Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Hozier
Kiadó: Island Records
Megjelenés: 2014
Játékidő: 53:26
Értékelés: 3.5/5
A »Hozier« a tehetséges ír zenész-dalszerző, Andrew Hozier-Byrne – ismertebb nevén „Hozier” – stúdiódebütálása. Először 2013-ban hívta fel magára a figyelmet a »Take Me To Church« EP-vel, amelyet 2014-ben a »From Eden« EP követett. A fiatal énekes-gitáros, aki leginkább a bluesra és a soulra esküszik, közben indie rockos „kitérőkkel”, ahol bőven jut szerep az akusztikus gitárnak, 2012-ben indult önálló útjára, miután rövid ideig az ír Anuna vokális együttesben edződött. Hozier szerencséjére szerződést kötött a neves Island kiadóval, amely gyorsan tudta pénzre váltani vitathatatlan zenei és dalszerzői tehetségét. Első EP-je, a »Take Me To Church« kiemelkedő sikert aratott hazájában, Írországban, ahol a listák élére került, a »From Eden« EP is szép eredményt ért el. A debütáló lemezt hallgatva elmondható, hogy teljesen megérdemelten.
A »Hozier« több olyan dalt tartalmaz, amely már a két említett EP-n is megjelent, élükön a nyitó soul-slágerrel, a »Take Me To Church«-csel. Hozier szövegeiben többnyire többé-kevésbé panaszos szerelmi vallomások dominálnak, amelyeket érzéki hangján sikeresen ad át. Ebben a hangban bőven akad a blues és a soul nemes származékaiból, így egy pillanatra sem hangzik idegesítőnek vagy nyafogónak, ahogy az a mai indie zenészekkel szokott előfordulni. Az olyan dalokban, mint az »Angel Of Small Death & Codeine Scene«, jól hallatszik, hogy Hozier nem cipel magával olyan esetleges „traumákat”, amelyek sok rokon indie rockos előadót gyötörnek, és akik túl gyakran szenvednek krónikus vérszegénységben és lélektelenségben. Az album szerkezetében és hangulatában is elég változatos ahhoz, hogy a viszonylag egyszerű feldolgozások és az alapvető dallamok ellenére se váljon túl hamar unalmassá.
Az ilyen eklektikusság szép példája a »Jackie And Wilson«, ahol gospelalapú, kiváló vokális harmóniák uralkodnak, és amelyek minden megjavíthatatlan romantikusnak tetszeni fognak. Hozier hangi sokszínűsége egyébként voltaképpen a legfőbb „fegyvere” az intenzív hangulatok megteremtésében. Egyes dalokban a vonósaranzsok folkalapú, hangulatos árnyalatokat is hoznak, ami tovább színesíti az album többségének pozitív jellegét. Néhol nem lehet nem észrevenni a jellegzetes ír melankóliát, amely a kelta népek zenéjének nagy részére jellemző. Ez különösen igaz az »In a Week« című balladára, ahol Hozier főhangjához szenvedélyesen csatlakozik a vendégénekes, Karen Cowley, közvetve gondoskodva a csodálatos kontrasztról.
Hozier debütálása elsősorban a modern soul és blues híveinek fog örömet szerezni, akik indie rockos felhangokkal szeretik, ha az énekes szívvel-lélekkel, érzelmesen adja elő a dalokat. Szinte biztos, hogy rendkívül ígéretes zenészről és dalszerzőről van szó, aki tudja, mit akar a karrierjétől, és a jövőben is felhívja majd magára a figyelmet, bár az általa művelt zenei stílus nem kínál túl sok művészi „nyújthatóságot”.
Felállás
Andrew Hozier-Byrne – ének, gitár, zongora, szintetizátor
Rory Doyle – dob és ütőhangszerek
Fiachra Kinder – dob és ütőhangszerek (1., 2. és 10. dal)
Andre Antunes – dob és ütőhangszerek (6. és 9. dal)
Alex Ryan – basszusgitár (a 2. dal kivételével), zongora
Kate Ellis – cselló
Matt Rafter – cselló (6)
Ken Rice – hegedű, brácsa
Rob Kirwan – ütőhangszerek (8)
Karen Cowley – ének az „In A Week” című dalban
Produkció
Andrew Hozier-Byrne és Rob Kirwan
Dalok listája
1. Take Me To Church
2. Angel Of Small Death & The Codeine Scene
3. Jackie And Wilson
4. Someone New
5. To Be Alone
6. From Eden
7. In A Week
8. Sedated
9. Work Song
10. Like Real People Do
11. It Will Come Back
12. Foreigners God
13. Cherry Wine (live)
