Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Bernays Propaganda
Kiadó: Moonlee Records
Megjelenés: 2013
Játékidő: 37:45
Értékelés: 4/5
A macedón alternatív rock kultúra védelmezői, a Bernays Propaganda zenei nyelvének éleslátása és szókimondása alapján joggal számítanak a fiatalabb generáció egyik legizgalmasabb bandájának, és az egészséges „underground” színtér egyik vezéralakjának, a független Moonlee Records szárnyai alatt.
A zenekar mindig is a nyolcvanas évek post punk (sőt „shoegaze”) és new wave rock kultúrájának örökségéből merített, és ez most sincs másként. A két előd, a „Happiness Machines” (2009) és a „My Personal Holiday” (2010) által lefektetett zenei filozófia az új kiadványon is megmaradt. A „Zabraneta planeta” („Tiltott bolygó”), az első „házias” macedón címet viselő lemez ugyanakkor néhány újdonsággal is előrukkol. A korábbi és az új kiadvány között eltelt hosszabb szünet kétségkívül jól jött, hiszen az új ötletek így elég időt kaptak arra, hogy tömör, ihletett mondanivalóvá érjenek, ami üzenetében friss, újszerű és művészi értelemben is kihívó.
Az új album nyersebb és vadabb, mint az elődei. Hangzása durvább, garázsosabb és dinamikusabb. A gitár a produkcióban még jobban ki van használva, Kristina Gorovska éneke pedig még szebben „süpped bele” a háttérben morajló gitárrétegek zúgásába. A Bernays Propaganda zenéjében a gitár nem a dalok szerkezetét tartja össze riffekkel, hanem hangulati térkitöltőként működik az előtérben! Az előtérben ott van egy teljes vérű kontraszt is: Kristina Gorevska éneke szemben áll a súlyos ritmusokkal, amelyeket a basszusgitár recsegő vonalai tesznek még vaskosabbá. Mégis, már a felületes fül is könnyen kihallja, hogy az új lemezen a gitár a korábbi két albumnál is ötletesebben él a rendelkezésére álló térrel, és szikrázó megoldásokat keres. Ez igaz azokra a pillanatokra is, amikor a morajló gitárvonalak egyazon motívumon belül ömlenek egymásba, ami mélyíti a dalok atmoszférikus hatását és hangulati ragadozó erejét.
A Bernays Propaganda zenéjének egyik legvonzóbb eleme kétségkívül Kristina Gorevska előadásmódja. Mint mindig, most is hiteles és az utasításaiban teljesen magabiztos, megőrzi dacos, kislányos hevességét. Az ideges, sokszor szándékosan „elvágott versszakokat” (énekdallam nélkül) előadó stílus nagyon is jót tesz a zenekar art punk vonulatának.
Ha a post punk elem nem lép azonnal előtérbe a nyitó „Pogrešno zname” („Rossz zászló”) és az azt követő „Makedonski son” („Macedón nap”) idején, a harmadik szám, az „A Bone To The Dog” (Jack London alakja és munkássága ihlette szövegekkel) egyszerű, táncos ritmusa és terjedelmes basszusa a helyére teszi a dolgokat. A „Ćuvaj se od tie što te čuvaat” („Óvakodj azoktól, akik óvnak”) ebből a szempontból még hajlékonyabb, a post punkkal való kacérkodásban pedig leginkább a címadó dal működik.
A zenekar megérett, és ez a játékukon is érződik. Főleg a középső hangszeres betétekben magabiztosabbak, mint valaha. A gitárbetétek közötti kommunikáció átgondoltan került a dalok megfelelő pontjaira, azzal a céllal, hogy a „groove” ritmika és ezáltal az album hangulatai a lehető legjobban erősödjenek. Az új lemez ügyesebb dobjátékot is hoz, ami a dalokon belüli átmenetek sűrűbb fűszerezésében is megmutatkozik.
Az új album dalai közül külön ki kell emelni az utolsót, a „Leb i igri” („Kenyeret és cirkuszt”) című számot. Itt engedte meg magának a banda a legtöbb kalandozást a zenei kísérletezés világában: a különböző ritmusok rögzítésében, a hangulatok váltogatásában, a különbözőképpen morajló gitárfrázis-„hangrétegek” egymásra helyezésében. A Bernays Propaganda a ritmusszerkezetet ebben a dalban kiegészítő ütőhangszerekkel is megtámogatta, a szám vége felé pedig egy tomboló fúvós betét került bele, így a dal megkapta a spontaneitás, a kiszámíthatatlan fejlődés finom ízét. Nincs benne a tipikus „versszak–refrén” felépítés, a motívumok az elejétől a végéig folyamatosan változnak. Remek lezárás, amely kendőzetlenül „leleplezi az uralkodó cirkuszolók manipulációjának romlottságát, akik könnyedén irányítják a tömegeket”. Ez a dal egyúttal előrevetítheti a zenekar zenei irányának lehetséges jövőbeli alakulását is.
A „Zabraneta planeta” kiváló album, minimalista vágású, de ezek a minimalizmusok átgondoltan állnak össze a teljes hatást keltő egésszé. Az album történetének minden építőeleme optimálisan van kiemelve, és kiegyensúlyozottan él együtt a hangzásvilágban. A fő attrakció az új lemezen is Kristina éneke marad. Megőrzi csípősségét és féktelenségét, ugyanakkor újra behozza azt a nélkülözhetetlen lázadó elutasítást, tagadást. A harmadik albumra Kristina Gorevska hangja meghatározó jelentőségre tesz szert, ez a zenekar öntörvényű művészi arculatának alapköve. Ha elveszed, összeomlik a zenekar zenei kifejezésmódjának alapvázá. Az ének egyedülállóan működik, és ismét világos, hogy a macedón nyelven előadott dalok ütnek a legnagyobbat. Ezeken a pontokon éri el a Bernays Propaganda zenei nyelve a legnagyobb hitelességet.
Az új albummal, a kevésbé meggyőző „My Personal Holiday” után, visszatért a kreatív frissesség a zenekarba. A „Zabraneta planeta” a banda egyedi zenei jelenségének eddigi legérettebb és legcsiszoltabb manifesztuma, a zenekar pedig sikeresen vette vele a zenei kísérletezés kihívását is, és nagy eredménnyel abszolválta az újabb stúdióvizsgát.
Felállás
Kristina Gorovska – ének
Vasko Atanasoski – gitár
Nenad Trifunovski – basszusgitár
Džano Kuc – dob
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK:
Jugoslav Stojčeski – ütőhangszerek a 2. és a 9. számon
Saša Pavlović – programozás, hangeffektek a 9. számon
Vladan Trobicki – harsona a 9. számon
Vasko Bojadžinski – szaxofon a 9. számon
Panče Bujukliev – szintetizátor a 9. számon
Produkció
Ivica Jankulovski
Számlista
1. Pogrešno zname
2. Makedonski son
3. A Bone to the Dog
4. Bar kultura
5. Čuvaj se od tie što te čuvaat
6. Zabraneta Planeta
7. Ordinary Toy
8. Dodeka krstot ne go zgasne
9. Leb i igri
