Előadó: Guns N' Roses
Kiadó: Geffen Records
Megjelenés: 1993
1993 a rockzene egyik sorsfordító éve volt. A „hair” metalt végleg a feledés legmélyére taposták, a Metallica is levágatta a haját, a „grunge” átvette az uralmat („little did they know” ), az amerikai nyolcvanas évek rockszínterének egyetlen igazán releváns maradványa pedig a hírhedt és már rendesen összeveszett Guns N’ Roses volt, akikről manapság több mint nyilvánvaló, hogy ezzel az albummal kegyelemlövést adtak maguknak a gyomrukba, és rózsákat küldtek a saját sírjukra. Ez másfél évtizeddel ezelőtt történt. Hogyan szól hát a lemez ma?
Egy szóval: kiválóan! Axl Since I Don’t Have You című hóbortját (eredetileg a Skyliners száma) az elején és a végén, valamint a Look At Your Game Girl provokatív ökörségét leszámítva, amelynek szerzője a tömeggyilkos Charles Manson, rock- és punkklasszikusok feldolgozásainak gyűjteményét kapjuk: Iggy Pop, Sex Pistols, The Damned, UK Subs, T.Rex és New York Dolls dalai követik egymást. Mindegyikből csak úgy árad a féktelen rockerenergia, a széleiről pedig csurog az utcai rock zöld, koszos nyálkája. Ezzel a lemezzel a Gunsék a metal hanyatlása után végleg megmutatták, hogy a gyökereiket nem a korai heavy metal klasszikusaiban kell keresni, mint a Black Sabbath vagy a KISS, hanem a punkban és a glam rockban. Így aztán az a merész állítás, hogy a GN’R az, amivé a Hanoi Rocks-nak kellett volna válnia pár évvel előttük, egyáltalán nem légből kapott.
Lássuk a dalokat! A lemez első igazán bombasztikus pillanata az UK Subs Down on the Farm című számának feldolgozása, amely néhány másodperc után gonoszul rád vicsorog, megmarkolja a heréidet, azonnal behúz egy fejest, aztán csúnyán lehugyozza a földön heverő tested a homokban. Kiváló stúdiófelvétel, de az igazi GN’R-rajongók ne felejtsék el előbányászni az élő verziót, amelyet csak egyszer játszottak, 1990-ben, mert az még gonoszabb! A lemez másik gyöngyszeme az Ain’t It Fun (eredetileg a The Damned száma), amelyet Axl és Michael Monroe, az imént említett Hanoi Rocks tagja fantasztikusan énekel el duettben, Slash gitárja pedig az egész dalon át feláll a szőrt a hátadon. Említést érdemel az Attitude is, az egyetlen szám erről a lemezről, amelyet rendszeresen játszottak élőben (a teljes Use Your Illusion turné alatt). Egy punk rock mulatságról van szó, Duff énekével, az egész pedig úgy szól, mint valami NOFX- vagy Green Day-dal, csak hát a Gunsék már egy-két évvel ezeknek a kölyköknek az előtt játszották. A szőke basszusgitáros még inkább kitűnik a You Can’t Put Your Arms Around a Memory című számban, amellyel meghajol az idolja, a legendás glamrockerek, a New York Dolls főszereplője előtt: az akusztikus balladában egymaga játssza fel az összes gitár-, basszus- és énekszólamot, ráadásul még az összes ütőhangszert is megszólaltatja. A lemezen hallható még az energikus Raw Power (eredetileg a The Stooges száma), a Hair of the Dog (Nazareth), amelyet náluk korábban a „hair” metalos Britny Fox is rendesen felvett, valamint a Buick Makane/Big Dumb sex (a T.Rex és a Soundgarden eredetijei), amelyekben először hallhatjuk énekelni magát Slasht is.
A „The Spaghetti Incident” a megjelenése után 15 évvel jobban szól, mint a hivatalos kiadás napján, amikor komoly sokkot jelentett a nyolcvanas évek fogyatkozó számú metalrajongóinak, akik az akkori „grunge” generáció szemében valóságos őskőkori dinoszauruszokká változtak. A „The Spaghetti Incident” eladási „bukásának” – ha egyáltalán lehet bukásnak nevezni egy több mint egymillió eladott példányt kapó albumot, ami a mai előadók többségének a vágyálma csúcsa – további oka a teljesen elhibázott első „kislemez”, a Since I Don’t Have You, hiszen a viszonylag sikerült videoklip ellenére a nyálas ballada volt az utolsó dolog, amivel 1993-ban lemezt lehetett eladni. Bárcsak az Ain’t It Fun jelent volna meg helyette! Akárhogy fordítjuk, a lemez „érinthetetlen” marad, és elérhetetlen a mai kvázirockerek többsége, például a Franz Ferdinand számára, hiszen egy olyan zenekar szól rajta, amely az elképesztő sikere ellenére is még mindig az igazi lázadó rockra vágyik. És mivel manapság a klasszikus rockbandák „cover” lemezei „a menő dolog” (sokatmondó példa a Def Leppard és a Poison), a felsoroltak közül egyik sem mérhető a „The Spaghetti Incident”-hez. Ez is egy ok arra, hogy ejtsünk még egy könnyet a legendás Guns N’ Roses után.
Felállás
W. Axl Rose – ének, billentyűs hangszerek
Slash – gitár
Dizzy Read – zongora
Duff McKagan – basszusgitár
Matt Sorum – dob
Produkció
Duff McKagan
Számlista
1. Since I Don’t Have You
2. New Rose
3. Down On The Farm
4. Human Being
5. Raw Power
6. Ain’t It Fun
7. Buick Mckane
8. Hair Of The Dog
9. Attitude
10. Black Leather
11. You Can’t Put Your Arms Around A Memory
12. I Don’t Care About You
13. Look At Your Game Girl
