Szerző: Rok Klemše
Előadó: Loomis, Jeff
Kiadó: Century Media
Megjelenés: 2008
Jeff Loomis valószínűleg a metal egyik legmegbecsületlenebb gitárosa. Teljesen igazságtalanul, ha ismered az életrajzát és a munkásságát. Ezért röviden: Loomis autodidaktaként tízéves korában kezdett gitározni (komolyabban 15 évesen), és hamarosan megnyerte a wisconsini Guitar Wars gitárversenyt. Miután Jeff Young kiszállt a Megadethből, Loomis meghallgatásra került a thrash óriások szólógitáros posztjáért, és a hely majdnem az övé lett: Mustaine szerint Jeff még túl fiatal volt, de egyúttal le is nyűgözte a hangszerkezelése. Jeff alig 16 éves volt! Loomis ezután a kultikus seattle-i Sanctuaryben kötött ki, amely a grunge és a kiadói nyomás miatt hamar feloszlott. Ennek a legendás csapatnak a hamvaiból született meg a mára hatalmas Nevermore. Ebben a zenekarban Jeff Loomis végleg kivívta a helyét a fiatalabb generáció legjobb gitárosai között. Eszelős sweep szólói, hihetetlen dallamvezetései és mindig változatos, érdekes riffelése aranybetűkkel írták be a metal történelmébe. De elég a dicshimnuszokból, itt van végre a várva várt debütálás, amelyen Jeff (túl)hosszú ideig dolgozott. Hölgyeim és uraim, Zero Order Phase!
Jeff már a nyitó zúzda, a Shouting Fire At a Funeral-lal megmutatja, hogy nem viccel. A súlyos, heavy riffelés már a védjegyévé vált, akárcsak a fantasztikus, szájtátásra késztető sweep szólók. De Jeff szerencsére nem azon gitárosok közé tartozik, akik mindent a kimagasló technikai tudásukra tesznek fel. Már a Nevermore-ban bebizonyította, hogy ért a fülbemászó dallamok, apokaliptikus akkordok és epikus szólók megírásához, amelyekkel a Zero Order Phase tele van. Az album hihetetlenül változatos és színes, és sok csupa hangszeres lemezzel ellentétben a közel egy órás Zero Order Phase egyetlen percre sem válik unalmassá. A számok szerkezete átgondolt, egyetlen szóló sem felesleges, és annak ellenére, hogy ez egy szólóalbum, nem azért vannak ott, hogy Jeff a hossza… izé, a… (khm… Malmsteen… khm…) méregesse magát. Loomis először jó számok szerzője, és csak utána szólista! A Zero Order Phase így mindent tartalmaz: technikás/prog thrash fűrészelést, akusztikus közjátékokat, kiváló dallamokat, amelyek az ének pótlékaként működnek, és szinte tipikus Nevermore-os melankolikus, doomos leadeket. A shred mennyország a Jato Unitban nyílik meg előttünk, ahol igazi gitárpárbajt vív Jeff és egy újabb nagy gitárnév, Ron Jarzombek (Watchtower, Spastic Ink, Blotted Science). Az ilyen részekben Jeff bizonyítja, hogy visszaadja a becsületét a shredelésnek és a sweepelésnek a metalban! Fantasztikusan sikerült a melankolikus balladisztikus Azure Haze neoklasszikus mintákkal, amely kétségtelenül hihetetlenül működne az egyik hatalmas Nevermore-balladaként is. Jeff főlead-vonalát egyszerűen hallani kell, mert olyan erős érzelmeket nem mindenki képes az epikus gitárvonalakba vinni (sőt, ilyenek kifejezetten ritkák). Ismeretlen vizekre Loomis a kissé fusionösebb részekkel vezet minket a remek Cashmere Shiv-ben, ahol a jazzes, keleties beütésű részeknél csatlakozik hozzá a elismert jazzbasszusgitáros, Michael Manring és az album producere, Neil Kernon fretless gitáron. A vendégek sorát Pat O’Brien (Cannibal Corpse) zárja a gyilkosan súlyos Rage Against Disaster-ben, ahol a death metal találkozik Steve Vaival. Mindenesetre említést érdemel a dobos, Mark Arrington (a Nevermore-ban 1993 és 94 között játszott), aki a Zero Order Phase-en nem csak dísznek van ott. Az album rendkívül jól lezárt egész, amely persze azt a célt szolgálja, hogy megmutassa Jeff gitáros képességeit. Ennek ellenére a Zero Order Phase több, mint egy újabb gitáralbum.
Jeff Loomis mindenképpen olyan név, akit egy lélegzetvétellel emlegethetünk – vagy hamarosan fogunk – olyanokkal, mint Joe Satriani, Jason Becker, Marty Friedman, Steve Vai, John Petrucci. A Zero Order Phase pedig az utóbbi idők egyik legjobb instrumentális albuma, és egyáltalán az egyik legjobb gitáralbum.
Felállás
Jeff Loomis – gitár
Mark Arrington – dob
VENDÉGEK:
Ron Jarzombek – gitár
Pat O’Brien – gitár
Michael Manring – basszusgitár
Neil Kernon – fretless gitár
Produkció
Neil Kernon
Számlista
1. Shouting Fire At A Funeral 04:54
2. Opulent Maelstrom 06:07
3. Jato Unit 04:41
4. Azure Haze 04:59
5. Cashmere Shiv 06:16
6. Race Against Disaster 06:13
7. Sacristy 04:50
8. Devil Theory 06:16
9. Miles Of Machines 05:45
10. Departure 03:56
