Előadó: Various Artists
Kiadó: ZKP RTV Slovenija
Megjelenés: 2012
Játékidő: 57:45
Értékelés: 4.4/5
Ahogy a nyári felhívásukban szerepelt: »Hočemo dobro glasbo!« Legfeljebb 15! Tizenöt kerül be a válogatásba. És pontosan ennyit tartalmaz a Val 202 évente megjelenő »Imamo dobro glasbo« válogatássorozatának ötödik kiadása is. Idén lila árnyalatban, vagyis a szerelem színében!
Az ötödik kiadásban – a tavalyi (sárga Val 011) kiadáshoz képest – kevesebb a rockos mag, a kiválasztott zenei termés pedig nagyobb műfaji sokszínűséget hoz, mint amennyit a korábbi válogatáson be lehetett fogadni.
Persze ezen a válogatáson is gyorsan találni néhány egyértelmű választóvonalat. A számokat be lehet sorolni műfajok szerint, majd azon belül minőség szerint rangsorolni, vagy egyszerűen megkerülhetjük a műfajokat, és a dalokat szétválogatjuk azokra, amelyek minőségben kiemelkednek a lemezről, azokra, amelyek az átlag közepén tanyáznak, és azokra, amelyek kevésbé meggyőzően szólnak.
A RockLine sajnos sosem volt jó barátságban a költészet ritmusával. A bekészített alapokat és a gombnyomogatást nehéz zenélésként, zeneművészetként kezelni, főleg ha olyan bekészített mintákat használsz, amelyek nem feltétlenül a te szerzői tulajdonaid. Ezért először intézzük el a rapet. Palijo, Valter és Žygc a kritikájukra máshol, a hip-hop szakértőknél várhatnak. Pedig van ebben valami. A szövegeik zseniálisak, társadalmilag elkötelezettek, és a kisember ujját egyenesen a politikus szemébe nyomják! Ráadásul ez a három szám a válogatáson a helyére került, és ha végignézed a számok sorrendjét, hatékonyan járulnak hozzá a lemez mozgalmasságához és színességéhez. Ahogy mondom, három intelligens hip-hop alkotásról van szó. Valter bevezetője a Luknje v ograji című dalban a Kings Of Leon egyik jobb számának, az Only By The Night nyitányára emlékeztet.
A Kühlschrank a Skrivnostno nebo című számmal a modern alter rock hangsúlyok hajszolására példa, amely a szintetizálás „elidegenedetten hideg” jellegének egyre erősebb kezelésén alapszik. Ez egyszerre felel a kíséret hátterének zömééért, hozza a dallam java részét, és az atmoszférikus hipnózist is. Enyhén „elidegenedett”, de pszichedelikusan űrbéli körvonalakkal. Olyasmi, ami a Coldplay rajongóinak is tetszhet. A Kühlschrank „fiúsan Bambis” éneket szervíroz, ami az MTV-s befogadhatóság örökölt divatdinnyéje, és leginkább a fiatalabb, kevésbé igényes generációnak fog tetszeni.
Jó rápillantani a válogatás 3. számára. Száraz vagy nedves Recidiv? Ti döntitek el. Ki más lehetne, mint a The Drinkers! A The Drinkers végre visszatér a színtérre. Klasszikus felállásban. Eggyel kevesebb gitárossal (a felállásban csak a „Nietovec” Likar van), újra a billentyűs Šegrttel és a The Drinkers alkoholos kicsapongásainak első ikonjával, Kolijjal. A Recidiv remekül sikerült szám, amely meztelenül, ruhátlanul tálalja a punk természetet, a megkövetelt Koli-bélyeget és a metaforikus gúnyolódást, és a Makival készült munkákhoz képest magasabb I.Q.-t ad vissza a zenekarnak. Nagyon üdvözlendő lépés a „lustákért”, akik azzal, hogy felkerültek erre a válogatásra, bizonyítják: haladnak tovább. A Recidiv a lemez egyik jobb száma, és jó ígéret a zenekar új stúdióalbumára. Igazi stúdióalbumra. Vagyis olyanra, amelyen ott van a robusztus, pótolhatatlan énekes (és színpadi) ikon, Koli!
A The Marvin Shot (a zenekar neve nyilván a „Šundr” című filmmel tart rokonságot), Simon Kavšek új formációja (ex-The Drinkers – mi a farkasról, a farkas… hmmm, milyen kicsi ez a világ) újabb nagyon jó terméket tesz le az asztalra, amely az alternatív rock ligájába tartozik, magabiztos angol nyelvű versszakokkal. A szám a világ aktuális rock-mainstreamjének lüktetését hajszolja, a vezérfrázis és a dühödt versmondás megfelelő keverékével, miközben a produkció hatékony egyensúlyt tart a hangszerek között, és hozza a megkövetelt garázshangzású élénkséget.
Grega Korošec a Tisoč žerjavov című számban kellemes dallamosság pillanatát és műfaji kitérőt hoz a válogatásra. Különösen jólesik a gyengéd ének és a gitár plazmaszerű hangszerelési megoldásainak kombinációja (figyelj az atmoszférikus »loopok« hozzáadására), ami ennek a zenésznek az alkotói tehetségét tükrözi. A vokálok harmonizálása felismerhetőséget visz a számba. Nem Peter Green albatroszai, de Grega Korošec darvai! Könnyedség, lazaság, kikapcsolódás. Reméljük, hogy Gregának lesz egy teljes hosszúságú stúdió-debütalbuma.
Itt van a Blu.Sine Milonga című száma, a dzsesszformák és kísérleti fogások eklektikus keveréke, amely még egy kis trip-hopot is csempész a számba. Szerencsés ötvözete ez az „elidegenedett Björk” női énekének, a szerves dzsesszes hangzású kiegészítéseknek, a hegedű „ideges” kitöréseinek, sőt a bekészített minták trip-hop kozmetikázásának. Az egyik legérdekesebb, saját hangú szám.
Kevésbé érdekes, de jóval inkább mainstream irányultságú a TMS Crew Moj krog című számának fúziója. A szám amolyan szlovén hibrid: hip-hop, funk, dzsessz (fúvósok is vannak!) és rockos keménység. A zenekar férfi és női vokálok kombinációjával is több színes dinamikát próbál adni. A felállás kétségtelenül hordoz potenciált, bár a kifinomultabb fület fejfájással kínozhatja a vezető vokális szerkezetek erőltetett tolakodása és idegesítő rátukmálása, amiből nem nehéz kiolvasni, hogy a szám mindenáron a rádiófrekvenciák gyakori pörgetésének szűkebb DJ-s kínálatába akar bekerülni.
A Sedukt garázshangzásban zúgó rocktrió, amely a Ljubezenska című számmal kidob a fotelből, még ha az őszinte játékukban nem is találják fel a spanyolviaszt. A gitárfrázisba beszivárgott a metal visszhangja, ami mindenképp különlegesség, nem csak ezen a válogatáson, hanem az „Imamo dobro glasbo!” pályázat alapvető anyagválogatási kiindulópontjait tekintve is. Úgy tűnik, itt is nyílnak az ajtók. A Sedukt egyébként az alternatív rock terméke, mégpedig nagyon zajosé.
A Bo! zenekar Eno című száma bizonyítja, hogy nagyon tehetséges kollektíváról van szó, amely érti a hangszerelés és a költészet felépítésének lényegét, hatékony, tömör mondanivalóval kombinálva. A versszak erős, a refrén pedig az új kor számos MTV-s egynyári csodájának naiv, vidám punk körhintáját hozza. A szlovén mainstream hiányosságait tekintve az Eno kétségkívül üdvözlendő pótlás.
Itt van még egy tipikus alter rockos zúzás, az angol nyelvű Sammy című számmal a The Vast Blasts kollektívától. Ezt nyugodt lélekkel megpróbálhatjátok a Barely Modern rajongói. Egy újabb szerencsés, nem agyonrágott, átélt punkos zúzda.
A Šansongaraž a Mon Amour című számmal a hiteles szlovén rocker példája! Melankólia, amely a vibráló hangulat és a gyönyörű dallam kombinációjának ragadozóan meggyőző intellektusába van zárva. A válogatás legminőségibb termékei közé tartozó szám. Különösen meggyőz a középső hangszeres összekötő rész is, amely úgy enged motivikus kitérőt a vezérmotívumoktól, hogy ez a kitérő még mindig megőrzi a szám kompakt jellegét.
A válogatás kétségkívül legnaivabb szövegét pedig Gaber Brin Šihtarska című száma hozza. »Saj bo bolje Gaber, saj bo bolje!« – ezzel kísérheted a számot, amikor lepörög az utolsó hangig. Notranjska–Dolenjska vidéki melankólia. Mondhatjuk, hogy egyedi darab. Ezt Gaber Brin jódlisan megcsavart, mélyebben intonált, de dallamos „üvöltésének” tipikussága által teremtett hangulatnak köszönheti. Úgy tűnik, nálunk a Šihtarok gerince eltört, ha a versekből és a könyörtelen depresszió hangulatából indulunk ki, ami annyira hangsúlyos, hogy vastag szeletekre lehetne vágni. A fene tudja.
A nyereséges bulik felfutását a „mesterséges földönkívüli intelligenciával” bíró fickók testesítik meg, akik sötét napszemüveg mögé bújnak, és a karlengetés mellett a gombok tekergetéséhez is értenek – ezt személyesíti meg a Housemouse és a Split Perosnality című szám. Szépen összerakta a számot DJ-módra. Hipnotikusan hat, nem spórol a közepes hangok tartalmával, amelyek fenntartják a hallgathatóságot, de ezek mindenhonnan összeszedett „loopok”, és természetesen elsősorban a testet kényszerítik táncra. A számnak az első hangtól az utolsóig tartó állandó motivikus pörgése és az ebből adódó kiszámíthatatlanság-érzet ad pluszpontokat, ami mindig üdvözlendő dolog. Legyen hát virágokkal kövezett ennek a szerzőnek az útja. Ez a szám zárja a válogatást.
Mondhatjuk, hogy a „Val 012” még egy rendkívül minőségi fejezetet tudott hozzátenni az öt éve tartó történethez. A „Val 012” az „Imamo dobro glasbo” sorozat egyik legszínesebb, sokféle karakterű válogatása. Az előadók többsége pedig kidolgozott, saját karizmával is büszkélkedhet, ezért igazán érdekes lesz figyelni, melyikük tud majd stúdióalbumot összehozni, és azok minőségi tekintetben mit hoznak, hiszen a számok már a kezdeti stádiumban is a szlovén piac számára potenciális túlnövést fejeznek ki. A leglátványosabban és legönállóbban ezen a lemezen a Kühlschrank, Grega Korošec, Blu.Sine és a Šansongaraž vizsgázott a saját munkáival, míg a válogatás többi előadójának nagy többsége is nagyon büszke lehet a termékeire! Az is örvendetes, hogy a The Drinkers visszatért a „régi vágányaira”.
Ami pedig az „Imamo dobro glasbo!” pályázatot illeti, reméljük, hogy az örökkön örökké megmarad, hiszen Szlovéniában ez az egyik ritka egészséges példa, amely természetesen a hallgató–előadó viszonyban működik. Mégpedig friss, kevésbé ismert, sőt teljesen ismeretlen előadókkal. Az egészséges szlovén „mainstream” kialakítására tett kísérletek terén, amelyet évek óta hiányolunk Szlovénia rádióhullámainak kínálatából.
A zsűri szakmai felkészültségét tekintve egyértelmű, hogy a saját hangú ötletek szerzői éleslátását keresi. És a „Val 012” válogatás ebben a tekintetben tényleg szaftos, bőséges csontot ad megrágni. Hallgasd meg magad!
Számlista
1. Palijo – Povsod je najlepše
2. Kühlschrank – Skrivnostno nebo
3. The Drinkers – Recidiv
4. The Marvin Shot – It’s Alright
5. Valter – Luknje v ograji
6. Grega Korošec – Tisoč žerjavov
7. Blu.Sine – Milonga
8. T.M.S. Crew – Moj krog
9. Sedukt – Ljubezenska
10. Bo! – Eno
11. The Vast Blasts – Sammy
12. Šansongaraž – Mon Amour
13. Gaber Brin – Šihtarska
14. Žygc – Chop N’ Screw
15. Housemouse – Split Personality
