Szerző: Sandi Sadar Šoba
Előadó: Dead Shape Figure
Kiadó: Season Of Mist
Megjelenés: 2008
Játékidő: 47:37
Értékelés: 4.5/5
Ha a reggel megmutatja, milyen lesz a nap, akkor a zenekarok megértéséhez és megítéléséhez mindig vissza kell nyúlni a kezdetekig, hogy lássuk, lemezről lemezre mekkorát léptek előre, vagy éppen nem léptek. A finn nehézsúlyú melósok, a Dead Shape Figure az őszinte dominanciavágyukkal és azzal, hogy a metálgyalulók könyörtelen konkurenciájának frontvonalain bizonyítani akarnak, a céljaikat rögtön az abszolút elit szférájába tűzték ki. Ahelyett, hogy pózolnának, és esztétikailag tökéletes hangszerek meg ruhák színes palettájával vakítanák a tömeget, fennállásuk első napjától a csúcsminőségű zenei kivitelezés és az őszinteség mércéjét állították fel! Ezt koncerteken könnyű ellenőrizni, engem viszont az érdekelt, hogy sikerült-e ezt megfelelően megörökíteniük a bemutatkozó lemezükön is, a The Grand Karoshi című albumon.
https://www.youtube.com/watch?v=LvxMUSv8YfA
A karoshi szó a túlzott munka miatti halál japán megnevezéséből ered, a kiégett, tönkrement melósok pedig az utóbbi években kinőtték a keleti jelenség státuszát. A névhez híven a Dead Shape Figure olyan albummal koronázta meg pályáját, amely tíz nagy oktánszámú dalt tartalmaz, és tükrözi a zenekar valóban megtörhetetlen sikervágyát, amiért mindig is hajlandók voltak mindent feláldozni. Több ezer óra próba, egy rakás koncert és a zene minden alapvető elemének alapos kiépítése: ezzel akart utat törni az ötös a Vantaa nevű kisvárosból a csengő nevek közé, mint a The Haunted, a Slayer, a Dew Scented, a Kreator és hasonlóan gránitszilárd, kompakt riválisaik a death metallal megtámogatott thrash-színtéren. Az összevetéshez éppen a The Haunteddel való skandináv párhuzamot venném.
https://www.youtube.com/watch?v=W9fFslis_oM
A Made Me Do It című kiváló lemezzel, sőt még inkább a One Kill Wonderrel vont párhuzam teljesen helyénvaló, ha a The Grand Karoshi élességét mérjük. A The Grand Karoshi a visszafogott intrótól kezdve, a Blades című számmal pedig a hang hatalmas, klisémentes csapásának teljes kibontakozásával megmutatja, miből gyúrták az ötöst. A death thrash dominanciájának aranykorába való visszatérést Raikku, a kiváló dobos és Neibu basszusgitáros szilárd ritmikája jellemzi, ezt koronázza meg a Jehku – Erska duó játékos, borotvaéles gitárarzenálja, a történések központi tengelye pedig Galzi démoni megszállottsággal és őrjítő dühvel előadott éneke. Lesser The Man a thrash-orgazmus kiváló folytatása. „Bleeding hands holding dull weapons behalf the one that blithers / An icon with guilt framed shit / Born as equal, a statue of virtue, the mirror ever-lying / For the false achievements we crack and burn away” dörögnek a strófa sorai, amellyel a finn úttörők arra kötelezik el magukat, hogy felülmúlják az unalmat, mind a ti, hallgatók unalmát, mind a generikus, ellaposodott színtérét, Finnország pedig a leszámolás első kulisszájává válik azzal a képzeletvilággal, amelyet az MTV a HIM-mel és Ville Valóval oltott a kisagyunkba. A The Grand Karoshi az egészében agresszív, fizikailag megterhelő és kimerítő hangzású, a vérszomjas katarzis játékos ritmusa pedig kíméletlenül húzódik tovább a Bend The Weak című számmal, és kiváló telitalálattal a Remington Lucifer című számmal.
https://www.youtube.com/watch?v=gimUUgaAG2k
„It takes time to build a perfection / To erase is just a flick of the switch / Hollow head, a sacrilege / Trauma for life, embodied once for all” ezek a sorok a modern társadalom elleni lázadás szavai, amely saját elkerülhetetlen bukásának szélén áll, a megalkuvást nem ismerő ritmika és a fülbemászó „groove” pedig friss tüzet vet a tökéletes élvezet és szórakozás máglyájára. Folytathatnám a dicshimnuszokat a Fight Against, Lie Behalf vagy a Blitherin Icon okozta, semmivel sem engedékenyebb élvezeti görcs kapcsán is, de nem fogom! Minden fülnek megvan a maga festője, ahogy gyakran hangsúlyozom, a csúcspontot pedig, ha eddig még nem tapasztaltad meg, a címadó Karoshi/From Contempt To Obliteration kiváló előadásában és fokozásában éled át, amelyben rengeteg a dallam, és van egy olyan mantra is, amellyel a DSF újra beleégeti magába az örök elköteleződés szavait a fáradozás iránt, valamint az igaz okok melletti esküt a zenei részvételre e meglehetősen dementálódó világ megszállásában. És mindezt úgy teszik, hogy a szobai erősítőd gombjait a végsőkig tekered majd, a kiváló zene dübörgő hangereje pedig szeizmikus hullámokkal vési ki a mindennapi frusztrációktól és a felgyülemlett haragtól való személyes megkönnyebbülésed új útját!
https://www.youtube.com/watch?v=LO8u2p4WLHA
Összegezve: a Dead Shape Figure a bemutatkozó lemezével kivételes thrash-terméket hozott világra, amely intenzitásával, minőségi kivitelezésével, csúcsminőségű, borotvaéles produkciójával és a rengeteg éppen kellő kapaszkodóval arra késztet, hogy elkezdj hinni egy olyan erő létezésében, amely felé a jövőben is vonzódni fogsz. Ez az őserő-forrás, amelyből csak tiszta lelkesedés és szenvedélyes vágy a még többre meríthető, ezúttal nem az amerikai zászló árnyékában áll, hanem az ezer tó országának fehér-kék harci színeit viseli. A The Grand Karoshi mellébeszélés nélkül az egyik legjobb lemez, amellyel a személyes mérgező metálereklye-arzenálod még teljesebb lesz, a kivételes metálnevekből álló horizontod pedig még egy névvel bővül, olyannal, amelyre a jövőben is érdemes számítani!
Felállás
Galzi – ének
Neibu – basszusgitár
Juhku – gitár
Erska – gitár
Raikku – dobok
Vendégzenészek:
– Mr. Crab – gitárszóló a 6., 8. & 10. számon
– Tom Gardiner – gitárszóló az 5. számon
– Tapio Liinoja – kísérővokál a Perinde Ac Cadaver című számban
– Antti Silventoinen – kísérővokál a Karoshi című számban
Produkció
Dead Shape Figure & Antti Silventoinen
Számlista
1. Intro
2. Blades
3. Lesser The Man
4. Bend The Weak
5. Remington Lucifer
6. Fight Against, Lie Behalf
7. Blithering Icon
8. Karoshi/From Contempt To Obliteration
9. 6 x 9
10. Perinde Ac Cadaver
