Szerző: Sandi Sadar Šoba
Előadó: Xaxaxa
Kiadó: Moonlee Records
Megjelenés: 2011
Játékidő: 26:49
Értékelés: 4/5
A macedón fiatal reménységek, akik sem annyira frissek, sem zeneileg annyira szüzek nem – az XAXAXA (ami nálunk annyit tesz, hogy HAHAHA) – mindennek mondhatók, csak rossz viccnek vagy rövid lejáratú újdonságnak nem. A macedón fővárosból, Szkopjéból érkező dinamikus trió ugyanis jól összeszokott indie-gépezet, amely eddig a Bernays Propaganda soraiban edződött, az együttessel való alaposan megerősített ismeretségből pedig ezúttal egy teljesen friss punk rockos mulatság magva sarjadt – hangzatos és tökéletes alternatív módon, persze. Az XAXAXA átkozottul komolyan veszi, hogy meghódítsa a szíveteket és a lelketeket, és a közmondás fonalát követi: az nevet a legjobban, aki utoljára nevet. Mivel viszont a név legalább egy csepp kétkedést és cinikus tartózkodást ébreszt a mit sem sejtő hallgatóban, muszáj volt a Moonlee friss zsemléihez nyúlni, és megadni magunkat a hírhedt hármas sprinterszerű, félórás megszólításának.
A Tango revolucioner című lemez sok tekintetben valószínűleg a Bernays Propaganda, vagyis az alteregójuk ihletforrásaiból merít, csak most lemondtak a női vokálról, és a felállást a minimális létszámra szűkítették, ami viszont a lehető leghatékonyabban képes tálalni az ütős zenét. A tangóhoz mindig két ember kell, most azonban tíz egyszerű, a fület nem fárasztó dal csábítja a hallgatót, amelyek hangzásvilágukban olyan tekintélyekre hivatkoznak, mint a Hüsker Dü, a Dag Nasty, a Rites Of Spring, a Wipers és egy sor hasonló nonkonformista. Az eredmény kellően retro, kolosszális támadás az érzékeid ellen, a flesszerűen táncos, függőséget okozó ritmika pedig nem akar értelmetlen bonyolítással és természetellenes hangnemi akrobatikával gyötörni. A nyolcvanas évek második fele és a kilencvenes évek eleje rengeteg ilyen receptet felkínált, amelyek – mint anyáink és nagyanyáink varázslatos receptkönyvéből – még mindig átkozottul jól működnek. A viszonyítási pont a Dischord kiadó termékei, hivatkozási alapot pedig bárki magának választhat.
Hűek maradva a macedón nyelvhez, a szellemes lírához, a modern idők bírálatához, az egykori közös haza földjén élő elveszett nemzedékek vallomásaihoz, a politikai korruptsághoz, valamint az együttérzés és a embertársakkal való törődés hiányához, a srácok a fenti dolgok mindegyike ellen a kompromisszumot nem ismerő zenei lázadás ragyogó, energikus láncát szövik. Az Xaxaxa hangos ellenzék a ötlettelen, passzív sorsba törődéssel szemben, a szaftos szövegekben pedig Kosta Solev Racin, a legnagyobb macedón költők egyike teljes lírája tükröződik. A nyelvi különbségek falai áthidalhatók, csak egy kis erőfeszítést kell tenni ennek a meglehetősen sokszínű zenei terméknek a meghallgatásába. Ha pedig nem mélyedünk el a szövegekben, a meglehetősen stabil, magasakkal telített produkció már önmagában is elég ahhoz, hogy teljesen átadjuk magunkat a játékos versszakoknak és refréneknek, amelyeket felesleges rájátszások és produceri maszatolás nélkül vettek fel. Az élőség érzetét tavaly decemberben és idén februárban a zenekar basszusgitárosa, Nenad Trifunovski rögzítette szalagra, és éppen az, hogy a végső hangzásra az utolsó simítást a zenekar egyik tagja adta meg, kölcsönöz a lemeznek teljes őszinteséget és DIY-szépséget. A tízdalos válogatásban nincsenek döccenők, sem a finomságokban túl nagy eltérések, ezért a lemez tökéletes zenei háttér egy házibulihoz, vagy olyan hallgatáshoz, amikor építő ihletet keresel e átkozott hétköznapok látszólag megoldhatatlan problémáinak megoldásához.
A Tango revolucioner friss, energikus és pozitívan naiv lemez, amely gyengeségek nélkül hoz világra egy teljesen méltó lövedéket a Moonlee egyre tökéletesebb meglepetés-arzenáljába. Különleges értéket ad a lemeznek, hogy a srácok sem mentális, sem nyelvi értelemben nem engedtek az amerikanizálódásnak, hanem hűek maradnak saját gyökereikhez. A hallgatóság nevelése a macedón nyelv és a garázshangzású gitár-, dob- és basszusgitár-sortűz ütős kombinációjával így teljesen természetes, a kétkedők pedig a kiváló lemezzel csak megvigasztalódhatnak, és mostantól törölhetik a földrajzi besorolásokat – a jó zene nyelve műfaji címkéktől és lírai narratíváktól függetlenül csak egy lehet. Az Xaxaxa punkos kirándulásával teljesen megerősítette zenei jártasságának elsőbbségét, sőt: a nevük ellenére ők a szerencsések, akik a legjobban nevethetnek, hiszen a meggyőzött közönséggel és hallgatókkal csak ők maguk nevethetnek. Reméljük, hamarosan szuverén folytatásnak lehetünk részesei a Bernays Propaganda férfi tagjai igencsak ígéretes punk pubertásba lépésének, és hogy nem csupán egy rövid lélegzetű, rövid életű kísérletről van szó.
Felállás
Vasko Atanasoski – gitár, ének
Nenad Trifunovski – basszusgitár
Đano Kuć – dob
Produkció
Nenad Trifunovski
Dallista
1. Indie = Independent, Fan = Fanatic
2. Čovekot kogo Racin go opejuva
3. Ova e tvoj grad
4. Mladite ne se mladi
5. Vrati go toj proklet den
6. Svetot e ogledalo
7. Sivomaslinesti i maskirni
8. Tango revolucioner
9. Kade što nema plač i vozdiška
10. Sin na gladot
