Kiadó: Cooking Vinyl
Megjelenés: 2019. 10. 04.
Producer: Dan Hawkins
Az album hossza: 38.58 perc
Műfaj: Hard Rock
Értékelés: 9.0 / 10
Ki gondolta volna, hogy a zenekar tizenhat évvel az első stúdióalbumával elért azonnali kereskedelmi áttörés után – 2003-ban, amikor már senki sem hallgatott rock’n’rollt – nemcsak hogy talpon marad és dacol az idővel, hanem folyamatosan tágítja is a határait annak, hogyan lehet a rock and roll ósdi elemeit az új korszakra aktualizálni, miközben végig enyhén kicsapongó, de rendkívül hiteles marad, és vigyorgó paródiájával, kifogyhatatlan, végtelenül humoros bohóckodásával folyton ugrat minket!
A The Darkness és új, ismét rendkívül erős stúdióalbuma, az „Easter Is Cancelled” ugyanis pontosan azt hozza, amit a The Darkness-től elvárnak és megkövetelnek. Nincs rajta olyan mérgesen slágergyanús szám, mint az I Believe In A Thing Called Love, de az album a „klasszikus” The Darkness-féle „vígjáték” jó 39 percében végig lelkesítő. Hihetetlen, hogy egy zenekar, amelynek mindazok után, amit eddig elmondott és megmutatott, viszonylag kevés mozgástere maradt a kijelölt alkotói keretek között, egyáltalán még kellemesen tud meglepni. És az új album minden egyes száma még mindig hatékonyan fogja felvonni a szemöldökötöket, vagyis a The Darkness rendkívül sikeresen, érintetlenül őrzi meg áthatóan rock’n’roll-paródiás karizmáját.
Aki a kezdetektől követi a The Darkness-t, gyorsan rááll az új album mondanivalójának hullámhosszára is. A The Darkness ugyanis ezzel is fenntartja az örökké megfékezhetetlen tréfamesterek huligánbandájának pózát, akik alig várják, hogy paródiaként „megmártsanak” egy-egy klasszikus rock’n’roll vagy akár metalzenekart. És ebben abszolút győztesek maradnak, hiszen ezzel együtt rendkívül hitelesen őrzik meg a védjegyüknek számító, felismerhető zenei recept egyik elemét.
A The Darkness mindig szívesen tett a zenéjébe folk rock elemeket, vagy pontosabban kelta hangzású zenei motívumokat. Ezt jellemzi a nyitó Rock N’ Roll Deserves To Die. A felvezetés félénk, kelta hangzású, aztán hirtelen „átvágja” egy zsíros, koszosan morgó Gibson LP gitárriff, amely berobban a számba. A zenekar szavai szerint ez a kétségbeesett csömör kifejezése amiatt, hogy a rock’n’roll az évek során igazi közhelyes egyenruhává vált, ezért ezt a klisét „meg kell ölni”, „szét kell zúzni”, „ki kell űzni”. A refrén ugrásszerűen queenes hangulatú (ami Justin Hawkins klasszikus trükkje). Egy dal, amely az ügyes komponálás modulációin át végig magas feszültséget tart, igazi bombasztikus drámaszínház. Érdekes, hogy az album zárása elég hasonlóan van felépítve a záró We Are The Guitar Men-ben, ahol viszont a rock’n’roll lerombolásának vágya helyett a zenekar azt üvölti, „long live rock’n’roll” (a kifutás Eddie Van Halen-es tappinggel van megoldva). Az album folytatása zeneileg támadó. Főleg a csiszolatlanul megtörhetetlen riffek áthatósága él kiválóan együtt azzal, ami végig klasszikus rockos, és az epikusan bombasztikus, fertőző refréndallamokkal, ahogy az a How Can I Loose Your Love-ban, majd rögtön utána a Live Till’ I Die-ban is megjelenik, amely az elején a The Who-s figurákon való száguldást idézi. Az album arénás bombasztikus fülbemászósága a himnikus Heart Explodes-ban csúcsosodik, amelybe Thin Lizzy-s kettős tercharmóniák vannak beleszőve. A Deck Chair megnyugtatja az albumot, és teljes mértékben Hawkins tinikori Queen-hallgatásának hatása alatt született. Az albumot a továbbiakban kettévágja a címadó szám, egy elmetalosított albumszörnyeteg, amely úgy hat, mintha az Iron Maident szteroidra tették volna. A Heavy Metal Lover a Steppenwolf Born To Be Wild című slágerének veszélyes manírjával nyit, de csak nyit. Tehéncsengő is került bele. A versszak nyugodt és megvadult részekből áll, amely átfolyik egy újabb hihetetlenül fertőző refrénbe. A Choke On It az album legsötétebb pillanata, összevethető a hetvenes évek második felének punkos különcségével. Ugyanakkor fülbemászó rockos ritmikai rugózása is van. A bedobott asszociációkkal a The Darkness éppen jól ugrat, és soha nem kelti azt az érzést, hogy másolásról van szó, hanem folyamatos, évődő, de szeretnivaló gúnyolódásról.
Justin extrém magasan visít. Az ötödik oktávot könnyedén legyőzi. A dallamokban ismét a Queen klasszikus fogásait idézi meg (ezt az asszociációt a dallamok mögé pompásan hozzáadott vokálharmóniák is keltik), ami nem új megfigyelés. Az énekes ismét kiváló szólózást nyújt a mid-eight részekben. A dalok kidolgozott fejjel és farokkal bírnak, a komponálásban a The Darkness az újrahasznosítás igazi mestere marad, vagyis egy már eladott trükköt új, szaftos csomagolásban újra és újra eladhatnak, mert garantáltan újra és újra „maróan” be fog gyújtani. Hatásos. Világos, hogy az új dalok tökéletesen illeszkednek majd a jövőbeli koncertjeik vasrepertoárjába.
Az „Easter is Cancelled” nem ad olyan tüskés érzetet, mint a szélsőségesen szabadjára engedett elődje, a „Pinewood Smile”, de nagyobb zenei vonzerővel és támadó fertőzőképességgel szólít meg, és a bombasztikus elem is megnő benne. A borító összhangban van a zenekar pózával. Annyira sikeresen provokál, hogy jó néhány média megvonta a támogatását az új The Darkness-album promóciójától. A keresztre feszített Jézus Arnold Schwarzenegger alakjával maga Justin, a másik három haver pedig Mária Magdolnának és két további társnak van lerajzolva (a „göndör szemüveges” (Frankie) esetében semmilyen szépészeti műtét nem segít), akik a keresztre feszített Justin mellett kegyetlenül lemészárolják a rómaiakat.
A The Darkness tehát eltörölte, vagyis lemondta a húsvétot. A maguk stílusában, kifogyhatatlan és peckes csibészekként, akiknek nem hiányzik az ihletük a zseniális fekete humoreszkek bedobásához. A Rock ‘N’ Roll ezzel az albummal ismét megkapta a küldetése igazi megerősítését. Az „Easter Is Cancelled” mindenben igazi, hiteles bulit hoz. Pontosan azt, ami a rock’n’roll nevű mágia alapüzenete. Jóval karácsony előtt, amelyet a The Darkness az új albummal egyenesen 2019. 10. 04-re, péntekre hozott előre, és ahogy mondtuk, minden tisztelet nélkül eltörölte a húsvétot!
szerző: Aleš Podbrežnik
Számok:
01. Rock And Roll Deserves To Die
02. How Can I Lose Your Love
03. Live ‘Til I Die
04. Heart Explodes
05. Deck Chair
06. Easter Is Cancelled
07. Heavy Metal Lover
08. In Another Life
09. Choke On It
10. We Are The Guitar Men
Felállás:
Justin Hawkins – ének, billentyűk, gitár
Dan Hawkins – gitár
Frankie Poullain – basszusgitár
Rufus Tiger Taylor – dob
