Metal Witch II (2011)

0 17

Szerző: Aleš Podbrežnik

Helyszín: Športni park Svoboda / Ljubljana Vič
A koncert dátuma: 2011. 06. 18.
Látogatók száma: 250
Jegyár: 0,00€ (ingyenes belépés!)

Ez az esemény úgy csapott le, mint derült égből a villám! Metal Witch! Immár sorozatban a második! Miért a fenébe Witch? Mert Ljubljanában vagyunk. Márpedig abban az örök Ljubljanában, a szlovén „brekegés” szeretett fővárosában ott van többek között Vič is! A szervező maga az Aperion zenekar. Ha az ember a saját kezébe veszi a dolgokat, tudja, hogy senki nem fog cserben hagyni az ígéreteiben, így az egész tényleg 100%-osan korrektül és gördülékenyen lebonyolítható. Ez igaz volt az idei Metal Witchre is. Az esemény ugyanis minden szempontból sikerült, legfeljebb egy kicsit több ember jöhetett volna, de a kínálat telítettsége miatt az utóbbi időben már megszoktuk, hogy a koncertek gyengébben látogatottak. Az igazi koncertekről beszélek. Olyan előadókról, akiknek a zenei mondanivalója kézzelfogható!

Igen, ugyanaz az Aperion, amely idén végre világra hozta kiváló stúdiódebütjét, az „Act Of Hybris”-t. Ezzel az Aperion lendületesen belépett az európai formációk sorába, amelyek büszkélkedhetnek a metal, a gót, a pasztorális és a szimfonikus zenei elemek sajátos, idegenszerű keverésének egyéni művészi vonalával.

Végre egy derűs júniusi délután volt, és a ljubljanai Gerbičeva utcában, a diákotthonok közelében álló Športni park Svoboda helyszínén kíváncsiak és hűséges támogatók egész serege gyűlt össze, hogy megnézze az önmagában is látogatásra csábító felhozatalt.

Elsőként a lista élére az újvárosi (novomestói) fiatal metalosok, a Necrotic kerültek. Az első név és az első meglepetés. Modern, vicsorgó, dallamosan mérgező extrém metal! A srácok a ritmusvonal brutalizálására és „groove”-ra építenek! Nem nehéz megállapítani, hogy technikailag kivételesen jól felkészült zenekarról van szó. A dalok többrétegűek. A riffek szaggatását átmeneti fordulat követi egy közepesen atmoszférikus ringatózásba, majd jön egy újabb váratlan váltás vad riffnyihogásba, és így tovább… A My Apostasy a zenekar szerzeménye, amely a legkézenfekvőbben és legközvetlenebbül hozza közel a hallgatóhoz a dallamos death metal és a black metal egzotikumával fűszerezett hibrid sokarcú felépítését. A srácoknak persze kellenek a fellépések. A feléledő füves színtér hangos ovációval fogadta őket, hiszen a fiúk már az elején lendülettel és magabiztossággal tekerték feljebb az idei Metal Witch élét. A héthúros gitár használata a hangfalban a masszivitás keresésére utal, amely leginkább a szaggatós indulóban, az Icon Of Impurity-ben bontakozott ki optimálisan – ez most bizonyosan a zenekar egyik művészi csúcspontja. Az éneknek jót tenne még egy kis méreg és gonoszság a growl-hangsúlyokban, ezt a zenekarnak a jövőben fel kell fejlesztenie. A Necrotic a Metal Witchen látottak alapján rendkívül bátor és ígéretes egység, amely díszére válik a szlovén zenei térnek és főleg a szlovén metalmozgalomnak. Csak így tovább, fiúk. Vegyétek fel és adjátok ki minél előbb a stúdiódebütötöket.

A Brezno hatfős zenekarból nyolctagúvá nőtt. A ljubljanai folk metalosokat nemrég elhagyta Ines Osina énekesnő és fuvolista, aki a közönség soraiból követte a zenekart. A Brezno a bevált anyagát játszotta, köztük a Glasnikot és a felfokozott folk metal indulót, a V nebót. Érződik, hogy az új énekesnő, Sara nem rendelkezik olyan széles hangterjedelemmel a vokális dallamok kialakításában, emellett az is látszik, hogy az átalakult felállás még keresi önmagát, amit a nyolctagú együttes női szekciójának kisebb feszültsége is megerősített: merevnek és statikusnak hatott a fuvola, hegedű, ének és kísérő vokálok vonalán. Egyébként a zenekarba nem lehet belekötni semmiben. Kiváló támogatás érkezett a keverőpultból, amely magabiztos bemutatkozást tett lehetővé! A zenekar most a pillanatnyi színpadi maximumát nyújtotta. Most minél előbb stúdiódebütre és minél több fellépésre van szükségük, hogy az új arculatban maximálisan összeszokjanak, és a csapaton belüli kötelékek megerősödjenek.

A Shanti Nilayas abszolút különc a szlovén zenei térben. Őket csak szeretni vagy gyűlölni lehet. Köztes változat nincs. Modern metalosok, akik egyesítik magukban a Sisters Of Mercy-féle poszt-punkosok / darkerek örökségét, a Laibach és/vagy a Rammstein ipari különcségét, és olyan színpadi megjelenésre építenek, amely gótikus beütést ad a karakterüknek; jellegzetes hang jellemzi őket. Ez vibráló, mély, tompa, szinte „üres” énekes karaktert hoz létre, amelynek elsajátításához és „magadénak” érzéséhez elég sok „Einstein” kell. De ha egyszer a tiéd, a dolgok simán mennek tovább. Amikor olyan zenekarokról van szó, mint a mi hőseink, a Shanti Nilaya – és ha ezt kissé provokatívan kiterjesztem a Combichrist, 69 Crazy Eyes-féle gót metal groove sminkesekre –, szinte szabályszerűen jelen vannak a billentyűk és programozott loopok mátrixai is, amelyek a háttérben szélesítik és mélyítik a zenekar koncerthangzását. A sokkal álmodozóbb, nyugodtabb, végtelen szorongásban gyászoló Shanti Nilaya szlovénul fejezi ki magát, ami további különc-pedigrét ad nekik. A Krizantema ebben a tekintetben kiváló dal, amely megerősíti a zenekar zenei formátumának különlegességét. A társulat kidolgozott fellépéssel rendelkezik, professzionálisan próbál hozzáállni, hogy minél világosabban és közvetlenebben hangsúlyozza saját művészetének kifejezésbeli lényegét. Ide tartozik a provokatív „fekete” színpadi öltözék is. Ha különlegeset és mást kerestek, a Shanti Nilaya a megfelelő cím számotokra. A Gospodar Sanj című dal a mai napig kiválóan megragadt a közönségben is, a végén pedig többen kérték, hogy a fiúk játsszák el újra. Az ének sajátosságait tekintve hiányzott egy kis több erő és támogatás a keverőpultból, de sajnos jobb nem lett. Az énekhangnak a különlegességei miatt egyszerűen nagyobb kiemelés kell a zenekar koncerthangzásának mixében, hogy a Shanti Nilaya zenéjének jege és hidege átölelhesse a hallgató szívét.

Az Aperion mint az esti koncert fő mozgatórugója, folyamatosan nő és fejlődik. Az „Act Of Hybris” olyan kiadvány, amelyre joggal büszkék lehetnek. Sokáig készült. Ez idő alatt az Aperion is megtalálta a profilját, így ma már olyan név, amely egyértelműen felismerhető zenei kifejezésmóddal büszkélkedhet. Zala énekesnő kiváló operett-szoprán énekével természetesen meghozta azt a szükséges minőséget, hogy a zenekar új nagy erénnyel játssza le a repertoárját.

Az Aperion rendkívül magabiztos fellépést nyújtott. Kissé zavaró volt a színpadi játék, amely Zalát időnként kissé „elrejtette” a háttérben, miközben mi Samo csellista és Martin brácsás feszes bicepszizmait figyelhettük az első harcvonalban. Egy Zala-féle énekesnőt a jövőben feltétlenül a színpadi előadás előterébe kell állítani. És ha esetleg kényelmetlenül érzi magát a hangszeres részekben, a fiúk nyomjanak a kezébe egy tamburint. A zenekar egyébként a kiváló Uspavanka balladával indított, aztán jött még az Ü, a Fe+, majd a Maya, a Dajte című dalban a szlovén népi folk-hagyomány és a metal kiváló kombinációja, a fellépést pedig a komor Black Flies zárta didgeridoo-használattal fűszerezve. Črt gitáros a zenekar aktív színpadi időszakában igazi vezetővé nőtt, aki magabiztosan köti össze a számokat közbeszólásaival, hogy a közönséget ébren tartsa a színpad előtt. Természetesen mindenek felett a zenekar kidolgozott, meggyőző fellépése számított. Kiváló összeszokottság az együttes igényesen összetett és gazdag hangzásvilágának építőelemei között. A természetes hangkollázsok kedvelői számára az Aperion kitartóan figyelmen kívül hagyja a szintetizátorok használatát, ami különlegessé és másmilyenné is teszi őket.

A sikeres minifesztivál pontosan éjfélkor ért véget. Nagy főhajtás a szervezőnek – az Aperion zenekarnak! Lehetőséget adott a bemutatkozásra pontosan azoknak a zenekaroknak, akiknek erre a legégetőbben szükségük van, és akik a szlovéniai klubszíntér mostohasága közepette nehezen jutnak fellépésekhez. A négy zenekarnak az a párosítása, amilyet az idei Metal Witch felvonultatott, simán kibírna néhány fellépést egész Szlovénián át. Persze hipotetikusan. Egy igazi mini koncertturnéra öt-hat fellépéssel. A négy zenekar zenei együttélése ebben a felállásban rendkívül rokonszenves.

fotók:

Martin Prezelj (Brezno, Shanti Nilaya),
Uroš Škerjanc
(Necrotic, Aperion),
Dare Brenko
(Aperion)

Képgaléria

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik