Előadó: Chang Ffos
Kiadó: Moonlee Records
Megjelenés: 2006
Játékidő: 44:46
Értékelés: 4/5
Zágráb sosem számított olyan városnak, amely a zeneileg izgalmas dolgok keltetőjeként híresült volna el. A Chang Ffos esetében viszont szó sincs erről. Ez a csapat jó tíz éve létezik. Csoda, hogy átvészelte mindezeket a „meddő” éveket egyetlen közös album nélkül. De amint az ember ráteszi a lemezjátszóra a „Trust This Arcane Device” (2006) című stúdió-debütöt, a „meddő” jelző pillanatok alatt köddé válik.
A Chang Ffos már az első lemezével beférkőzik a déli szomszédunk élmezőnyébe: olyan bandák közé, amelyeknek mérföldekről felismerhető a zenei bája, kifejezőereje és karizmája. Mivel a Kolpától délre született keményebb hangzás a világban sosem jelentett sokat, a chaos/stoner/noise hardcore-osoknál ez annál fontosabb. Stoner? Tényleg kicsúszott a számon, hogy stoner? Nos, a Chang Ffos ebben itthon biztosan nem áll teljesen egyedül: itt van például a jóval stonerebb StoneBride és a Good Day To Die, amelyeknek szintén megvan a maguk bája.
A jelzőkből azonnal kiderül, hogy modern zenei formáról van szó, amely az intenzív hangulat felépítésére épít. A metal szót inkább ne is használjuk, mert a Chang Ffosnál annyit sem találsz belőle, amennyi fekete van a körmünk alatt. A Chang Ffos mindazonáltal fájdalmas zaj, elviselhetetlen zaj. A Chang Ffos zenei kézművesei fáradság nélkül fúrnak a fejedbe egy fúrót, és fúrógéppel hatalmas lyukat vájnak „a bolond homlokának” közepébe.
A „Trust This Arcane Device” megalkuvást nem ismerő dühöt követ, amelyet teljesen nyers, élő, hitelesen lavinaszerű hangzás közvetít az egész albumon át. Az erős kémia és a kifejező hangzásbeli pecsét miatt a lemez kifejezetten koncertszerűen szól. A dalok, az album, és végső soron maga a banda karaktere baljós, végzetes, végletesen neurotikus-skizofrén, ugyanakkor mindig birtokló módon habzsoló, ami a hallgatóról lehúzza a fátylat, és folyamatos vonzást, vágyat ébreszt a Chang Ffos pusztulásvilágának felfedezésére.
Már az albumnyitó Thy Doom Ape jelzi, hogy a „Trust This Arcane Device” motívumokban rendkívül változatos és élénk lemez, amelyet szinte szétfeszít a bujaságig vitt dinamika és a vágy, hogy a banda a zenei prédikációja egyediségén keresztül bizonyítson. A masszív hangfalat sokszor nemcsak riffelős nyerítéssel érik el, hanem puszta csikorgó húrfeszítéssel vagy szándékosan kontrollálatlan torzítással is, ami – mint mondtuk – egyenesen fülsiketítő. Jobb, ha a gitár kicsúszik az irányítás alól, „elcsesződik”, mintha kontrollált módon követné a dallamok hangnemét. Ez a sok műfaji szféra keveréke, amely közvetlenül bizonyítja, hogy a Chang Ffos önmaga felfedezésének van alávetve, és nem akar kifejezésbeli kereteket szabni magának, energiájában még a Mastodon-féle zsenikre is emlékeztet. Persze jóval kevesebb komplexitással és stúdiószépséggel. Nagy vonalakban elmondhatjuk, hogy ha párhuzamokat keresünk, a Chang Ffosban található némi kifejezésbeli hasonlóság a Neurosis és a Converge zenéjével. A riffeket hagyják folyni.
Az Iron Icon (a dal második fele) meglepő ugrással a Kyuss-félék stonerének vizeire evez, de ez nem tart sokáig, mert a banda gyorsan átvált kaotikus, kalandos, coreos, hajthatatlanul morajló gurulásba. Ez a kombináció az album során többször is visszatér, a legkontrasztosabban pedig az album legvadabb mészárlós orgiájának pillanatában, a Jethro című dalban tűnik ki. Aztán végig ott vannak a kisebb-nagyobb kitérők a felsorolt műfaji keverékhez, például a elnyújtottan kyussos Bowels Of The Beast Of The Matrarchate.
Ez a fúzió pedig semmiképp sem lenne ilyen sikeres a kiváló dobos, Nikola B. nélkül, aki sok szempontból fő „bűnös” abban, hogy a fenti bekezdések egyikében még a Mastodonos poén is elsült. Az énekes üvöltésében végig hiteles, és rendkívül jól illeszkedő, fontos építőeleme és társalkotója a banda romboló hangzásának.
Mivel stúdió-debütről van szó, azt állítom, hogy a banda joggal lehet büszke rá. Az aszályos évek megtérültek a dalok végső formájának csiszolásában, amelyek együtt rendkívül változatos és dinamikus albumot alkotnak, amelyet dohos, morajló, gőgös és pokolian csípős hangulat tölt meg elviselhetetlen fájdalomról, haragról és agóniáról. Ez az album a stoner rock kísérletét intelligensen ötvözi a hardcore elemeivel, és a zenei térkép különleges pontjára helyezi. A Chang Ffos ezzel a debütalbummal kiváló ugródeszkát szerzett a külföldi rohamhoz. E nonkonformista, szellemes, bátor, kutató és világos jövőképpel rendelkező csapat további fejlődéséhez elengedhetetlen az áttörés a külföldi piacon: Nyugat-Európában és az USA-ban.. A Chang Ffos nyers gyémánt, amelyet érdemes csiszolni.
Felállás
Ivan E. – ének
Ashas Adzhun – gitár
Alen Nueda – basszusgitár
Nikola B. – dob
Produkció
Steve Austin
Számok listája
1. Thy Doom Ape
2. Zen Rock Majik
3. Iron Icon
4. The Throne of Sasquatch Ascending
5. And All Things, Either Good Or Ungood
6. Jethro
7. Bowels Of The Beast Of The Matriarchate
8. Le Charmuer De Serpents
9. Ondjage
