Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Hackett, Steve
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 2015
Játékidő: 55:36
Értékelés: 4.5/5
A gitár nagymestere, Steve Hackett négy évvel a »Beyond The Shrouded Horizon« (2011) megjelenése után tért vissza a »Wolflight« című albummal, amely ismét teljesen új szólószerzeményeket tartalmaz. Az, hogy négy évig nem komponált új szólóanyagot, korántsem jelenti azt, hogy Hackett úr ez idő alatt tétlenkedett: rendkívül aktív volt a Squackett projektben, valamint a híres Genesis-örökség stúdióbeli és koncerten való felélesztésében is. Már a »Wolflight« megjelenése előtt jogos kritikák érték a nevetséges és meglehetősen sikerületlen borítót, amely biztosan sokkal jobban festene, ha csak farkasok lennének rajta, de messze a zenei tartalom a legfontosabb, és ott Steve régi szokása szerint nem okozott csalódást.
Valójában igazán nagy meglepetés lenne, ha egyszer csak egy átlag alatti lemezt rakna le az asztalra, tekintve, hogy milyen zenekar segítette az album megvalósítását. Ez a rutinos csapat évek óta elkíséri a koncertturnékon, és olyan kaliberű zenészekből áll, mint a basszusgitáros/Chapman stick-játékos/háttérénekes Nick Beggs (Kajagoogoo, Steven Wilson), a billentyűs Roger King, a dobos/háttérénekes Gary O’Toole, a fúvós/háttérénekes Rob Townsend és a háttérénekes Amanda Lehmann.
Az egyes »Wolflight«-dalok megírásában Steve felesége, Jo Hackett és King, a billentyűs segített neki. Steve zenekarának minden tagja jó vagy legalábbis tisztességes énekhanggal rendelkezik, ami maximális luxust biztosít neki a gazdag vokális harmóniák megalkotásában, amelyekből a »Wolflight« nem szenved hiányt. A főként szimfonikus progrock vonalon mozgó »Wolflight« összességében meglehetősen szokványos, de ettől még minőségi Hackett-munka: van rajta néhány kellemes világzenei elem, némi romantikus-pasztorális finomság akusztikus alapokon, egy csomó gazdag szimfonikus hangszerelés, és néhány pillanat, ami már a pop rockkal határos. Az utóbbiakból szerencsére nincs sok, így nem kell tartani attól, hogy megismétlődik egy újabb melléfogás a »Cured« (1981) vagy a »Highly Strung« (1983) szintjén.
A gitáros-újító, ahogy az nála már hosszú évek óta szokás, a »Wolflight«-on is kiegyensúlyozott arányban kínál elektromos és akusztikus gitáros pillanatokat, és ez az egyik fő oka annak, hogy a gitárvirtuozitás minden szerelmese újra élvezni fogja a »Wolflight«-ot. Steve ezúttal gyakrabban áll a mikrofon mögött, mint a szólólemezein általában, de nincs ok pánikra azoknak, akik tudják, hogy sosem volt nagy énekes tehetség: a »Wolflight« dalainak többségében jól fedezik a háttérvokálok, időnként pedig vokóderrel is besegít magának.
A »Wolflight« szövegeinek zöme az emberi szabadságvágyról szól, Steve pedig kalandos módon járja be az egyes dalokon keresztül a világ különböző pontjait és történelmi korszakait: az ókori Görögországtól (»Corycian Fire«) és a Távol-Kelettől (»Wolflight«) az Egyesült Államokig a feketék jogaiért vívott harc és Martin Luther King idején (»Black Thunder«). A »Love Song To a Vampire« című dalban, amelyben a régi Squackett-cimbora és különleges vendég, Chris Squire (Yes) vendégszerepel basszusgitáron, Steve a családon belüli erőszak problémáját érinti, a játékos, helyenként szinte már poprockos »The Wheel’s Turning«-ben pedig gyerekkori emlékeit idézi fel. A drámai nyitódal, az »Out of the Body« gazdag zenekari hangszereléssel van megfűszerezve, a szimfonikus birodalom mellett pedig ott vannak Steve elektromosgitár-variációi, miközben az arabos ízű skálákat sem spórolja. A címadó dal távol-keleti elemeket, színes elektromosgitár-futamokat és gazdag vokális harmóniákat hoz, amelyek úgy szólnak, mintha valami ősi korokból érkeznének.
A »Wolflight« klasszikus Hackett-album, amely a rajongók többségének kedvére készült, és méltó folytatása szólókarrierje legjobb pillanatainak, még ha semmi izgalmasan újat nem is hoz, hiszen ismét a már alaposan kipróbált és sikeres receptet vetette be. Az elektromos és az akusztikus, neoklasszicista pillanatok nagyon jó egyensúlya, a zenekari elemek, a vokális harmóniák és a sokféle világzenei hatás kiváló használata a kalandos szövegek kíséretében mind azt szolgálják, hogy a »Wolflight« könnyedén elvezeti a hallgatót egy csodálatos és intenzív zenei kalandra. Ez pedig láthatóan Steve legújabb stúdiómunkájának is a fő célja volt.
Felállás
Steve Hackett elektromos gitár, akusztikus gitár, arab fuvola, tizenkéthúros gitár, ének
Roger King – billentyűs hangszerek és programozás
Rob Townsend szaxofon, duduk
Nick Beggs – basszusgitár és Chapman stick
Amanda Lehmann – vokális harmóniák
Gary O’Toole – dob
VENDÉGZENÉSZEK:
Malik Mansurov – tar
Sara Kovaсs – didgeridoo
Chris Squire (Yes) – basszusgitár (3)
Hugo Dagenhardt – dob (9)
Produkció
Steve Hackett
Dallista
1. Out of the Body (2:29)
2. Wolflight (8:00)
3. Love Song to a Vampire (9:18)
4. The Wheel’s Turning (7:24)
5. Corycian Fire (5:47)
6. Earthshine (3:20)
7. Loving Sea (3:22)
8. Black Thunder (7:32)
9. Dust and Dreams (5:33)
10. Heart Song (2:51)
