Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Kotzen, Richie
Kiadó: Loud & Proud Records
Megjelenés: 2014
Játékidő: 98:15 (CD1 + CD2)
Pontszám: 4.5/5
Richie Kotzen az a csendes, félénk srác, aki nem követeli magának a reflektorfényt, hanem tudja, hogy a megérdemelt sikert csak kemény munkával lehet elérni. Ez a zenész, akinek különlegességei és kimeríthetetlen kreativitása folyamatosan lenyűgözi a zenei világot, pályafutása során 18 stúdióalbumot adott ki, a 19. pedig épp készül. Tizenkilenc évesen megjelent az első stúdiólemeze, majd csatlakozott a Poisonhöz. A híre kiérdemelte neki a Mr. Big gitárosi posztját, ahol két stúdióalbumon helyettesítette a gitáros mágus Paul Gilbertet.
Richie zenészként nagyon gyorsan fejlődött és érett. A kilencvenes években megjelent albumain jól követhető, hogy a közreműködő zenészek száma minden újabb kiadással csökken. Kotzen ugyanis hamar irigylésre méltóan megtanult basszusgitározni, a billentyűsökkel így vagy úgy elbánik, hiszen dalszerzésnél gyakran alapműszerként szolgálnak neki, az évek során pedig a dobolást is megtanulta, olyannyira, hogy ma már csak alkalmanként segít be a stúdióban valamelyik dobmester. Az első lemezeken tehát még szüksége volt rendes dobosra, olykor egy-egy basszusgitárosra, aztán elkezdett a stúdióban mindent maga eljátszani. Az i-re a pontot az tette fel, hogy Kotzen 2007 körül fokozatosan felhagyott a pengető használatával: ma már álmában sem találkozhatsz vele pengetővel a kezében a koncertszíneken.
Kotzen életműve színes harmonika a művésszé érés és fejlődés történetéről: munkássága első évtizedében a bolygó egyik legjobb gitárosaként írta be magát a közönség szívébe, a második évtizedben pedig sajátos hangszínével ugrásszerűen fejlődött énekesként, és kiváló vokális előadóvá érett. Ma nyugodtan nevezhetem egyfajta kis vokális és gitáros „fenevadnak”, aki mindkét fegyverrel bánik. Mindkét fegyvert egyetlen „vezetékben” egyesíti, ami az ötletei megformálásában a kifejezőereje optimumáig csiszolódott.
A válogatás első CD-je elektromos, a második (főleg) akusztikus. Az első CD két vadonatúj dalt, egy felújítottat és az eredetik remasterelt változatait hozza. A második CD újraaranzsírozott klasszikusokat tartalmaz, szigorúan akusztikus megközelítésben, a „kört” pedig két demófelvétel zárja be, amelyeket Richie a The Winery Dogs szuperrocktrió első lemezéhez készített. Bár a zenész azt ígérte, hogy a válogatás az önálló pályafutása minden stúdióalbumáról tartalmaz majd válogatást, ez nem így van. Érdekes például, hogy az első két stúdióalbum mellett kimaradt a negyedik is, nevezzük nyugodtan „áttörőnek”, a „The Mother Head’s Family Reunion” (1994). Ezzel tért vissza Richie a biztos révbe (értsd: a Poisontól az önálló karrierre való újbóli összpontosításhoz).
Az előbbiekben már szóba került a „kör” kifejezés. A válogatás első két és utolsó két dala nagyon rokon egymással a szerzői megközelítésben, a produkciós képben és az előadásmódban. A két új dal, a nyitó War Paint és rögtön utána a Walk With Me a mai Richie Kotzent mutatja meg, megrázóan érett, csiszolt dalszerzői érzékkel. A termék természetes, meleg, eleven hangulatának keveréke, amelyet a hangzás és a kontraszt is kibontakoztat, vagyis a bájosan elmélyült ritmikai mozgás és a vezető dallamok megformáltsága, amelyek fölött sűrű blues-, soul-, funk- és még motown-elemek is áthúzódnak, rockos frázisokkal súlyozva, Kotzen pályájának néhány aranzsőri és szerzői szempontból legkifinomultabb alkotását szállítja. Általában is az elmúlt évtized termésében, vagyis a „Get Up” (2004) óta máig. Ebben a tekintetben Kotzen az első lemez arculatát is meghatározta, a legutóbbi alkotásokra helyezve a hangsúlyt, főleg a „24 Hours” (négy dal), „Go Faster” (két dal), „Into the Black” (három dal), „Piece Sign” (egy dal) és „Get Up” (egy dal) albumokról.
A válogatáson nyomon követhető Kotzen kapcsolata mostani The Winery Dogs-társával, Billy Sheehannel, a régi Mr. Big-cimborával. Az új War Paint refrén előtti átvezető részében ugyanis van egy átmeneti gitárfrázis, amelyet a basszusvonal megdupláz és harmonizál úgy, ahogyan azt Billy Sheehan tenné. Ez közvetlen választ ad arra a kérdésre, kiktől tanult Richie basszusgitározni. Persze egy olyan zenész teljesítményéről beszélünk, aki elsősorban gitáros és énekes. A másik új dal, a Walk With Me lazább hangulatot és még több dallamos befogadhatóságot hoz, ráadásul különleges helyet biztosít Kotzen alkotásai között a teremin beépítése, amely az aranzsmánok díszítő fűszereként akár a dal szerves hangszerének bizonyul.
Kotzen az évek során a tömegek számára is rendkívül hozzáférhető nyelvet alakított ki az alap blues, soul és funk ötvözésére, amelyet végig rockos intenzitással, kivételes zeneiséggel és időnként funkys, diszkós ritmusokkal valósít meg. Ezt testesítik meg leginkább a válogatás kiváló szerzeményei, mint a Fooled Again, a Bad Situation vagy az OMG (What’s Your name) – az utóbbi gond nélkül ott lehetne T.M. Stevens valamelyik stúdiólemezén is. Vagy az erotika és az érzelmek vérzésének tökéletes elegye a Lie to Me-ben. Kotzen pályájának különleges pillanata a három „Into the Black” dal egymásutánja is, amelyet sokan még ma is önálló diszkográfiája csúcsának tartanak. Ez az egyetlen albuma, amely a „ragadós”… bocsánat, „Parental Advisory” jelzést viseli, és az „ördögi igézet” dala, amelyben Kotzen lelke megrekedt, a You Can’t Save Me, versszakaiban tele van mindenféle „fuck the” káromkodással.
A válogatáson végigutazni érzelmek és szenvedélyek szövevényén át vezető utazás. Kotzen olyan őszintén átéli ezt, hogy személyes hangjának ez a megmutatása szó szerint beszippant abba a varázslatba, amelyet a dalokon keresztül életre kelt. Ez tulajdonképpen a dalok legnagyobb ütőkártyája, és az az elem, amely ebben a szívből jövő őszinteségben folyamatosan kitölti a hallgatót. Az érzelmek ilyen kitárulkozása csak ritkán hat ilyen intenzíven. Ez is azt bizonyítja, mekkora énekessé fejlődött Kotzen. Közben semmiképp sem szabad elfeledkezni arról, hogy a világ egyik legjobb gitárosaként is nagy múltra tekint vissza, azonnal felismerhető stílussal (és hangzással). A vokális és a gitáros kifejezés elemei hihetetlenül hatékonyan egyensúlyoznak a válogatás daraiban (első lemez!). A Fooled Again például az első részében briliáns a tömören zenei értéke miatt, amit főleg Kotzen énekének átélt tartása teremt, a második felében viszont a zenész szó szerint „felrobban” a megnyújtott szólóakrobatikában, ahol az átélt vokális szenvedélyek és érzelmek tengerének nyelvét egyenrangúan a gitárjáték veszi át.
Kotzen mindig is nagy akusztikusgitár-varázslónak számított. Már 2003-ban kiadta az „Acoustic Cuts” albumot, tavaly nyáron pedig egy teljesen akusztikus koncertturnét teljesített. A turné repertoárját alkotó dalok zöme adja a második lemez arculatát. Ezek a számok többnyire Kotzen kilencvenes éveinek alkotói korszakából valók, benne a Poison-dal, az Until You Suffer Some (Fire and Ice) megrázóan hatásos átdolgozásával. Az akusztikus változatok különösen azzal vonzanak, hogy Kotzen éneke kissé másként működik bennük, kicsit mélyebben szól, és valójában más módon rajzolja meg az érzelmeket és szenvedélyeket, mint az eredetik. A második lemezen az ének kerül előtérbe, az átéltség hangja pedig így még fokozottabb. Kotzen nyilvánvalóan érezte, hogy repertoárja régebbi dalaiba valamiképp újra friss szellőt kell lehelnie, hiszen ma máshogy érzékeli őket, mint keletkezésük idején. Egyszerű. A zenész érettebb, bölcsebb lett! Ezt a rezgést a második lemez végén két demófelvétel szakítja meg, amelyeket a The Winery Dogs első lemezén használtak fel. Ez a kettő hatásosan kontrasztot teremt, „fellazítja” a második lemezt, és pontosan a történet elejére vezet vissza minket, az első lemezt nyitó új dalokhoz. Ezért működik ez a válogatás mindkét lemezzel körként, ahol a kezdet egyszersmind a történet vége, és fordítva. Ezért mindenképp úgy hallgasd meg a válogatást, hogy előbb az első lemezt pörgeted fel, rögtön utána pedig a másodikat.
A „The Essential Richie Kotzen” válogatás elsőrangú kiindulópont, ahonnan elkezdheted a kalandot ennek a kiváló művésznek az egyedi zenei világában. A két lemez anyaga különösen melegen ajánlott mindazoknak, akik még nem ismerik Kotzent. Ugyanakkor szinte kötelező is minden rajongónak, hiszen két újdonságot, két demófelvételt a The Winery Dogs első lemezéhez, a Lie to Me felfrissített változatát, valamint egy csokorravalót az átaranzsírozott régebbi dalokból új akusztikus köntösben tartalmaz, köztük a Poisonnak írt dalok egyikének megrázóan jól beütő feldolgozásával. A két CD mellé pedig egy DVD-t is kapsz, amelyen megtalálható Kotzen valamennyi eddig megjelent videoklipje.
Felállás
Richie Kotzen – ének, vokál, gitár, basszusgitár, dob, billentyűs hangszerek, teremin
Produkció
Richie Kotzen
Számlista
CD1:
1. War Paint *
2. Walk With Me *
3. Love Is Blind
4. Go Faster
5. Fooled Again
6. OMG (What’s Your Name?)
7. Help Me
8. Bad Situation
9. Lie To Me
10. Fear
11. You Can’t Save Me
12. Doing What The Devil Says To Do
13. Remember (Reprise)
*… új dal
CD2:
1. What Is (2014)
2. High (2014)
3. Change (2014)
4. Special (2014)
5. Paint It On (Acoustic Version)
6. Holding On (Acoustic Version)
7. Until You Suffer Some (Fire And Ice) – (Acoustic Version)
8. The Road (Acoustic Version)
9. Regret (Original Demo Version)
10. Damaged (Original Demo Version)
DVD:
1. Walk With Me (2014)
2. Paying Dues (2009)
3. 24 Hours (2011)
4. Larger Than Life (2009)
5. Losing My Mind (2005)
6. Help Me (2012)
7. Chase It (2008)
8. Player (2011)
9. The Shadow (2011)
10. My Angel (2011)
11. I Would (2008)
