Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Steeleye Span
Kiadó: Park Records
Megjelenés: 2013
Játékidő: 63:44
Értékelés: 4.5/5
A „Wintersmith” a legendás angol folkrockerek, a Steeleye Span legújabb, koncepcióalbumként megkomponált stúdiómunkájának címe. A Fairport Convention mellett ők a műfaj legfontosabb úttörő formációja, legjobb lemezeik nagy részét a múlt század hetvenes éveinek közepén hozták össze, de többé-kevésbé egészen mostanáig aktívak maradtak. Míg a Fairport Convention mindig is az ősi brit folk rock, a kezdetekben „electric folk”-nak hívott irányzat legtisztább megtestesítője volt, a Steeleye Span hozzájuk képest mindig kicsit „bonyolított” a dolgokon, és kísérletezett a hangzással, ezzel egyengetve az utat a progresszív folk rock előtt. A „Wintersmith” kedvéért a zenekar tagjai együtt dolgoztak a híres brit fantasyszerzővel, Sir Terry Pratchett-tel, aki J. K. Rowling és a Harry Potter-saga berobbanása előtt az eladási számok alapján a legsikeresebb brit fantasyíró volt.
Pratchett, a Steeleye Span rajongója és a zenekar tagjainak barátja a műfaj kedvelői számára leginkább a Discworld nevű, teljesen egyedi, kissé komikus fantasyvilág megteremtőjeként ismert. Különös történeteinek nagy része itt játszódik, és a klasszikus fantasyelemek mellett a tipikus angol humor is jellemzi őket. Ez utóbbi nem éppen gyakori ebben az irodalmi műfajban, és éppen ez az egyik fő oka annak, hogy Pratchett könyvei világszerte ennyire megszerettették magukat a legkülönbözőbb olvasókkal. A „Wintersmith” szövegeit az azonos című Pratchett-regény ihlette, amelyet ezúttal a fiatalabb olvasóknak szántak: a híres író szívesen igazítja a történeteit különböző korosztályokhoz, legyen szó gyerekekről, tinédzserekről vagy felnőttekről.
A Steeleye Span mindig is mestere volt az igazi pásztori hangulat és a keltás melankólia megteremtésének, amely Nagy-Britanniára és Írországra oly jellemző. A „Wintersmith” nyakon van öntve fényűző zenekari hangszerelésekkel, ami már a drámai nyitány, az „Overture” alatt hallatszik, tele keltás miszticizmussal és hagyományos vonóshangzásokkal. A „The Dark Morris Song” temperamentumos folk rocker ünnepélyes akusztikus-szimfonikus hangszereléssel, ahol a legendás énekesnő, Maddy Prior ragad magával a legjobban fiatalos hangjával, úgy tűnik ugyanis, mintha a hölgy hangja a hetvenes évek vége óta egy percet sem öregedett volna. Az epikus címadó dal, amelyben az énekes főszerepet Rick Kemp basszusgitáros, Maddy Prior volt férje viszi, a „Wintersmith” egyik legkülönösebb, ám kiváló és érdekes kísérlete. Ha Chris Tsangarides a produkcióban az elektromos gitárokat egy kicsit előrébb keverte volna, a Steeleye Span itt akár valami epikus power metal bandának is hangozhatna, annyira szokatlanul ütős ezúttal a hangzás. „Metalosan” szólnak a hatalmas vokális harmóniák is, a ritmusszekció pedig a Hammond-orgona suhanó futamai közben végig teljes gőzzel dolgozik.
A „You” tökéletesen hagyományos, keltás folkmotívumot tartalmaz, ahol a folyékony vonós hangszerelések különösen jól esnek. A „The Good Witch” című dalban Prior ismét a maga jellegzetes énekstílusával ragyog, a zenekar pedig barátságos, meleg ambienst épít, miközben a számba „becsúszik” egy rövid Pratchett-narráció is a könyv egyik részletéből. A „Band of Teachers” a Steeleye Span korábbi legjobb teljesítményeinek szintjén áll: temperamentumos ritmikai árnyalatok, bravúros keltás hangszerelések és remek női-férfi vokális harmóniák jellemzik, ezek együtt felejthetetlen hangulatot teremtenek.
A „The Wee Free Men”, amely úgy szól, mint valami ősi ivós nóta skót vagy ír kocsmákból, újabb kicsattanóan jókedvű dalocska játékos vonós díszítésekkel és tréfás szöveggel. A „Hiver” kivételesen barátságos és kellemes szerzemény dallamos akusztikus hangszereléssel és gyönyörű refrénnel, amely a fiatalkori ártatlanság és felszabadultság igazi esszenciája. A „Fire & Ice”, ahol Prior „angyali” hangja és Kemp érdesebb éneke váltogatja egymást, megint kicsit összetettebb alkotás lovagló ritmusokkal és hatalmas vokális harmóniákkal. „The Making of a Man” hagyományos vonós hangszerelést és harmonikus vokális dallamokat tartalmaz, ami együtt még tovább fokozza az ódon hangulatot. A „Crown of Ice”, ahol ismét Kemp basszusgitáros áll az énekes szerepébe, megint rockosabb irányú szerzemény, amellyel a Steeleye Span végig szépen tartja az egyensúlyt a népi hagyomány és a „megvillanyozottabb” modernség között. Az éteri „First Dance” balladát elegáns szimfonikus hangszerelése és Prior elbűvölő éneke újabb csodálatos bizonyítékává teszi a nyugodt finomságnak teljes nagyszerűségében.
Az instrumentális „The Dark Morris Tune”-on újra a hagyományos keltás motívumok uralkodnak, amelyek könnyedén megállnák a helyüket valamelyik ír harci indulóban is. A „The Summer Lady” újabb vidám dalocska, ahol szerencsésen egészítik ki egymást a férfi és női vokális harmóniák, a hangszeres rész pedig megint elkápráztat a bájos hagyományos hangszerelésekkel. Az „Ancient Eyes” című ballada, amelynek szövegében Pratchett világa, a Discworld is szóba kerül, egyike a „Wintersmith” kevés kifejezetten melankolikus hangulatú darabjainak. A „We Shall Wear Midnight”, a lemez záródala az egyetlen szám, ahol Peter Knight hegedűs-billentyűs kissé „fáradt” éneke és maga a szöveg alapján hallatszik, hogy a Steeleye Span már régen nem fiatal. Mellesleg Knight bejelentette, hogy 2013 végén, közvetlenül a decemberi turné lezárása után távozik a zenekarból.
A „Wintersmith” kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a Steeleye Span azon manapság igencsak ritka legendás zenekarok egyike, amelyek úgy öregszenek, mint a jó bor: minél idősebbek, annál jobbak. Persze nekik is voltak minőségi hullámvölgyeik hosszú pályájuk során, az utóbbi években mégis valahogy újra elérték a hetvenes évek legjobb munkáinak színvonalát. A Terry Pratchett-tel való koncepcionális és lírai együttműködés tehát gazdag gyümölcsöt hozott, és biztosan hozzájárul majd ahhoz, hogy ezek a folkrockbajnokok, akikről sajnos sokan nem is tudják, hogy még mindig aktívak, pedig az utóbbi években rendszeresen jelentetnek meg új stúdióalbumokat, szerezzenek néhány új hívet.
Felállás
Maddy Prior – ének
Rick Kemp – basszusgitár, ének
Peter Knight – vonósok, vokál
Liam Genockey – dob
Peter Zorn – gitár
Julian Littman – gitár
VENDÉG:
Terry Pratchett – narráció a „The Good Witch” című számban
Producer
Chris Tsangarides
Dalok listája
1. Overture (2:09)
2. The Dark Morris Song (4:01)
3. Wintersmith (4:37)
4. You (3:24)
5. The Good Witch (3:49)
6. Band of Teachers (3:46)
7. The Wee Free Men (2:17)
8. Hiver (3:25)
9. Fire & Ice (5:13)
10. The Making of a Man (4:03)
11. Crown of Ice (4:05)
12. First Dance (4:44)
13. The Dark Morris Tune (5:30)
14. The Summer Lady (3:54)
15. Ancient Eyes (4:38)
16. We Shall Wear Midnight (4:09)
