Előadó: Grrizli Madams
Kiadó: Radio Študent
Megjelenés: 2010
Játékidő: 20:50
Értékelés: 4.5/5
Szlovénia klubszíntere mindig is rengeteg rejtett gyöngyszemet kínált, amelyek élőben egyetlen akkorddal, koherens muzsikával, állati ösztönnel és brutális vággyal képesek padlóra küldeni, hogy bebizonyítsák: nem egynapos legyek. A Grrizli Madams sem kivétel, de ez a 2003 óta a klubokban edződő trió újabb metamorfózisokon esett át, és ezek miatt a kezdeti bizalom, valamint a felkeltett kíváncsiság mindig egy lépéssel előrébb hajtotta a tudásvágyat. A 2005-ös első demófelvétel őserejű, nyers hangzása óta sok minden megváltozott, a zenekar pedig túlélte, és a „bűnösök” számának csökkenése ellenére evolúciósan megérett.
A Száva menti dombok már rengeteg zenei „penetrátort” és szívós zenészt szültek, a Blanca partja, pontosabban a boštanji koordináták pedig láthatóan ideálisak a már leírtak reinkarnációjához. A Grrizli Madams olyan név, amelyre makacsság és kitartás tekintetében nyugodtan fogadhatsz. A thrash és a death felől induló metamorfózis, a szív és az alkotói vágy hirtelen leállása, majd a sokkal hipnotikusabb és szexibb sivatagi hangzású új élet után a Grrizli Madams a V vrtincu večnega miru című EP-jén úgy döntött, hogy a füledet pusztán ének nélküli instrumentális darabokkal tölti meg. Hasonlót hallottunk már az amerikai Karma To Burn vendégszereplései során, de a Grrizli Madamsre egyáltalán nem nehezedik a másolás és a divatszavakkal, címkékkel való osztályozás terhe. A felállás sablonoktól mentes keveréke számos hatásnak, a post-rockos dallamosságot pedig lenyűgözően fűszerezi a stoner. Nyers, de semmiképp sem visszataszító vagy kellemetlen. Talán hiányzik egy csipetnyi ének, és az eddig szunnyadó fenevad könnyedén megenne reggelire, te pedig alig tudnál ellenállni. Az öt szám remek nyitány az ismételt hallgatásokhoz. A nyitó Vrtinec a wah-basszusával lassan bevési az első rovátkákat, az Utelešenje punkos mozgásvággyal és nyakcsigolya-roppantási kedvvel tölt el, a folytatás pedig ennek az őszi napnak és sok másiknak is a filmzenéjeként túl gyorsan a végéhez ér. A zenekar egy világos célra törő romboló, három zenei kormányossal és fémes bátorsággal, de semmiképp sem való a finom lelkű, ötlettelen népnek, akinek először a szánalmas rím számít, aztán a csillogás a hajban, meg a határozott utasítás, hogy minden harmadik ütemre ugrani kell.
A Grrizli Madams így egyeseknek zenei zajongás lehet, a szövegek, pontosabban azok hiánya miatt pedig csalódás. Én az instrumentális megközelítésre szavazok, mert a szlovén szcéna nagy részének tört angolja, a Siddhartától kezdve, inkább az irritáció és a állandó allergia forrása. A mostani zenei adag után remélem, hogy hamarosan jön az igazi, telivér nagylemezes debütálás, és a makacs szívósság még sok évig megmarad! Az állva tapsolás pillanata után pedig jön a kemény munka, és a koncerteken kell bizonyítani a hitelességet és a minőséget.
Felállás
Matej Hočevar – gitár
Miha Vodušek – basszusgitár
Gašper Prus – dob
Produkció
Žiga Zmazek & Grrizli Madams
Számlista
1. Vrtinec
2. Utelešenje
3. Družba belega lotosa
4. Ton Ton Macoute Sux
5. Darko
