The Disease Of St. Vitus

0 19

Szerző: Sandi Sadar Šoba

Előadó: Dead Shape Figure
Kiadó: Dynamic Arts Records
Megjelenés: 2010
Játékidő: 43:28
Értékelés: 5/5

Finnország, az ezer tó országa olyan hely, amelybe az ember könnyedén beleszeret. Nemcsak a varázslatos tájak vagy az északi hűvösség miatt, hanem a túlvilági, fenomenális zenei üstökösök egyre gazdagabb palettája miatt is, amitől napokig, hetekig, évekig, évtizedekig szédülhet a fejed. Az új hullámos thrash-lendület és a modernizált death metal dallamvilág igazán kiváló termékeinek sorában a legutóbbi a finn különc csapat, a Dead Shape Figure második lemeze. Két évvel a The Grand Karoshi című telitalálat után kilenc friss, fenomenális szerzeménnyel térnek vissza, és legyűrik a kétkedők, a puhányok utolsó maroknyi csapatát is – mindezt pusztán stílussal, súlyos zenei tudással és azzal az ütős alkotói vággyal, hogy följebb, hangosabban és jobban csinálják!

A The Disease Of St. Vitus központi alakja Szent Vid, a szicíliai szent, aki a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, szőlőművesek, rézmetszők, táncosok és színészek, az ifjúság, valamint a háziállatok védőszentje. Szent Vidről a Szent Vid vértanúsága című iratból tudunk, amelyet 600 körül a római Lukánia tartományban Passio S. Viti írt. Az irat szerint Vid gazdag, még pogány család gyermekeként született a mai Mazara del Vallóban, Szicília szigetének délnyugati partján. Amikor mindössze 7 éves volt, hite és Krisztus iránti hűsége miatt nevelőjével, Modestusszal és dajkájával, Crescentiával együtt a távoli Lukániába kellett menekülnie, mert apja, Hylas rá akarta kényszeríteni, hogy tagadja meg a hitét. Éppen Diocletianus nagy keresztényüldözéseinek idején szökött meg. Vidnek így idegenben sokat kellett szenvednie a hitéért. Keresztényként elfogták, és két gyámjával együtt Rómába hurcolták. Itt Vid több csodát is tett, többek közt meggyógyította a császár fiát. Ennek ellenére két kísérőjével együtt halálra ítélték. A szokásos kínzások után forró olajjal teli üstbe vetették. Az angyalok kimentették onnan, és elkísérték Lukániába, ahol az ifjú meghalt. A hagyomány szerint vértanúsága Diocletianus üldözésének kezdetén, 304 vagy 305 körül történt. És erről az alakról énekel az új évezred thrash-dühével a Dead Shape Figure.

A lemezt a helsinki Virtalähde Analog Audio stúdióban vették fel, ami szinte azonnal megragad, az egy dühödt, agresszív hanghullám, amely a svéd haragapostolok, a The Haunted csodálatos diszharmonikus csodáira emlékeztet. Összehasonlítások nélkül is úgy lehetne jellemezni a lemezt, mint jól kalibrált metál érvek őszinte és fertőzően vad sorát, a Dead Shape Figure pedig az első dal, a Suicide Continental óta következetesen a karmai közt tart, és egy pillanatra sem engedi el a vérszomjas ostrom ölelését. Az energiaszint végig a vörös zónában és a hipnotikus megbabonázásban mozog. A csapatot a kiváló énekes, Galzi Kallio, az Overrun egykori gitárosa, Juhani Ilari Flinck, a Lithuria és a Clutch Mental Hospital egykori gitárosa, Kride Lahti, az ő Overrun-os harcostársa és a Spirit Disease egykori tagja, a dobos Mohkis, valamint a basszusgitáros (és a finn társulat egykori gitárosa), Erno Talvitie – Bass alkotja. A vitalitás nedvei és a kivételes szinergia adják a zene egészséges, teli magját, a DSF pedig úgy szól, mint megszállott bosszúállók, akik le akarnak számolni az ellenséggel és minden hitetlennel. A eretnekeket a hang gyilkos tökéletessége és az ikonoklaszta erőszak többtonnányi, tisztavérű esszenciája szúrja karóba, minden apró részletében.

A Dead Shape Figure szilárdan és határozottan a kezében tartja a sorsa kormányát. Az irány világos és hangos: csak a legjobb elég jó! A vírus, amelyet az At The Gates vagy a The Haunted első hallgatása után próbáltál kihevernit, visszatért. A fejet egy sebészi pontosságú, kéjes riffzápor és egy tízmázsás buzogányütés hasítja szét közvetlenül a két szem közt. Az eredmény szexi, apokaliptikus és túlvilági, ezért jegyezd meg a Dead Shape Figure nevet, mert hamarosan a következő nagy mantrád lesz, ez elől egyszerűen nem menekülhetsz! És ez éppoly biztos, mint maga a halál!

A kritika a Rock Hard Slovenija és a RockLine együttműködésében készült.  

Felállás

Galzi Kallio – ének
Juhani Ilari Flinck – gitár
Kride Lahti – gitár
Mohkis – dob
Erno Talvitie – basszusgitár

Számok listája

1. Suicide Continental
2. Seraphim
3. Face On The Nails
4. Felix Culpa
5. Amberstar
6. Madonna Of Seven Sorrows
7. Idiopolis
8. Shrouds
9. Cities Of The Plain

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik