Szerző: Rok Klemše
Fotók: Nina Grad
Helyszín: Ljubljana / Gala hala / Szlovénia
A koncert dátuma: 2011. június 19.
Látogatók száma: 200
Kezdetben vala a (thrash) metal. És vala a punk/hardcore. Mindig kicsit félszemmel méregették egymást, de titokban odavoltak a másikért. Az ártatlan kacérkodásból félénk kézfogás lett. Aztán tapogatózás az autó hátsó ülésén, végül szenvedélyes egymásnak esés, aminek az eredménye a thrash metal és a hardcore korcs gyereke lett: a crossover. A műfaj egyik legismertebb és legfontosabb képviselőit tulajdonképpen az úttörői, a Dirty Rotten Imbecils, röviden a D.R.I. adták. A legendás texasiak hét év után újra visszatértek a tett színhelyére, a ljubljanai Gala halába!
A hőmérsékletet azonban még előttük a hazai thrasherek, az Eruption kezdték felpörgetni a Gala halában, akik először léptek fel megváltozott felállásban: Borut Rampiht a dobok mögött Ivan „Tegla” Cepanec váltotta. A srácok viharos szettben játszották el az első albumról, a Lifeless Paradise-ról már jól ismert dalokat, közéjük pedig újakat is kevertek, amik a készülő lemezt vetítik előre. Az Eruption több mint jól megcsinálta a dolgát, ez valószínűleg még az egyik legjobb koncert volt a thrash banda eddigi fellépései közül, amiket láttam. Mindig igazi élmény az Eruption előadása közben figyelni Timet, a gitárost, aki teljesen beleveszik a zenébe, a baltáját pedig olyan meggyőzően nyúzza, mintha már születése óta összenőtt volna vele. Egyébként is remekül összeszokott a csapat, a jó hang is a segítségükre volt, az új energiát pedig Tegla hozta a zenekarba. Strigo nagyon elegánsan dobolt, átgondolt átmenetekkel és rengeteg cikornyával, Tegla viszont egyenesebb, de jóval agresszívebb dobos, aki tényleg nem fél alaposan ráverni a bőrökre. És mint mindig, most is büszkén megmutatta a one-packjét, hehe. Az album dalait már jól ismerjük, nagyobb rejtély volt a zenekar új szerzeményei, amelyek közül kettőt most mutattak be először. Különösen jó volt hallani, hogy az Eruption már nem ragad le annyira a sablonos thrashnél, amit szépen jelzett a „forbiddenes” középtempójú Unparticled Matter és a letaglózó Celestial God. Az új dalok sokkal kidolgozottabb énekdallamokkal és még jobb aranzsmákkal sokat ígérnek. Az Eruption a Playing With Matches-szel zárta lángoló fellépését, a D.R.I. basszusgitárosa, Harald Oimoen pedig a koncertjük alatt egy pillanatra a színpad elé táncolt, ezzel is kifejezve, mennyire tetszik neki a zenéjük.
Aztán a D.R.I. jellegzetes logója, a „Skanker Man” alá végre színpadra léptek az amerikai crossover csapat tagjai. A zenekar kezdetben szigorúan punkot, vagyis hardcore-t játszott, ám a harmadik stúdióalbumukkal, a Crossoverrel hardcore-gyökereikből erős thrash metal hatásokkal nőttek ki, és az új műfajnak a nevét is ők adták. A harminc éve működő banda (a néhány éves szünettel, amíg Spike Cassidy gitáros rákkal kezeltette magát) egyetlen eredeti tagja ma Kurt Brecht énekes és Spike Cassidy gitáros, mellettük pedig a grimaszaival és pózolásával Harald Oimoen basszusgitáros áll az élvonalban, a zenekar afféle kabalafigurája. A D.R.I. a megalkuvás nélküli egyenességre épít, és pontosan ilyen egyenest kaptunk is az orrunkba. Alighogy Spike Cassidy megpendítette az első hangokat, a színpad előtt elszabadult a káosz. A nyitó Beneath the Wheeltől kezdve megállás nélkül ment a stage diving és a moshpit, ami csak akkor állt le, amikor a zenekar is szünetet tartott a színpadon. A D.R.I. egymás után lőtte ránk a slágereket – Snap, Thrashard, Mad Man, Couch Slouch, Violent Pacification –, amelyek Harald punkos, „Dead Kennedys”-féle basszusfutamai alatt gurultak, amikkel a dalokat indította, Cassidy ropogós gitárján és Brecht tévedhetetlen morgásán, ami azzá teszi a D.R.I.-t, ami. Megállíthatatlan crossover erő, amely a tagok kora és az ellenére sem lankad, hogy Cassidy legyőzte a súlyos rákot, a zenekar energiája a színpadon még mindig a régi. Egy kicsit azért mégis mellélőttek most a D.R.I.-sok, mert a dalokat részletekben játszották: három, négy, öt himnusz követte egymást, aztán a zenekar nyavalygásba, értelmetlen poénkodásba és cigigyújtogatásba kezdett, a koncert őrült intenzitása pedig így hullámzott, mint valami szinuszgörbe. Ettől az egy „gyengébb” szakasztól eltekintve a D.R.I. ismét remek, szaunaszerű bulit csinált punkoknak, hardcore-osoknak, skineknek és metalosoknak. Remélem, hogy végre sikerül felvenniük az új lemezt, amire már olyan régóta várunk!
Fotók: Nina Grad
Setlist
ERUPTION: 1. Democracy 2. Celestial God 3. Monumental Mind 4. Self Caged 5. Unparticled Matter 6. The Auditors 7. Electrifried 8. Playing With Matches
Képgaléria
