Előadó: Mark Egan
Kiadó: Wavetone Records
Megjelenés: 2010
Játékidő: 61:07
Értékelés: 4.3/5
Egykor a híres Jaco Pastorius tanítványa, ma már kiemelkedően elismert basszusgitáros, akinek a renoméja minden új lemezzel csak gyarapszik. Mark Egan, a basszusgitáros és trombitás, akit leginkább arról ismernek, hogy 1977 és 1980 között Pat Metheny zenekarában játszott, évek óta saját zenét komponál világszerte elismert muzsikusokkal. A legújabb, immár hetedik szólóalbumához irigylésre méltó csapatot toborzott össze: Bill Evans szaxofonost, Stan Getz tanítványát, Mitch Formant, McLaughlin billentyűs varázslóját, valamint Vinnie Colaiutát (Chick Corea, Herbie Hancock, Sting, Frank Zappa stb.), aki bemutatásra sem szorul, a dobok mögött. A „Truth Be Told” már pusztán a nevek miatt is sokat ígér.
Egan mindig is nagyon sokszínű volt, pedig csak a jazz területén mozgott. A hagyományos jazztől a modernebb, szinte már nu-jazz hangzásig mindent bejárt, kipróbálta a hangosabb jazz-fúziót éppúgy, mint a kicsit szelídebb, fülnek kellemesebb vonalat… Átvitorlázta a jazz teljes óceánját. Pontosan ezt tükrözi a „Truth Be Told” is, amely biztosan igazi csemege minden jazzrajongónak és a műfaj alágainak szerelmeseinek. Mindenki talál rajta egy különleges finomságot, de a kellemes élmény minden egyes dalnál garantált. Ilyen felállás mellett persze a siker borítékolható – ha ott van egy olyan elsőrangú ritmusszekció, mint Mark Egan és Vinnie Colaiuta, egyértelmű, hogy a hallgató feje minden erőlködés nélkül együtt mozog a zenével.
Nehéz kiválasztani az album egyetlen kedvencét, mert az egész úgy van felépítve, hogy dalról dalra folyik tovább, a kellemestől a még kellemesebbig, így csúcspontot alig lehet találni. Nem arról van szó, hogy fokozatosan építkezik, hogy a hallgatót a nagy durranásra készítse elő, a lemez célja inkább egy jó órányi kiváló jazz. Ez persze nem jelenti azt, hogy a zene egyhangúvá vagy átlagossá válna – épp ellenkezőleg. Minden dal Egan zenei víziójának mozaikjából mutat meg egy újabb darabkát, és ez a vízió valójában csak a teljes „Truth Be Told” végighallgatása után válik egésszé. Éppen ez a legérdekesebb benne: bár a számok kívülről nem tűnnek összefüggőnek, és elvileg külön-külön is hallgathatók, az igazi, megkomponált hatásukat éppen ebben a sorrendben, egymás után érik el.
A „Truth Be Told” zenéje nem forradalmi. Még csak nem is különösebben kísérletező vagy újító. Viszont úgy van megcsinálva, ahogy egy jó jazzlemeznek lennie kell. A ritmusváltások a megfelelő pillanatban jönnek, a hangsúlyok a helyükön vannak, az egyes hangszerek akkor szólózhatnak, amikor az alapdallam már felkészítette rá a hallgatót. A lemezen persze rengeteg kiváló példát találunk Egan zenei zsenialitására, apró basszusbetétekre, amelyek alaposan feldobják az egész zenei szerkezetet, úgyhogy az a vágy, hogy túlzottan improvizáljanak vagy kísérletezzenek, föl sem merül. A „Truth Be Told” mindenesetre messze túlmutat a hétköznapi bárjazzen. Ez élő zene, koncertzene, amely megérdemli a hallgató száz százalékos figyelmét, és nem háttérnek készült.
A „Truth Be Told” tetőtől talpig egy jó jazz- és funk-„groove”-ra épülő album, amely még a legendás Weather Report alkotásaira is emlékeztet. Nincsenek benne mesteri epikus csúcspontok, amelyek tátott szájjal hagynának minket, és nincs benne hangszeres túlzsúfoltság, amely elhomályosítaná az agyunkat. Mark Egan kiváló, kellemes jazzt alkotott, jócskán megspékelve funkos, sőt rockos betétekkel, amely a szélesebb közönségnek is könnyen megfelel, mégis a legigényesebb jazzrajongók is megnyalják majd utána mind a tíz ujjukat.
Egykor Jaco Pastorius tanítványa, ma már kiemelkedően elismert basszusgitáros, akinek a hírneve minden új lemezzel egyre nő. Mark Egan, a basszusgitáros és trombitás, akit leginkább arról ismernek, hogy 1977 és 1980 között Pat Metheny zenekarában játszott, évek óta járja a saját útját zeneszerzőként, világhírű muzsikusokkal együtt. A legújabb, hetedik albumához Mark irigylésre méltó csapatot gyűjtött össze: Bill Evans szaxofonost, Stan Getz egykori tanítványát, Mitch Formant, McLaughlin billentyűs varázslóját, valamint Vinnie Colaiuta dobost (Chick Corea, Herbie Hancock, Sting, Frank Zappa stb.), aki igazából nem szorul külön bemutatásra. A „Truth Be Told” már pusztán a nevek miatt is sokat ígér.
Egan mindig is sokoldalú zenész volt, pedig mindvégig jazzt alkotott. A hagyományosabb hangzásoktól a kortárs jazzen át a jazz-fúzió csodáiig… Mindent bejárt. Ez tükröződik a „Truth Be Told” lemezen is, amely igazi csemege a jazz és alműfajai minden rajongójának. Mindenki találhat rajta egy finomságot, de ezt ne értsd félre: az egész album élvezetes. Ha ilyen muzsikusok összeállnak, a siker elkerülhetetlen – egy olyan ritmusszekció mellett, mint Mark Egan és Vinnie Colaiuta, a fejünk minden erőfeszítés nélkül együtt „groove”-ol a zenével.
Nehéz lenne kiemelni egyetlen kedvencet, mert az album úgy van felépítve, hogy a dalok egymásba folynak, ezért csúcspontja nincs is. Fokozatos építkezést sem találunk, hiszen a lemez célja, hogy kiváló jazzt mutasson be. Ez persze nem jelenti azt, hogy a zene átlagos és egyhangú – épp ellenkezőleg. Minden dal Egan zenei víziójának mozaikjából mutat meg egy darabot, ezért ez a vízió csak a teljes „Truth Be Told” végighallgatása után válik tökéletessé. És ez a legérdekesebb: annak ellenére, hogy a dalok egyáltalán nem tűnnek összefüggőnek, és külön-külön is hallgathatók lennének, egészen új dimenziót nyitnak meg, ha egyetlen koncepcióként hallgatjuk őket, ahogyan Mark Egan elképzelte.
A „Truth Be Told” zenéje nem forradalmi. Még csak nem is különösebben kísérletező vagy újító. Úgy van megalkotva és előadva, ahogy egy jó jazznek lennie kell: a megfelelő ritmusokkal és váltásokkal, a hangszerek szólóival a megfelelő helyeken stb. Persze rengeteg apró jele van Egan zenei zsenialitásának, apró basszusbetétek, amelyek alaposan megfűszerezik a zenei szerkezetet, így semmi vágy nem marad túlzott kísérletezésre és improvizációra (bár ezekből is akad). A „Truth Be Told” mindenesetre abszolút nem hétköznapi „bárjazz”. Élő zene, koncertzene, amely megérdemli a hallgató teljes figyelmét, és nem háttérnek szánták.
A „Truth Be Told” egy remek jazz- és funk-„groove”-ra épülő album, amely sok szempontból a híres Weather Report zenéjére emlékeztet. Nincsenek benne epikus csúcspontok, amelyek tátott szájjal hagynának minket. Mark Egan kiváló, kellemes jazzt alkotott, bőven funkos és rockos hatásokkal, amely könnyen megnyerheti a szélesebb közönséget is, de a legigényesebb hallgatókat is elégedetté teszi.
Felállás
Mark Egan – basszusgitár
Bill Evans – szaxofon
Mitch Forman – billentyűs hangszerek
Vinnie Colaiuta – dob
Produkció
Mark Egan
Dalok listája
01. Frog Legs
02. Gargoyle
03. Truth Be Told
04. Sea Saw
05. Cafe Risque
06. Shadow Play
07. Blue Launch
08. Rhyme Of Reason
09. Blue Rain
10. Pepe
11. After Thought
