When Everything Falls
Előadó: Haste The Day
Kiadó: Solid State Records
Megjelenés: 2005
Értékelés: 3/5
Amikor kézbe vettem ezt a lemezt, főleg miután alaposabban megnéztem a borítót, azt hittem, hogy Severina új albuma! Aki ismeri az előd „Burning Bridges”-t, annak mondom, hogy a Haste The Day az új albummal stílusában továbbra is hű marad az említett előd által kijelölt irányhoz. A srácok olyan zenei dimenziókban mozognak, mint az Across Five Aprils, a From Autumn to Ashes, az It Dies Today és az Atreyu.
Az új lemez is éles keveréket kínál a gyorsan pusztító, metálriffekkel operáló extravaganciából, időnként emocore-ízekkel megfűszerezve. A „When Everything Falls” a gyors riffelés, a nyakatekert átmenetek és a fülsértő visítás maratoni megtestesítője, a srácok mindezt sikeresen összehangolják dallamos harmóniákkal, amelyek szinte szabályszerűen a refrénekben foglalnak helyet, ez pedig a zenekart a „mainstream” küszöbéhez, a rádióbarát frekvenciákhoz közelíti!
A dalok felépítése a „Burning Bridges” eredményeit követi, a Haste The Day az új album számain át is a bevált sablont követi, amelyet jól ismer, és amelybe jelenleg zenei vallásának zömét önti. Ez egyébként nagyfeszültségű kalandot eredményez az album rövid játékidején át! Ugyanakkor az ismétlődő dalsablon miatt az album kiszámítható és gyorsan befogadható, és ha a dalok egyszer a fülbe kerülnek, agresszív gyorsasággal kerülnek oda, és ugyanilyen gyorsan át is mennek a gyomron, az egész pedig hamarosan valahol a szoba sarkában végzi, megemésztve, poros, és még Isten is elfeledkezik róla.
Mindenesetre a zenekarnak a jövőben egyáltalán nem ártana több változatosság. Az album tartalmaz egy remek feldolgozást a Goo Goo Dolls „A Boy Named Goo” albumáról, Long Way Down címmel, ami bizonyítja, hogy a srácok határozottan nem tehetségtelenek. Tudnak szólózni, amit a Long Way Down remek szólója is bizonyít, de ez egyben a lemez egyetlen gitárszólója. Ütős, vágtázó, felismerhetően mai hangzású, gyorsan megszerethető, rövid és velős. Röviden: semmi különös. Hozzon a negyedik album a zenekarnak egy kis bátorságot a zenei kísérletezéshez, mert könnyen megtörténhet, hogy a Haste The Day egy ismétlődő, önmagát klónozó bandává válik, alkotói tűz nélkül, amely csak a kereskedelmi sikerre vágyik. Aki az agresszió, a harag, a homályosság, a pokolimádat és az okkultizmus, a halál és a pusztulás előtti főhajtás igazi kifejeződését keresi, azoknak a Haste The Day cukorbetegség-rohamot tud okozni, úgyhogy ti fussatok, amerre a lábatok visz. Metalcore a felcseperedő, elkényeztetett kislányoknak (mint a borító „Severinája”), akik épp a szülők elleni totális lázadás szakaszában vannak, és a pletykamagazinok rossz fiúiról álmodoznak!
Felállás
Jimmy Ryan – ének
Brennan Chaulk – gitár
Jason Barnes – gitár
Mike Murphy – basszusgitár
Devin Chaulk – dob
Produkció
Garth Richardson
Számlista
1. Fallen
2. Perfect Night, The
3. Walk On
4. When Everything Falls
5. If I Could See
6. Walls And Fear
7. For A Lifetime
8. This Time It’s Real
9. Bleed Alone
10. InstruMETAL
11. All I Have
12. Long Way Down
Az album hossza: 35.52