Szerző: Sandi Sadar Šoba
Előadó: Red Five Point Star
Kiadó: Kapa Records
Megjelenés: 2011
Játékidő: 42:15
Értékelés: 4/5
Három album, több száz koncert itthon és külföldön, valamint a trbovljei makacsságtól, eltökéltségtől és tehetségtől átitatott szív, elme, tüdő és lélek: ez határozza meg a ska-reggae-swinges, punkosan játékos fiatalok tízéves hadjáratát, akik a Red Five Point Star nevet viselik. Az ötágú csillag jele pedig éppen azt a mágikus erőt adja, amellyel a már amúgy is jól kijelölt rusztikus irányvonalakat tovább lehet építeni, és a nagyobb ártatlanság (vagy legalábbis naivitás) korából származó fekete-fehér filmek lázadóihoz hasonlóan menedéket kínál mindazoknak, akik a szentimentális emlékek melegére vágynak, miközben odakint a modern, hideg, posztmodern, elszemélytelenítő technológiai forradalom viharos égboltja dübörög. Ez lehetne a rövid, tömör bevezető ahhoz, amit a Worst Case Scenario című lemez zenei elbeszélésébe szőtt dalcsokor kínál.
A tiszta, többnyire torzítatlan és érintetlen formájú ska az In Color című 2005-ös album és a meglehetősen sikeres, jól menedzselt Stepping Out után immár harmadszor is hű marad a konzervatív parancsolatokhoz. Ha valami nem romlott el, akkor az ész azt diktálja, hogy ne piszkáljunk bele a jól bejáratott gép fogaskerekeibe, és ne törjük a fejünket azon, hogyan csináljunk erőltetetten valami újat és szörnyűségeset, mert az ilyen kényszeredett, megerőszakolt szörnyszülöttek általában elég szánalmasan végzik a zenetörténelem kacatai között, és csak időnként nyúlnak hozzájuk túlzottan optimista rajongók. A Red Five Point Star így angol-szlovén játékosságában inkább működőképes dalokból font koszorút, amely egyaránt jól funkcionál lemezen és a megszokottabb közegükben, a színpadon.
A Red Five Point Star elsősorban koncertállat, aki a színpadon, legyen az fesztiváldeszka, klubok vagy bármi más, érzi magát a legjobban. A fúvósokkal és ritmikusan megtámogatott, szenvedélyes dalnokok csapatának ötletgazdája Uroš Grahek, aki a kiváló trombitás Sony Čevdek, a billentyűs Janez Vratanar, a dobos Janez Levec, a szaxofonos Matic Titovšek, a szárnykürtös Gal Kukovič és a basszusgitáros, egyben a Srečna Mladina tagja, Gašper Gantar társaságában tizenegy forró, táncra és optimizmusra termett dallal építi tovább az eddigi langyos finomságokat. A Worst Case Scenario társadalomkritikus, reaktív keverék: ska, swing és rockabilly, amelybe egy csipetnyi jazz, latin és a Clash punkos élessége vitorlázik bele, és amely táncra és katarzisra való. Az RFPS médium, amelyen át a zenei részecskék univerzuma lélegzik, a részecskék összege pedig nem szétzilált formátlanság, hanem az egészből tehetséggel átitatott zene tör fel a lehető legjobb formában.
Az első adu, amelyre a srácok építenek, a hajszolt tempójú Trbowska, amely éles, kompromisszumot nem ismerő vadságával, ska punkként már az első pillanatban beférkőzik a tudatalattiba. Tisztelgés Trbovlje, a bányászok, a füst és a szürkével borított falak előtt: a gyökerek és az ősök iránti szeretet és büszkeség vignettája. Az egyenes tartás, a dacosság és a hardcore hit abban, hogy szenvedéllyel és zenével túl lehet kiabálni a szociális válság és a tiszteletre méltó múltbeli hagyományok szétesésének fekete pillanatait, különleges ízt és gyémántélességet ad az RFPS ska-kifejezésmódjának. Az első szám után az instrumentális Worst Case Scenario dübörög be, amely megmutatja, hogy a zenei lánc minden szeme valóban jól be van kenve, és mindenki tudja a dolgát; üdítő tény, hogy a ritmikában a merev skától a latinig el lehet úszni anélkül, hogy a szív ritmusa megbotlana. Következik a Life For Life, amely egy szolid kis szerzemény, de ha a szavak nem a hazai nyelven vannak megírva, azokkal a szavakkal, amelyekkel álmodunk és kimondjuk a minket körülvevő világot, a kissé csorba, ám szépen „megfakezett” angolságával hatásos ugyan, de könnyed, és nem olyan ütős, mint a nyitány. Valójában hasonló kifogást lehetne emelni az összes angolul írt dallal szemben, amelyeket a szellemi unalom felszíne fölött a tényleg jó zene és a jó hangszerelések tartanak. Mindközül az átlag fölé emelkedik a My Own Way, amely viszont a Trbowska hangulatát húzza. A Nova Revolucija, tisztelgés az Occupy mozgalom új forradalma előtt, kissé lecsillapítja a szenvedélyeket és a gondolatokat, ezután jön a lemez szörfös pillanata a Mustanggal, amely úgy száguld, mintha Dick Dale írta volna, a vége pedig a Srečna Mladina Bobri című számához hasonló stampedóvá nő. Az Incomprihensible zenei csemege, a gitárszólóba Uroš humorosan szövi bele Slash előtti főhajtását és a Guns N’ Roses-os beütést egy reggae-s, kiengedett tripen, de vigyázat, a lemezen még több tisztelgés is van a zenei példaképek előtt, akik az ő polcaikról kerültek elő! A Decisions vége után érdemes egy kicsit várni, mert az RFPS egy rejtett bónuszszámmal jutalmaz titeket, az Englishman In New York-kal, amelyben Stinget szamba ritmusokba, folyékony és főleg optimistább, napsárga árnyalatba öltöztették.
A zene kiváló, az előadás is, úgyhogy nem tudom, miért kellene bárkinek haragot gyűjtenie a kis édeskésség és az egész lemezen követhetetlen, de jól elénekelt angolság miatt, hiszen a Worst Case Scenario a legrosszabb esetben is olyan lemez, amely tökéletes zenei háttér a tavaszi vagy nyári kerti partitokhoz jó barátok, szeretteitek, finom étel és ital társaságában. Carpe diem. Éljétek úgy a napot, mintha az lenne a világ utolsó napja, vagy a szellemi ébredés útjának az első. A jó, pozitív vibráció csak plusz, és semmi baj nincs azzal, ha egy hazai gyártású lemez hallgatása közben jól szórakoztok, és időnként elénekeltek az előadókkal egy-két versszakot. Az RFPS pont erre valók.
Felállás
Uroš Grahek – ének, gitár
Sony Čevdek – trombita, vokál
Janez Levec – dob
Gašper Gantar – basszusgitár
Janez Vratanar – billentyűk
Gal Kukovič – szárnykürt
Matic Titovšek – szaxofon
Produkció
Matej Gobec & RFPS
Dalok listája
1. Trbowska
2. Life For Life
3. Worst Case Scenario
4. The Contender
5. My Own Way
6. Nova relovolucija
7. Mustang
8. Social Security
9. Incomprehensible
10. When I’m Smiling
11. Decisions
