Előadó: Mostar Sevdah Reunion
Kiadó: Snail Records
Megjelenés: 2013
Játékidő: 62:56
Értékelés: 4/5
A bosnyák lélek visszatükrözi azt a földet, amelyen él: barázdált és megkövült, kegyetlen, könyörtelen történelmi események ostorozták, vallásilag megosztott, mégis a vérontások után ritka pillanatokban képes volt békésen, nyugodtan, szeretetben együtt élni. A közelmúlt bosnyákiai mészárlása után sokan kételkedtek abban, hogy az együttélés egyáltalán még valaha lehetséges lesz, azt pedig, hogy a különbségek legalább rövid időre áthidalhatók, és el lehet felejteni az etnikai, vallási és kulturális különbözőséget, elsőként a haladó szellemek mutatták meg és bizonyították be, már amennyi maradt belőlük Bosznia-Hercegovinában. A művészekre, értelmiségiekre, költőkre, írókra gondolok, a bosnyák arabeszkek, melódiák, melosz hírnökeire – egy olyan ország zenei trubadúrjaira, amely egyszerre van olyan közel és olyan messze. A bosnyák párhuzamos univerzum olyan tér, amelyet egyesek oly szívesen elfelejtenek, és nem gondolnak rá; miután elcsendesedett a háborús vihar, a halál és az emlékművek pusztítása – köztük annak a hídnak is, amely összekötötte a Neretva bal és jobb partját, és Mostar partjai között ívelt –, a feledés felhői beborították az egész országot, a kettéosztott, sőt, háromfelé szakadt bosnyák politikai üstöt. Így merültek feledésbe az emberek is, a történeteik, az érzéseik és a hagyományos dallamok, amelyeket talán hallottatok már, sőt, együtt is nőttetek fel velük; hogy ne feledjük: mindannyian tévedhetünk, a bőrünk alatt vérzünk, és az érzésben, a vágyakozásban, a szerelemben, az önátadásban hasonlók lehetünk – ehhez pedig több mint szükségesek a mai kor trubadúrjai, énekesei, a melosz megőrzői és ápolói.
A mostari lélek egy részét azok a világ minden szeléről jött férfiak is őrzik, a Mostar Sevdah Reunion tagjai, akik a legnagyobb szenvedés idején kezdték énekelni dalaikat, a háborús vihar után elsőként voltak képesek túllépni az áthidalhatatlan különbségeken, játszani, és a megnyitott hangszálakon át kinyitni a bezárt ajtókat bosnyák szívük lényegéig. A bosnyák lélek hasonlít a cigányhoz; hasonló dallamos csúszásokkal, ritmikával, valamint a tánc szépsége és a mély líra iránti szenvedéllyel a 21. századi szevdah emberei nyolc kiváló lemezen állítottak emléket mozgóképeknek, suttogásnak és szívdobbanásoknak, amelyek Mostar városát dicsőítik, de mindenekelőtt az embereket, akik nélkül a város nem lenne az, ami, illetve ami volt. Mostar gazdag, de fájdalmas történelmű város, sokféle kultúra palettájával, amelyek együtt éltek, szerették egymást, harcoltak, vágyakoztak, és a jobb holnap útjait keresték. A bosznia-hercegovinai muszlimok szevdalinkákat énekelnek, amelyek az Oszmán Birodalom tipikus bosnyák dalai voltak, és különböző kultúrák találkozásánál születtek; ezek szerelmes dalok a viszonzatlan szerelemről, dalok a jobb élet utáni vágyról és az álmok megvalósulásáról.
Ezekhez pedig megfelelő hangkulissza kell, és épp ilyet képes megteremteni a mostari Pavarotti Music center auditóriuma. A Mostar Sevdah Reunion a viharos felállásváltások, valamint a lényegének két, azonos nevű, de megosztott lelkű formációra szakadása után fennállása egyik legkifinomultabb felállásánál állapodott meg. Az ötletgazda Dragi Šestić mellett megmaradt az akusztikus gitár kiváló mestere, Mišo Petrovič, akit ritmikusan a szilárd, ugyanakkor érzéki ritmusgitáros, Sandi Duraković támogat. A szív ritmusát szalagra épp megfelelően jazzes dobos, Senad Trnovac viszi át. Oldalról Vanja Radonja gyengéd és egyúttal szenvedélyes hegedűje hallatszik, valamint Gabrijel Prusina ujjai alatt nyögő zongorabillentyűk finom érintései, a zenekar hangját pedig a bosnyák szevdah kiváló szónoka, Nermin Alukić Čerkez adja. Az álmodozás és a szépség világába nyíló ajtót ezúttal a kiváló vendégzenészek előtt sem zárták be, akik egymásnak adogatják a mikrofont, és karaktert, mostari lelket lehelnek a Tales From A Forgotten City lemezbe.
Az utazás nyitánya Hurmeta Jugo álmodozó hangja, aki a hagyományos Omere prvo gledanje című dalt énekli – siratót a beteljesületlen szerelemről, amely a fájdalmasan szomorú Što te nema? című dalba ömlik át. A siratóének beleeszi magát a lélekbe, amely minden sort, minden vágyakozást, minden szenvedélyt átél. A harmat alól előbukkanó jácint vigaszt hoz, de a „Miért nem vagy itt?” kérdést nem viszi magával. A csalogány Mostar körül dalra fakad, és a hangkulissza a hegedű kíséretével csodálatos hangulatot teremt – a Bulbul pjeva okolo Mostara Mostar legszebb lányának dicsérete, erotikával fűszerezett csodálatdal: Tvoja usta sva od djula rana, / Tvoja njedra još nemilovana. A hegedű érzéki gyengédségével fokozza a játékosságot, és a negyedik számban, a Namka című dalban a tüzes gitár és a férfi–női párbeszéd mellett az eszeveszett szerelmet festi meg. Namka szerelmes az énekes Alijába, hozzá szeretne menni feleségül, de szerelme viszonzatlan, mert Alija Minkicába szerelmes, akit el fog rabolni… A síró hegedű megrajzolja Namka fájdalmát a keserű felismerésnél, hogy Alija soha nem lesz az övé… A meleg billentyűk pedig már át is visznek az Emina siratóba – a szép Emina iránti viszonzatlan, őszinte szerelem a halálig tart, és csak egy üres jázminkertet hagy maga után. A Djaurko mila vigasztaló, meleg dal, amely a közelség és az ölelés utáni vággyal tölti meg a szívet. A virtuóz gitár és a tücskök a meleg mostari éjszakába repítenek, ahol egy gondos szív Fata után sóvárog… A Djela Fato, djela zlato fokozza a két test és két lélek érintése utáni vágyat. A hegedű az alkonyt festi, amely napnyugtakor érkezik – az Akšam geldi a kedves szép arcát dicséri, akit a szegény, álmok nélküli férfi mérhetetlenül, de hiába szeret… A billentyűk könnyeket rajzolnak… Az Omere prvo gledanje című dalt szívszaggatóan Anja Rikalo énekli el. A Laku noć az album utolsó száma, örök kérdésekkel átitatott búcsú: Miért sír a szívem? Abbahagyja valaha a sírást? Eljössz a síromra? Ha lemegy a nap, leszáll az éj. Legyen könnyű.
A Tales From A Forgotten City innovatív album, és frissességet hoz a zenei térbe. Ennyi szenvedélyt, melankóliát, inspirációt, szimbolikát és reményt a zenében már régen nem lehetett érezni. A test minden sejtje rezeg az energiától, ha az ember a bluesba öltöztetett szevdalinkákat hallgatja. Ennek az ősi zenének a szépsége átjárja a lelket és a testet. A gazdag költészet, amely az angolra fordított szövegeknek köszönhetően minden emberhez eljuthat, a kiváló dallamok összeolvadásában archetipikus elbeszéléssé alakul, amelyet mindannyian átélünk az életben. Az elfeledett város meséi olyanok, mint a virág, amely a kövön át tör a szabadba – aki elmélyülten hallgatja a lemezt, érezni fogja ennek a virágnak a gyengédségét és keserédes illatát. Ez pedig rezonál, és összhangba kerül az idővel és a térrel, az univerzum kapcsolódási pontjában pedig a múlt és a jövő elmossa a határt. A kő morzsolódik és sír, a kemény és szilárd metrum helyett pedig a hallottakban egyre több marad a megfoghatatlan puhaságból és álmodozásból, jóval több egy maroknyinál. Az elfeledés függönyei lehullanak, a Neretva partján gomolygó ködfoszlányok mögül pedig a résnyire húnyt szemek előtt elsuhannak a felhevült utcák, a nyüzsgés, a suttogás, a mormolás és az életkiáltások képei a rég elfeledett városokról, lelkekről, emberekről. És itt a több mint 300 éves szevdah ifjúian lélegzik fel blues-os, cigány és jazzes tüdővel, az egész világ, a világegyetem zenéjévé változik, a kulturális-politikai szempontból megosztott magányosok közötti különbségek pedig csökkennek és eltűnnek. A megbékélés lehetséges, a gondolatban való visszatérés a keleti hangsorok és a vágyakozásról, szerelemről, szenvedélyről és haláról szóló balkáni mesék világába pedig szükségszerűvé válik. A 21. századi szevdah szépsége és megfoghatatlan metruma miatt is.
Felállás
Mišo Petrović – szólógitár
Sandi Duraković – ritmusgitár
Nermin Alukić Čerkez – ének és gitár
Marko Jakovljević – nagybőgő, ritmusgitár
Senad Trnovac – dob és ütőhangszerek
Vanja Radonja – hegedű
Gabrijel Prusina – billentyűk
Vendégzenészek:
Mehmed Velagić – harmonika
Jesenko Krpo – bőgőprím, mandolin és ritmusgitár
Vladimir Mičković – ének (2. és 5. dal)
Kristina Sulaver – ének (4. dal)
Anja Rikalo – ének (9. dal)
Dino Šoše – ének (4. dal)
Hermeta Jugo – ének (1. dal)
Producer
Dragi Šestić
Dalok listája
- Intro Hurmeta
- Što te nema?
- Bulbul pjeva okolo Mostara
- Namka
- Emina
- Djaurko mila
- Djela Fato
- Akšam gledi
- Omere prvo gledanje
- Laku noć
