Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Iron Savior
Kiadó: AFM Records
Megjelenés: 2011
Játékidő: 49:20
Értékelés: 4/5
A német power metalosok, az Iron Savior új albuma kapóra jön, hogy helyrehozza azt a rossz benyomást, amelyet mostanában a Helloween és a Grave Digger hagyott maga után legutóbbi stúdiólemezeivel. Nem sokkal az új Iron Savior-lemez előtt ezt a keserű szájízt már a Brainstorm is érezhetően elmosta egy kiváló új albummal, a „The Landing” pedig újabb példa arra, hogyan kell elkészíteni egy lemezt, ha az Iron Saviorről van szó.
Az Iron Savior a power metal színtér kevésbé ismert neve, pedig már a messzi 1997 óta létezik, amikor Piet Sielck két haverjával, Kai Hansennel (Gamma Ray, ex-Helloween) és Tomen Stauchhal (ex-Blind Guardian) útjára indította. Piet Sielck személyében és munkásságában mindenképp összefonódik a Helloween, a Gamma Ray és a Blind Guardian pályafutásával, és mindegyik együttes első lépéseiben fontos szerepet játszott: ötletekkel, producerként és társaranzsőrként. Vagyis olyan emberről van szó, aki ma a „metalbölcsek” és a német power metal afféle guruinak ligájába tartozik.
Mindez az új Iron Savior-albumon is tükröződik, amely a „Megatropolis” (2007) után négy évvel az első. A riffekben és a dalszerkesztés módjában nem lehet nem észrevenni a Gamma Rayre, időnként a Blind Guardianre is jellemző hasonló zenei gondolkodást. A Gamma Rayre maga a riffelés emlékeztet, a riffek fölött a jellegzetes harmonikus pengetéssel; a Blind Guardianre pedig leginkább Sielck éneke (főleg, ha még bőségesebben támogatják vokális harmóniák). Ő ugyan nem testesíti meg Hansi Kuersch (Blind Guardian) hangterjedelmének rugalmasságát és hangszínének artikuláltságát, de rendkívüli erőt tart fenn, ahogy azt a vámpírosan gördülő dupla lábdobpedálokra épülő, megállíthatatlan riffuralom megköveteli.
Sielck négy év szünet után optimálisan felöltöztetett power metal indulókból álló albumot tett le az asztalra, amiből tényleg nem lehet elvenni, de hozzátenni sem. Himnikusság, epikus bombaszt, atmoszférikus csúcspontok a refrénekben, kiválóan mérgesen fogazott, ősi riffelés, amely az igazi, régi teuton metaliskolából ered, úgy, ahogy azt Hamburgban és környékén régtől főzik. Acélosabban és klasszikusabban szóló, szigorú német vonalvezetésű power metalt már nem találsz.
Hiába olyan időnként megdöbbentően közeli a stílusbeli hasonlóság a Gamma Rayjel, ezt itt el kell nézni, hiszen az együttes pályája kezdettől fogva szorosan összefonódik a Gamma Rayjel. Thomas Nack dobos ugyanis a Gamma Ray dobosa volt a zenekar kezdeti időszakában, vagyis a kilencvenes évek első felében, az Iron Saviorben pedig játszott Kai Hansen is, valamint az ő Gamma Ray-s haverja, Daniel Zimmermann. Az album a várakozásnak megfelelően egy nyitó dallammal indul, amely fokozatosan fokozza a hangulatot, míg az egész át nem csap az „Accept-esen” felborzolt The Saviorbe. Kiváló nyitányválasztás, amely azonnal adrenalinlöketet ad a véredbe, és amitől az igazi power metal-rajongók önkéntelenül rázni kezdik a fejüket.
A produkció kiváló, és megfelel mindannak, amit az euro power metal a legjobbtól elvár! A riffek mérgesen megcsavarva, előtérbe tolva, az ének vehemensen, határozottan és tekintélyt parancsolóan vezényli őket, a ritmusszekció optimálisan kontrasztos, a basszusgitár vonalait pedig egyáltalán nem tapossa el a dupla lábdob dübörgése, ami a múltban a power metal albumoknál sokszor a műfaj sebe volt. Ha már az összehasonlításoknál tartunk: a Moment In Time, valamint az album leggyorsabb dala, a Faster Than All (a címe mindent elmond) áll a legközelebb a régi Gamma Rayhez, míg a „gyöngyszem” Hall Of The Heroes nyitányában van egy kis riffbeli meglepetés, ami az epikus Grave Digger-klasszikust, a The Round Tablet idézi. Az R.U. Ready kilóg az albumról mint rockosan „elengedett” dal, ahol a versszakokban a rockzene óriásainak szóló köszönetek sorjáznak, nélkülük Piet Sielck és csapata nehezen tudná elképzelni a mai metalt minden változatában. Van még egy dal, ami eltér a többitől, a nyugodt, balladás Before The Pain, amit az Iron Saviortól nemigen szoktunk meg, de a lényeg, hogy az ünnepélyes bombasztikával és kiváló megoldásokkal teli, a vezérdallamok megválasztásában és kombinálásában ügyes dal teljesen működik az albumon, és ezzel fenntartja annak teljes hitelességét.
A „The Landing” hihetetlenül érett új stúdióalbum az Iron Saviortól. Azt mondhatom, hogy az egyik legjobb dolog, amit ez a felállás valaha kiadott a pályafutása során. Egyszerűen. Rutin, az úton szerzett gyakorlat, tudás és tapasztalat. Ehhez jön még az előző és az új album közötti hosszú szünet, amely alatt bőven volt idő a legjobb új ötletek kiválasztására és optimális véglegesítésére! Ezért ez olyan új Iron Savior-album, amely tetőtől talpig hű a zenekar alapvető zenei kifejezésmódjához, mégis frissen, lendületesen hat, és így hatékonyan tartja az ideális arányt a ragadozó dallamok epikus bombasztikája és az ultranagyfeszültségű metal-ütőerő között. Ti, power metalosok, mindenképp ellenőrizzétek le ezt a lemezt.
Felállás
Piet Sielck – ének, gitár
Joachim „Piesel” Küstner – gitár, kísérő ének
Jan-Sören Eckert – basszusgitár, kísérő ének
Thomas Nack – dob, kísérő ének
Produkció
Piet Sielck
Dallista
01. Descending (1:05)
02. The Savior (4:48)
03. Starlight (4:51)
04. March of Doom (4:43)
05. Heavy Metal Never Dies (4:14)
06. Moment in Time (5:07)
07. Hall of the Heroes (5:39)
08. R. U. Ready (4:49)
09. Faster than All (5:03)
10. Before the Pain (4:34)
11. No Guts, No Glory (4:31)
