Welcome to the Kingdom (EP)

0 8

Előadó: Groove Manifest
Kiadó: Dragon-Dog Music
Megjelenés: 2010
Értékelés: 3/5

A számítástechnika gyors fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy megjelentek az úgynevezett „one man” bandek, ahol a zenekarnak egyetlen tagja van, aki multi-instrumentalista. Erre már maga Frank Zappa is felhívta a figyelmet: szerinte az élő fellépéseken a többi hangszert különféle hangkeltő eszközök helyettesítenék, az egyetlen bandatag pedig azon a hangszeren játszana, amelyen a legjobb. Ezt egyébként keményen bírálta is, hiszen a progresszív zenében az improvizáció nagy tényező, ami a „live” fellépéseken mutatkozik meg, egy „one man” bandnél pedig ez természetesen lehetetlen. Mégis egyre több zenész választja ezt az utat, köztük a Groove Manifest is, ahogy a zenekar hívja magát, amelyet az Aaron G. nevű férfi képvisel.

Aaron G., ahogy az EP-n is áll, mindent maga old meg: gitározik, basszusgitározik, billentyűzik, dobol, a számoknak pedig az éneklésével adja meg a végső formát. Magát a hangzóművészet alkotójának nevezte ki, aki a punk jegyében született, rockon nevelkedett, és az egyedi, kísérleti progresszív rock megteremtőjévé fejlődött. A legfurcsább hangzásharmóniák extrém keveréke, jókora elektronikus módosításokkal megtámogatva, rendkívül sötét, punk ihletésű elektro-progresszív rockot eredményez, amely tényleg más, mint a többi. Aaron éneke is elektronikusan módosított, és nagyon érdekes módon került rá a zenére, a zene és az ének sötétsége pedig a szövegekben is megmutatkozik. Minden páros számnak van szövege, kezdve a második dallal, a „One Day”-jel, amely társadalmi apokalipszist jósol, ami megtörné a világ monotonitását és nyugalmát. A következő szöveges szám, vagyis a negyedik, az „All the Way”, egy gyilkos története meglehetősen egyértelmű szándékkal; a dal rendkívül egyhangú stílusú, ami a szövegben is visszaköszön. A „Welcome to the Kingdom”, a címadó dal, valamiképp az emberi társadalmat és magát az embert is kritizálja, világos szöveggel ábrázolja az emberi természetet és egyúttal annak értelmetlen cselekedeteit, és rámutat az itteni, földi élet értelmetlenségére. A számot nyugodtan nevezhetnénk elektronikus zenének, hiszen egy ismétlődő „beat”-ről van szó, amelyet számos hangszer erősít meg. Vendégként feltűnik Willie Cole, aki a szám programozásáról gondoskodik, vagyis az elektronikus módosításokért felel. Az EP záró felvonása, a „Tonight” kissé optimistább dal, amelyből kiderül, hogy Aaron mégiscsak táplál még némi reményt az emberiséggel kapcsolatban. Ettől még maga a főszereplő életcél nélkül van; de az, hogy keresi azt, és nem adja meg magát az emberiség „birkáinak”, mégiscsak pozitív dolog.

A páros számok, vagyis a szöveges dalok között rövidebb közjátékok vannak, amelyek valamiképp a zenei világot, azt a káoszt mutatják be, amelyet a Groove Manifest meg akar mutatni a hallgatónak. Ez az absztrakt kísérlet több mint sikeres: a hangzás sötétsége félreérthetetlen, a fenyegető hangulat egy szempillantás alatt megteremtődik. Aaron érdekesen fogott hozzá a zenei víziójához, az üzenet igazán lenyűgöző módon jön át.

Az egyhangúságot azonban mégsem szabad szó nélkül hagyni, ami az EP végéig végigkíséri a lemezt. Igaz, az elektronika erős tényező Aaron munkásságában, de azért hallhatnánk több változatosságot, természetesebb, élőbb hangzással. Túlzásba vitte az újkori „gépezetet”, bár ezt is felfoghatjuk úgy, mint egyfajta pillantást a mai, teljesen gépesített világra.

Ha más nem, a Groove Manifest erénye az eredetiség és az üzenet világossága, zeneileg azonban sajnos nem győz meg. Mivel csak egy fiatal „one man” bandről van szó, amely még csak a zenei karrier ösvényén lépeget, az olyan „bakik”, amilyenek az albumon előfordulnak, érthetők, sőt megbocsáthatók. A Groove Manifest a honlapján ingyenes letöltést is kínál az EP-ből és a debütáló lemezéből, a „The Etiquette of Prejudice”-ből is. Dicséret illeti még a borítót, a „cover artot”, amely Brad Green munkája, és mindazt megjeleníti, amit az EP-n hallunk. Igazán kreatív alkotás.

Felállás

Aaron G. – kitara, bas kitara, vokal, klaviature, bobni

Vendégzenész:
Willie Cole – programozás (»Welcome to the Kingdom«)

Produkció

Groove Manifest

Számlista

1. Bombasticon
2. One Day
3. Xerxes
4. All the Way
5. 0606
6. Welcome to the Kingdom
7. Griffin in Flight
8. Tonight

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik