Előadó: Suicide Silence
Kiadó: Century Media
Megjelenés: 2008
Értékelés: 2.5/5
A Suicide Silence az Egyesült Államokból (Kalifornia) származó együttes. „The Cleansing” című albumuk, amely a „Suicide Silence” (2002) című EP-t követte, Észak-Amerikában – ahol az ilyen kiadványokkal gyakran megelőzik az európai piacot – tavaly szeptemberben jelent meg, és a megjelenés utáni első héten a Billboard-lista „Top 200” 94. helyére került. Ez a legmagasabb helyezés, amelyet a Century Media kiadó égisze alatt megjelent zenekarok bármelyik debütáló albuma elért. Az első héten a lemez nem kevesebb mint 7250 példányban fogyott. Egy olyan underground műfajhoz képest, mint a Suicide Silence által művelt death/grind/hardcore, ez bizony nem kis szám.
Alapjaiban a death metal elemeire építkezik, amelybe Mitch Lucker éneke vág bele a growl és a fülsiketítően magas sikoltozás keverékével, technikailag pedig igen magas szinten van kivitelezve. Az alacsonyabbra hangolt gitárriffek, amelyek lemészárolják és kitöltik a hangkép java részét, gondtalanul támaszkodnak a masszívan felépített ritmusszekcióra, ahol a blast beatek tonnái könyörtelenségükben időnként még a főszerepet is átveszik. A legérdekesebb az egészben Lucker hangja, aki egy pillanat alatt képes változtatni az énekhangszínén és a megközelítésén, és ez az elem hozza a legtöbb dinamikát a lemezre. Mitch mesterien vált az istentelen growl és a „dallamosabb”, „a fülnek kellemesebb” irányba hajló, magasan szárnyaló, a dühöt a magasabb hangfekvésű sikoltozáson át kiadó éneklés között.
Ezzel az albummal nem az a baj, hogy technikailag ne lenne magas szinten eljátszva. Kiváló nyers, birtokló és koszos, élő hangzású a produkció, amelyben a brutalitás elemei, amelyeket a zenekar minden szélsőségben igyekszik eljuttatni a hallgatóhoz, rendkívül jól működnek. A lemez baja a rettenetes ismétlődés és kiszámíthatóság. Teljesen egydimenziós. Az énekmegoldások és maga a riffelés már a nyitó Unanswered alatt teljesen kiteregetik a lapjaikat, és ez egyben az album egyik csúcspontja is. Innentől kezdve a „The Cleansing” a végtelen ismétlődésben veszíti el a hitelét. A következő gond, hogy a zenekar semmiféle újítást nem hoz. A Suicide Silence inkább azok közé tartozik, akik az All Shall Perish, az Ion Dissonance vagy a Despised Icon eredetiségének nyomdokába lépnek, és ezt próbálják elfedni a szélsőségesen brutális hangulatok felidézésével, teljes erőből aprítással és üvöltéssel. Ezt persze nagyban ellensúlyozzák a gazdag technikai kellékek is, amelyekkel manapság elkényeztetnek a felvevőstúdiókban.
A zenekarnak nagyon jó érzéke van a gúnyosan lázadó szövegek meggyőző megírásához, amelyek az emberiség önpusztító természetéből fakadó végső pusztulás fényében csillognak. A fájdalom, a félelem és az tehetetlenség ügyesen átkódolva jelenik meg a fülsértő dühben, a bosszúvágyban és a pusztításban. A „The Cleansing” nem hoz semmi újat, de debütálásnak igen szolid album, amellyel a Suicide Silence végre biztosan megtanult járni. Amire a zenekarnak a jövőben szüksége van, az több saját hangzásbeli és stilisztikai arculat, de a műfaj rajongóinak mindenképp érdemes kipróbálni őket.
Felállás
Mitch Lucker – ének
Chris Garza – gitár
Mark Heylum – gitár
Mike Bodkins – basszusgitár
Alex Lopez – dob
Producer
John Travis
Számlista
1. Revelations (intro)
2. Unanswered
3. Hands Of A Killer
4. The Price Of Beauty
5. The Fallen
6. No Pity For A Coward
7. The Disease
8. Bludgeoned To Death
9. Girl Of Glass
10. In A Photograph
11. Eyes Sewn Shut
12. Green Monster
Az album játékideje: 44.02
