Előadó: Enchant
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 2003
Értékelés: 3/5
Az egyik fő ok, amiért a „Blink Of An Eye” (2002) utódja nem lett olyan kemény, a zenekar döntésében keresendő: új billentyűsként Bill Jenkinst vették fel a soraikba. Ez azonnal hallatszik a hangzáson, amely most egyenlően oszlik meg az összes hangszer között. A „Blink of An Eye” lemezen a gitáros és a zenekar abszolút főnöke, Doug Ott gondoskodott a „muszáj” billentyűs sminkről, most viszont a billentyűket „becsületesen” egy igazi, képzett billentyűs játssza, rendkívüli élvezettel, és a zenekar hangzásvilágába is kiegyensúlyozottan illeszkednek. A „Tug Of War” még markánsabb hangzásbeli kontrasztot kínál az első vonal – gitár, billentyűk és Ted Leonard pótolhatatlan, egyedi hangja – és a cizellált, erőteljesen eleven, megzabolázhatatlan ritmusszekció között. A produkció kristálytiszta, szó szerint minden gitár-„lick” hallatszik, a gitár hangja pedig kissé a nyolcvanas évek legendás progresszív rock zenekarainak, mondjuk a Marillionnak a hangzása felé hajlik, azzal a különbséggel, hogy Doug gitárja jóval élénkebb, a hangja pedig még teltebb.
A lemez meglepő módon a „könnyedebb” Sinking Sanddel nyit, amelynek hangsúlyos refrénje van, a középpontban pedig finom, érzéki vokállal. A zenekar különlegessége, hogy a srácok ravaszul építik fel sok dal hangulatát, így az többnyire épp a végére éri el a csúcspontját. Igazi csemege a Hold The Wind a hangszeresek fantasztikus összjátékával, akiknek a kémiája egyszerűen elképesztően tökéletesen működik! A Beautiful ballada, amely másik szintre emeli a hangulatot, és újra Ted kifinomult érzékét állítja a középpontba, ahogy a dalok motívumaihoz és versszakaihoz alkalmazkodik. Jön az ütősebb Queen Of The Informed, amely ismét magasabb adrenalinszintet pumpál a vérbe, a Long Way Down pedig egyenes párhuzam a „Tug Of War”-ral. A Progtology instrumentális szám, amelyben Doug a nyak mentén száguldozva vidáman melegíti az ujjait, a dal átkötő középső motívuma viszont hihetetlenül emlékeztet a Queensrÿche korszakára és a rockzene halhatatlan ábécéskönyvére, az „Operation: Mindcrime”-ra, főleg a nyitott ritmus-„drive” és a pergődob hangzása miatt. A „Tug Of War” nagy dinamikájú lemez, amely minden lépésnél meg fog lepni, főként a motívumok változatossága és a rendkívüli intenzitást árasztó hangulat miatt, amely egyetlen ponton sem lankad. Az Enchant tehát nem ismeri a közhely szót, és makacsul csak magát követi.
Ha meg akartok győződni róla, hogyan szól az Enchant élőben, szerezzétek be a „slipcase” borítóba bújtatott limitált kiadású „Tug Of War”-t. A Below Zero („Wounded”, 1996) bónuszdal élő előadása remekül mutatja a zenekar színpadi összeszokottságát és ütőerejét. A számot végig gyorsabb tempóban játsszák, mint a stúdióváltozatot. Teljes erőből, rendkívül magabiztosan, tökéletesen szinkronban, istenverte pontossággal és a legkisebb botlás nélkül. Az Enchant így újabb elszánt lépést tett felfelé! Szomorú, hogy ezt az egész emberiségnek csak egy mikroszkopikus maroknyi része veszi észre. Hét kiadott stúdióalbum után ezek az egyéni és felismerhető amerikai progresszív rockerek San Franciscóból a zenei színtéren még mindig érthetetlenül alulértékeltek. Srácok, ideje egy dupla élő CD-nek!
Felállás
Ted Leonard – ének
Douglas A. Ott – gitár
Ed Platt – basszusgitár
Bill Jenkins – billentyűk
Sean Flanegan – dob
Produkció
Douglas A. Ott
Számlista
1. Sinking Sand (7:09)
2. Tug Of War (7:41)
3. Holding The Wind (5:45)
4. Beautiful (4:28)
5. Queen Of The Informed (7:01)
6. Living In A Movie (6:58)
7. Long Way Down (4:57)
8. See No Evil (5:52)
9. Progtology (6:46)
10. Comatose (8:50)
11. Below Zero* (6:28)
Az album hossza: 65.32
*….a dal csak a limitált „slipcase” kiadáson szerepel
