Wait For Me
Előadó: Moby
Kiadó: Dallas Records
Megjelenés: 2009
Hossz: 52:06
Értékelés: 3.5/5
A szemrehányások, hogy a zenéjét reklám- (és kereskedelmi) célokra adta, és ezzel bábbá vált a zeneipar gépezetében, végül csak elpárologtak. Tavaly nyár elején Moby kilencedik stúdióalbumával, a Wait For Me-vel robbant be a színtérre: tizenhat személyes, vallomásos dal került a lemezre, mind az otthona védelmében született. A kisebb-nagyobb stúdiókból kiábrándult Moby az egész albumot maga vette fel és producerelte, a hangszeres részekben pedig Ken Thomas segítette, akit Sigur Ros néven is ismernek. A lemez a zenei alkotókedv ártatlan megnyilvánulása, piaci és pénzügyi nyomás nélkül, ihletét pedig David Lynch brit BAFTA-díjátadón mondott beszédéből meríti.
Ez azonban nem az első ilyen együttműködésük. A Moby–Lynch páros története a múlt század kilencvenes évei elejére nyúlik vissza, amikor Moby Go című száma az önmagáról elnevezett debütáló albumról felbukkant Lynch Twin Peaks című tévésorozatában. Közel egy évtizeddel később a közös munka ismét gyümölcsöt hozott: Lynch rendezte az első kislemez, a Shot in the Back of the Head videóklipjét Moby előző nagylemezéről.
A kopasz kis Richard Melville Hall, aki a becenevét a Moby Dick nagy fehér bálnáról kapta (Herman Melville, a említett könyvsiker szerzője Moby távoli rokona), már zsenge korában zenélni kezdett: megtanult elektromos gitározni és zeneelméletet tanult, később klasszikus gitáron, basszusgitáron, dobon és billentyűs hangszereken is. Ez az úgynevezett kísérletező újító a nyolcvanas évek elején a The Vatican Commandos punk-hardcore zenekarban, később pedig az AWOL nevű post-punk formációban játszott, amely a legendás Joy Divisiont nevezte meg példaképének. Ez az időszak azonban alig egy évtizednél valamivel tovább tartott. A kilencvenes évek elején Moby inkább az elektronikus zenének szentelte magát, és azóta számos együttműködést fűzött fel, például David Bowie-val, a Metallicával, Britney Spearsszel, a Beastie Boysszal és a Public Enemyvel. A felsoroltak közül néhányukon túl Lou Reed, Bono (U2), Slash (Guns`n`Roses, Velvet Revolver) és Michael Stipe (R. E. M.) mellett is színpadra állt. Mindez talán nem is meglepő, hiszen a régebbi albumai jóval keményebbek a legutóbbinál, amelyen Moby elmélyült, spirituális művész benyomását kelti, és amelyen a szerénysége tükröződik.
A Wait for Me-t a kétperces, szinte filmes instrumentális Division nyitja, amely nyugodt, gördülékeny folytatásba vezet át. Különösebb kitérők nélkül szólal meg ezután a Pale Horses, amelyben az első vendégénekesnő, Amelia Zirin Brown énekel, Moby régi ismerőse és a New York, New York (2006) videóklip koreográfusa. Jön a Shot in the Back of the Head, a lemez első hivatalos kislemeze, amely kissé hangsúlyosabb szintetizátorral, vijjogó slide gitárokkal és ismétlődő dobritmussal lep meg. A Study War-t a még felfedezetlen, színes bőrű gyöngyszem, Starr Blackshere kiváló vendégéneke gazdagítja, zongorával és Moby „the battle will be over” szavaival keverve. És így is lesz. A Walk with Me abszolút győzelme Leela Jamesé, egy másik színes bőrű énekesnőé, akinek a hangja pillanatokra a rock and roll nagyijára, Tina Turnerre emlékeztet. A Mistake-be, amely talán Moby legbeszédesebb dala, a Stock Radio egyperces „zümmögése” vezet be.
Pontosan a lemez felénél jön a Scream Pilots, amelyet szintén instrumentális műalkotás követ, a JLTF – 1 és szöveges változata, a JLTF, amelyben Melody Zimmer pár mondatot csicsereg el. Az A Seated Night angyali, kórusos felhanggal lep meg, a Wait for Me-ben pedig újra feltűnik egy vendégének, ezúttal Kelli Scarré, aki Mobyt az amerikai promóciós turnéján is elkísérte. A színes énekesnői paletta végén a jazzénekes Hilary Gardner írja alá a névjegyét a Hope is Gone című dalban.
Bár a Wait for Me borongósabb, személyes, vallomásos album, amelyet a Ghost Return – Slow Light – Isolate instrumentális trió zár le, nagyobb kitérők nincsenek rajta. Dallamos egész tizenhat számból, amely a legigényesebb hallgatók és Moby rajongóinak fülét is kellemesen cirógatja.
Felállás
Moby – minden hangszer, loopok és programozás
Produkció
Moby
Számlista
1. Division (1:56)
2. Pale Horses (3:37)
3. Shot in the Back of the Head (3:15)
4. Study War(4:18)
5. Walk with Me (4:01)
6. Stock Radio (0:45)
7. Mistake (3:47)
8. Scream Pilots (2:48)
9. jltf-1 (1:27)
10. jltf (4:40)
11. A Seated Night (3:23)
12. Wait for Me (4:13)
13. Hope Is Gone (3:30)
14. Ghost Return (2:38)
15. Slow Light (4:00)
16. Isolate (3:28)