Előadó: Tarchon Fist
Kiadó: My Graveyard Production
Megjelenés: 2008
Értékelés: 3/5
A Tarchon Fist egy frissen alakult olasz heavy metal banda Bolognából. Az olaszos, modern heavy metal-megközelítés tipikus képviselői. Ha pompában tobzódó, melodikus, technikásan megvezetett és nagy sebességű előadásmódot keresel, itt megtalálod a mennyországodat. A srácok az előre kiszámítható, klasszikus riffekre épülő metalt nyomják, amelyben a dallamok iskolapéldája uralkodik. A dolog erősen power metalt idéz, mert a fiúk szorgalmasan szőnek dupla lábdobot a számaikba, jön az édes dallamosság a vokális vonalak jóvoltából, a kissé rekedtes, többnyire közepes-magas fekvésű ének, amely szépen elférne valamelyik sleaze hard rock zenekarban is, és ott van a riffeken végigszáguldó gyors pengetés is, ami még több dallamot visz az albumra. Az olyan dalok, mint az It’s My World – amellyel egyébként a Metal Detector helyett kellett volna nyitni a lemezt, hiszen az csúnyán a Manowar izomfeszítését majmolja –, valamint a későbbi Bad Man Mania, Ancient Sign Of The Pirates és Eyes Of Wolf azt bizonyítják, hogy a Tarchon Fist képes érdekes lenni.
Az It’s My World előrefrenjében van egy csipetnyi a kilencvenes évekbeli Stratovarius power dallamosságából, a refrén kórusbetéteit pedig a mai észak-európai melodikus hard rockerek sem szégyellnék. Az olaszok viszont nem lennének olaszok, ha nem vinnék túlzásba a dolgokat. A Football Aces például olyasmi, amit 100%-ban csak az olasz nemzet érthet meg, senki más. Itt a Tarchon Fist a kondérba dobott egy kis pompát vérrokonaiktól, a Rhapsody Of Fire-tól, egy adag áljátékos macsóságot a Manowartól, és olyan dallamokat, amelyek a Queent próbálják lemásolni: az egész a We Are The Champions stílusú himnusz létrehozásának kísérletére emlékeztet, amelyet az olasz focibajnokság (Serie A) meccsein is el lehetne játszani. Hogy a srácok szívesen hallgatnak Def Leppardot is, azt például a No More Walls nevű gyöngyszem bizonyítja, amely alaposan elrontja az album hangulatát és dinamikáját. Az ilyen pontok, mint ez a metal–Def Leppard kombináció vagy a Football Aces, elveszik a komolyságot a lemezről, mert nem tudják elrejteni azt a naivitást, ami olyan sokszor jellemző az olasz zenekarokra, amikor metalt kezdenek komponálni. Mondhatnám pimaszul, hogy másolásba. Ezúttal sokszor igen rossz minőségűbe. A záró Carved With Fire még egyszer emlékeztet a Rhapsody Of Fire-ral fennálló közeli rokoni kötelékre (a refrén dallamai).
A srácoknak sikerült igen merész produkciót adni az albumnak. Élő. A hangszerek kiegyensúlyozottak, az ének központi helyen áll, a basszusvonal feszes és dallamos. Ízléses kontrasztok uralkodnak közöttük.
A Tarchon Fist technikailag nagyon csiszolt zenészekből áll. Két gyöngyszemet leszámítva az album anyagának többi részét maguk szerezték, és a lemez sikeresen tartja a vörös fonalat a folyékonyságában. Szóval jól hallgatható. Viszont sok kifejezésbeli lyuk van rajta. Az első az arctalanság: a Tarchon Fist már az elején sem tudja megteremteni a saját, felismerhető lényét. Zavaró a hard rock és a heavy metal közötti szlalomozás is, ahol a zenekarnak nem sikerül az, amit például a mai skandináv új bandák elérnek, akik mesterien eltüntetik a határt a két műfaj között. Egy kicsivel kevesebb bonyolítás és több alapvetőség nem ártana a zenekarnak a jövőben, amikor a riffek magasabb szintű ütőerejét és kifejezőerejét keresi. Vagyis minél kevesebb kanyargás és a különféle zenei dolgok kipróbálása, ezek keverése, másrészt pedig egyszerű, világos célt és fejlődési víziót kell kitűzni, hogy mit akarnak. A Doc Hammer című instrumentális szám sem mond el egyáltalán semmit. A „Tarchon Fist” tipikus album, amelyből krónikusan hiányzik az atmoszféra és a dinamika. Főleg az agresszió, az ütőerő és az arrogancia nem érződik, pedig a metalban ez elengedhetetlen.
A Tarchon Fist nem titkolja a tehetségét, de derekasan bele kell majd köpniük a markukba, és még sok mindent meg kell tanulniuk, mindenekelőtt féken tartani az érzelmes oldalakat, amelyek gyerekes naivitást sugároznak. Ez sokszor az olasz zenekarok Achilles-sarka, és emiatt a lemezek könnyen sekélyes felszínességbe esnek – ezt sajnos a „Tarchon Fist” együttes első albuma sem tudta elkerülni.
Felállás
Luigi „Mr. J.J.” Sangermano aka „Sange” – ének
Luciano „Lucio” Tattini – gitár
Lucio „Junior” Martelli aka „Doc Hammer” – gitár
Marco „Wallace” Pazzini aka „lo Spezz” – basszusgitár
Andrea „Animal” Barnabeo – dob
Produkció
Tarchon Fist
Számlista
1. Metal Detector
2. It’s My World
3. Football Aces
4. Bad Man Mania
5. Ancient Sign Of The Pirates
6. Black Gold Fever
7. No More Walls
8. Blessing Rain
9. Eyes Of Wolf
10. Doc Hammer
11. Carved With Fire
12. Tarchonvolt (it’s my world)
Az album hossza: 50.17
