Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Knifeworld
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 2014
Játékidő: 45:20
Értékelés: 4/5
A „The Unravelling” a modern brit pszichedelikus rockerek, a Knifeworld második albuma, és egyben az első stúdiómunkájuk, amely a vezető progresszívrock-kiadónál, az Inside Outnál jelent meg. A kiadó arról híres, hogy igen magasak az elvárásai az együttműködésekkel szemben: a bejáratott nevek mellett általában csak a kísérleti zene legtehetségesebb előadóit veszi a szárnyai alá.
Ez az egyedi brit oktett, amelynek az Iránban született zeneszerző, énekes és gitáros, Kavus Torabi (Gong, Guapo) parancsnokol, a Cardiacs, a Gong, a Guapo és a Chrome Hoof tagjaiból áll, így mindegyik említett zenekar hangzásvilágából felvonultat valamit. A Knifeworld sajátos, meglehetősen kísérletező zenei megközelítésében leginkább a pszichedelikus rock, az alternatív és a pop rendkívül eklektikus keverékére esküszik, és a zenéjükben a zenei hatások hihetetlenül széles spektruma érezhető: Henry Cow, Black Sabbath, Gong, Syd Barrett, XTC, Steve Reich, Led Zeppelin, Magma, Todd Rundgren, Voivod és Sonic Youth – csak azokat említve, akiket az Inside Out képviselői is kihallottak belőle. A kiadó ezeket a hatásokat egy külön matricával is reklámozza a Knifeworld lemezein.
Az ennyire színes hatásrengeteg ellenére a Knifeworldnek sikerült meglehetősen egyéni zenei stílust kialakítania, ezért igen hamar sok követőre tett szert a mai „underground” kísérleti zenei színtéren, ahol az egyes fiatal formációkat, amelyek még manapság is képesek lenyűgözni spontaneitásukkal és kiszámíthatatlanságukkal, tárt karokkal, és főleg nyitott fülekkel fogadják.
A Knifeworld a „The Unravelling”-en is hű marad kísérletező zenei küldetéséhez: az albumon nem hiányoznak az egyes pszichedelikus kilengések és a szórakoztató jazzes improvizációk, amelyekben a szaxofonok mellett fontos szerepet kap Chloe Herrington fagottja is. Az „I Can Teach You How To Lose A Fight” Melanie Woods főénekével a szokásos Knifeworld-mércével mérve meglehetősen dallamos nyitány, amelyet azonban a mély kísérleti vizekre elsősorban a komor gitáros és vokális improvizációk húznak, és úgy szólnak, mintha egy másik dimenzióból érkeznének. Woods és Torabi énekes párbeszéde gyönyörű kontrasztot teremt, a szenvedélyes fúvós futamok közepette pedig szépen fenntartja az intenzív hangulatot.
A „The Unravelling” csak úgy burjánzik a kalandos eklekticizmustól, aminek elsősorban azok a választékos ízlésű hallgatók fognak örülni, akik az olyan kísérleti legendákat, mint a Henry Cow és a Gong, egy átlagos délutáni kikapcsolódásként teszik fel. A „Don’t Land On Me” Emmett Elvin vizein járó spacerockos intróval indít, amely az elektronikusan árnyalt szintetizátortextúrákon keresztül gyorsan pszichedelikus ambientet teremt, majd hirtelen meglepő átmenet következik egy pásztori, megnyugtató részbe, bőséges fagottal és kiváló férfi–női vokális harmóniákkal.
Még amikor a Knifeworld a legavantgárdabb-pszichedelikusabb improvizációs dübörgés közepén találja magát, akkor is hirtelen, hihetetlenül folyékony átmenetekkel lep meg dallamos részekbe fordulva, így az ilyen pillanatokat az kicsit gyengébb idegzetűek is nyugodtan végighallgathatják. A legkomolyabb jelölt a legjobban „elszállt” kísérlet címére egyértelműen a „The Skulls We Buried Have Regrown Their Eyes”, amely a szó legigazibb értelmében egy pszichedelikus-avantgárd hullámvasút. Torabi ideges, paranoid vokális morgása a sötét hangulat közepén valakinek a súlyos elvonási tünetek közepette tett ordítására emlékeztet, míg az avantgárd hangszeres kilengések a hetvenes évek RIO-színterének egyes „kisiklásaira” hajaznak.
A Knifeworld a „The Unravelling”-gel, a kísérletező leleményesség és a drámai eklekticizmus gyönyörű hangzásbeli bemutatójával bebizonyította, hogy még van remény a kortárs brit pszichedelikus rockszínterén, amely már párszor a kihalás szélén állt. Persze, ahogy várható volt, hevesen kísérletezve sem találnak fel valami „új vizet”, inkább azt bizonyítják, hogy sokmindent megtanultak az ilyen szokatlan zenei kifejezésmódok egykori mestereitől. Ez elég jó ok arra, hogy a jövőben is egy kicsit több figyelmet szenteljünk nekik, hiszen szinte biztos, hogy még számos érdekes és „elszállt” zenei meglepetés következik.
Felállás
Kavus Torabi – ének, gitár
Melanie Woods – ének, ütőhangszerek
Emmett Elvin – billentyűk
Charlie Cawood – basszusgitár
Ben Woollacott – dob
Chloe Herington – fagott, szaxofon, vokál
Josh Perl – szaxofon, vokál
Nicki Maher – szaxofon, vokál
VENDÉGZENÉSZEK:
Katharine Blake – hegedű
Anna Tam – brácsa az „I’m Hiding Behind My Eyes” című dalban
Produkció
Kavus Torabi
Számlista
1. I Can Teach You How To Lose A Fight (5:14)
2. The Orphanage (1:33)
3. Send Him Seaworthy (6:36)
4. Don’t Land On Me (8:02)
5. The Skulls We Buried Have Regrown Their Eyes (4:45)
6. Destroy The World We Love (6:05)
7. This Empty Room Once Was Alive (3:50)
8. I’m Hiding Behind My Eyes (9:15)
