Előadó: Willowglass
Megjelenés: 2005
Értékelés: 3/5
A Willowglass Andrew Marshall projektje, aki egyáltalán nem „tegnapi csirke”. Tapasztalt zenészről van szó, aki az elmúlt 20 évben különféle yorkshire-i helyi bandákban edződött.
Az album utazás a színes hangzások finom palettáján át, melynek gerincét a melotron játék adja: ez tartja egyben a Willowglass zenéjét, és kelti azt az érzést, mintha kelta pásztori miszticizmusban lebegnél. Nem nehéz elképzelni a lápok és tavak vidékét, ahol a partokon lustán hajladoznak a szomorúfüzek ágai, vidáman brekegnek a zsíros legyekkel éppen jóllakott békák, szédítő zuhanórepüléssel csapnak le a vízre a jégmadarak, és csintalanul cikáznak a szitakötők. Atyaég, ehhez már komoly szárazföldi vízi ökoszisztéma-ismeret kell! A zenét pozitív, életvidám szellem járja át, és könnyedén alá lehetne vele zenélni egy dokumentumfilmet, mondjuk az óceánok mélytengeri életéről.
A melotron a Willowglasst az első Genesis-lemezekhez közelíti, sőt még tovább! Egészen a Genesis tagjainak szólómunkáiig, mint Anthony Phillips és Steve Hackett a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején (például a Garden című dal). A Willowglass bemutatkozó lemeze szívesen kacsingat a jó öreg Camel felé is (Remembering), valószínűleg a fuvola zenébe illesztésének módja miatt. Persze közben figyelembe kell venni a Willowglass „zenekar” hangzását meghatározó modern produkciót, a zeneipar legújabb technológiai vívmányaival. A Waking the Angels alapmotívuma a Two Suns In The Sunset című dalra emlékeztet („Final Cut”, Pink Floyd, 1983), a hangulata viszont teljesen más.
Zeneileg a Willowglass debütje semmi különöset nem hoz, ahogy a fenti bekezdés összehasonlításai is mutatják, az ilyen lemezek feltűnése viszont igencsak üdvözlendő, hiszen az album őrzi a régi idők emlékét, amikor a rockzenében a kísérletezést és az új zenei horizontok keresését még becsülettel megjutalmazták, és a kiadók is ösztönözték. Könnyed prog rock albumról van szó, hihetetlenül jól hallgatható, a zene teljesen instrumentális, a motívumok pedig tisztán és hibátlanul folynak egymásba. Az album kiváló aláfestés lehet naplementék nézéséhez vagy a lusta szombati reggelek kávéfőzéséhez, amikor kint esik az eső, a ház belsejét pedig a kandallóban frissen megrakott fahasábok ropogása tölti be. Zeneileg a Willowglass a következő jelmondat szerint él: „A szerénység szép erény!”, ezért érdekes lesz figyelemmel követni a projekt további fejlődését.
Felállás
Andrew Marshall – elektromos gitár, akusztikus gitár, 12 húros gitár, klasszikus gitár, billentyűs hangszerek, fuvola, dob
Dave Brightman – dob
Produkció
Andrew Marshall
Számlista
1. Peace (1:26)
2. Remembering (8:34)
3. Garden (8:15)
4. Interlude No. 1 (1:36)
5. Tower Of The King’s Daughter (7:10)
6. Summer’s Lease (0:18)
7. Into The Chase (4:29)
8. A Blinding Light (6:36)
9. Waking The Angels (5:45)
10. The End (1:46)
Az album hossza: 46:00
