Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Kansas
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 2016
Játékidő: 53:23
Értékelés: 4/5
A »The Prelude Implicit« a Kansas első stúdióalbuma tizenhat év után, egyben az első három új taggal: Ronnie Platt énekes-billentyűssel, David Manion billentyűssel és Zak Rizvi ritmusgitárossal. Platt az eredeti Kansas-énekes, Steve Walsh helyére érkezett, aki 2014-ben úgy döntött, nyugdíjba vonul, ez pedig automatikusan új korszakot nyitott ennek a hosszú életű amerikai progresszív rock-nagyágyúnak. A Kansas már az előző stúdióalbum, a »Somewhere to Elsewhere« (2000) óta – amelyen utoljára működött közre kulcsfontosságú dalszerzőjük és eredeti gitárosuk, Kerry Livgren – nagy gondokkal küzdött az új anyag megírásával, hiszen Livgren (második) távozása után az új szerzemények megírásának minden terhe Walshra hárult. Ő viszont ebben az időszakban valahogy nem kapta meg az igazi ihletet az új dalokhoz, miközben a többi régi motoros, vagyis Phil Ehart dobos, Rich Williams gitáros, David Ragsdale hegedűs és Billy Greer basszusgitáros 2009-ben a Native Window nevű mellékprojekttel próbálkozott, ami az igazat megvallva csak kevés régi rajongót nyűgözött le.
Platt, Manion és Rizvi érkezése új energiát hozott a Kansasbe, és hosszú évek után végre neki is álltak az új anyag megírásának. Rizvivel a Kansas hosszú idő után újra kapott egy kiegészítő ritmusgitárost, Manion pedig Greg Robert óta az első Kansas-billentyűs. Mindketten jelentős szerzői lenyomatot hagytak az albumon. Ugyanez igaz Plattre is, akire a karizmatikus Walsh pótlásának nehéz feladata várt. A hangszíne valahol a fiatal Walsh és John Elefante között van, így nem nehéz megszeretni, vagyis nyugodtan beszélhetünk rendkívül szerencsés választásról.
A »The Prelude Implicit« összességében nagyon kiegyensúlyozott album, amely jól egyensúlyoz az aranykor Kansas-féle szimfonikus progresszív rockja és a nyolcvanas években rájuk köszöntő dallamos rock között. Ez már a nyitódalon, a »With This Heart«-on is jól hallható: a királyi szimfonikus hangszerelés, a berreg⊙ő gitárpasszázsok és Platt hatalmas énekteljesítménye pillanatok alatt eloszlat minden kétséget a legendás zenekar legújabb felállásának hitelességét illetően. Még jobban sikerült a kissé nosztalgikus színezetű »Visibility Zero«, amelyben főleg Ragsdale hegedűje uralkodik. Emellett nagyon érdekes hallani, mennyit fejlődött Williams a Kansas első számú gitárosaként Livgren (végleges) távozása óta. A kicsit, de még elviselhetően megcukrozott power balladán, a »The Unsung Heroes«-en Ehart barátja, Geoff Byrd segített a szerzésben; a legtöbben úgy ismerik, mint az első zenészt, akinek az internet segítségével sikerült szélesebb közönséghez eljutnia. Az album egyik legizgalmasabb száma mindenképp a felfrissítő és egyben kicsit keményebb »Rhytm in the Spirit«, amely a hagyományos, hegedű–gitár harmóniákra építő Kansas-hangzásba néhány érdekes, új hangzásbeli ötletet is belevisz egy enyhe, szinte „szégyenlős” jazzes alapon.
A romantikus-melankolikus »Refugee«-ben szerzőként közreműködött a brit gitáros, Mike Slamer, Greer régi haverja a Seventh Key együttesből, és a Walsh egykori zenekarának, a Streetsnek az egykori tagja. Az epikus szimfoprog rajongói, amilyet a Kansas a hetvenes években játszott, a remek eposszal, a »The Voyage of Eight Eighteen«-nel jönnek majd ki jól, amely kétségkívül a Livgren jelenléte nélkül készült legjobb munkáik közé tartozik, és biztosan hamar felkerül a Kansas-klasszikusok sorába. A gazdag szimfonikus harmóniákat és az összetett átmeneteket hatalmas énekteljesítmény, valamint virtuóz gitár- és hegedűszólók koronázzák meg. Ilyen fokú kísérletező szellemet a Kansastól igazán rég nem hallottunk, talán a hetvenes évek vége óta nem.
A misztikus, hatalmas hangulat a »Camouflage«-ban folytatódik, amely kivételesen szép, szinte AOR-os refrénnel büszkélkedik, miközben az ütős gitárriffek és a gazdag szimfonikus harmóniák erősen a hetvenes éveket idézik. A dallamos rock irányába húzó »Summer«, amelyben Greer énekel, gyors tempójával, dallamos jellegével és ügyes átmeneteivel szolid, de nem túl izgalmas szerzemény.
Valamivel érdekesebbre sikerült a »Crowded Isolation«, ahol különösen az epikus vokális harmóniák nyűgöznek le, amelyeket nem lehet eléggé dicsérni, miközben az egészet programozott billentyűs hangminták és finom hegedűpasszázsok mozgatják meg. A »Section 60« rendes instrumentális szerzemény, amely pompás és drámai lezárást ad az albumnak. A bónuszdalok között, a »The Prelude Implicit« különleges kiadásának legvégén egy érdekesen újraaranzsált és újraénekelt változat található Kansas állam himnuszából, a »Home On The Range«-ből, amelyet 1872-ben Daniel E. Kelley írt, továbbá a hagyományos amerikai népdal, az »Oh Shenadoah«, amellyel a zenekar zenei gyökereinek és szülőföldjének tisztelgett.
A Kansas a »The Prelude Implicit« albummal – akár a mitológiai főnixmadár, akit az esztétikai szempontból nem túl szerencsés borítón ábrázoltak – feltámadt a hamvaiból, és sokkal jobb lemezt készített, mint ahogy azt a legtöbben gondolták volna, annak fényében, hogy Walsh és Livgren, a topekai amerikai progresszív rock legendák egykori két kulcsfontosságú dalszerzője már nincs a zenekarban. A három új tag érkezése volt az a friss energiainfúzió, amelyre a régi tagoknak dalszerzőként és zenészként igazán vérszomjasan szükségük volt: így meghosszabbították a jövőjüket, és egyúttal bebizonyították, hogy még mindig képesek minőségi stúdióalbumot készíteni, amely ugyan nem tartozik a legnagyobb mesterműveik közé, de jobb a Livgren nélküli felállásban készült anyagok többségénél. Bölcs lépés volt a szerződés aláírása is a német, progresszív rockra szakosodott Inside Out Music kiadóval, amellyel 2009 óta dolgoznak együtt, és amely biztosan gondoskodik róla, hogy az új album több jó zene iránt rajongót érjen el, mint egyébként.
Felállás
Ronnie Platt – ének, zongora a „The Voyage of Eight Eighteen” című számban
Rich Williams – elektromos és akusztikus gitár
Billy Greer – basszusgitár, háttérének, ének a „Summer” című számban
Phil Ehart – dob, ütőhangszerek
David Ragsdale – hegedű, háttérének
David Manion – billentyűs hangszerek
Zak Rizvi – elektromos gitár, háttérének
Produkció
Phil Ehart, Richard Williams és Zak Rizvi
Számlista
1. With This Heart (4:13)
2. Visibility Zero (4:28)
3. The Unsung Heroes (5:02)
4. Rhythm in the Spirit (5:58)
5. Refugee (4:23)
6. The Voyage of Eight Eighteen (8:18)
7. Camouflage (6:42)
8. Summer (4:07)
9. Crowded Isolation (6:11)
10. Section 60 (3:59)
