Megjelenés dátuma: 1975. 02. 16.
Kiadó: EMI Records
Produkció: Marc Bolan
Hossz: 33:42
Stílus: glam rock
Értékelés: 6/10
Marc Bolan és a T. Rex 1975-ben a „Bolan’s Zip Gun” albummal mély alkotói válságba csúszott, miközben a glam rock-őrület végével kereskedelmileg is kegyvesztetté vált a zenekar. Bolan soul-kísérletei az előző, meglehetősen átlagos „Zinc Alloy and the Hidden Riders of Tomorrow” (1974) lemezen vegyes eredményt hoztak, de akadt rajta még néhány pillanat, ami a „régi szép időket” idézte. A „Bolan’s Zip Gun” készítése közben nagy dalszerzői ötlethiány lépett fel, helyenként pedig az is érezhető volt, hogy Bolan éneke már nem olyan átélt, mint hajdanán. Ráadásul csak ritkán rukkolt elő érdekes gitárszólókkal.
A legtöbb hangszerelés még az elődnél is egyszerűbb lett – annak megjelenése után Bolan megszakította az együttműködést a neves producerrel, Tony Viscontival, ami nagy hiba volt –, miközben a soul bélyege a dalok zömén továbbra is erősen ott van. Itt kulcsszerepet játszottak Dino Dines billentyűs zongoraszólamai és a női vokálok, amelyek között Bolan felesége, Gloria Jones is ott volt. A zenekarba visszatért Bolan régi cimborája, az ütőhangszeres Mickey Finn is, aki az előző lemezről hiányzott.
Hogy a „Bolan’s Zip Gun” furcsa irányba kanyarodott, az már a nyitó kislemezen, a „Light of Love”-on hallatszott: Bolan tapsolással vezet végig az érzelmeken, a központi dallam pedig teljesen felejthető. A jó ötletek még nagyobb hiánya szembetűnő a „Solid Baby”-n, ahol az erotikus ábrándozást a rendes női vokálharmóniák sem tudják megmenteni. A „Precious Star” megpróbálta feléleszteni valamennyit az 1971 és 1973 közötti „aranykor” glam rock-varázsából, de Bolan énekéből hiányzott a hajdani tűz.
A „Token Of My Love” ritmikailag lassú soul–glam hibrid volt, a szaxofonbetétekkel és női visításokkal átszőtt, túlzottan ismétlődő „Space Boss” pedig Bolan régi sci-fi iránti érdeklődését tükrözte. Az erotikusabb, kevésbé szemérmes, de épp ezért szórakoztatóbb pillanatok közé tartozik a „Think Zinc” című rock ‘n’ soul fantázia a tapsolásaival és Bolan érzelmileg jóval átéltebb éneklésével. A következő soulkísérletnél, a „Till Dawn”-nál a Gloria Jones-szal énekelt női vokálok már teljesen előtérbe kerültek, Bolan éneke viszont már semmiképp sem bírt a hajdani lendülettel. A „Girl in Thunderbolt Suit” folytatta az alkotói és stílusbeli kiüresedést és az albumon hallható dalok többségére jellemző ismétlődést.
Az „I Really Love You Babe” szerelmi kitörése, amelyet Bolan kiválasztottjának, Jonesnak szántak – ezért a háttérben az ő magas hangja dominál –, afféle langyos középút volt a klasszikus T. Rex-megközelítés és a túlzott soul-pompa között. Kissé érdekesebb és frissítőbb pillanata volt az albumnak a nosztalgikus „Golden Belt” Las Vegas-hangulatával és enyhe diszkóritmusával, amelyet szájszintetizátorral vettek fel. A kislemezként is megjelent „Zip Gun Boogie”, amelyben a glam, a hard rock, a soul és a boogie épp megfelelően temperamentumos keveréke áll össze úgy, hogy az ütős gitárriff fölött megelevenedik a feszültséggel teli energia, a „Bolan’s Zip Gun” egyik ritka, igazán értékes teljesítménye volt.
A T. Rex szokásaihoz képest meglehetősen „amerikai”, ugyanakkor átlag alatti „Bolan’s Zip Gun” hallatán világossá vált, hogy Bolan csapata a több mint nyilvánvaló alkotói válságba sodródott. Bolan, akiről a „Bolan’s Zip Gun” legtöbb dala kapcsán úgy tűnt, mintha teljesen máshol járt volna az esze, miközben felvette őket, a túlzott kábítószer-fogyasztás okozta gondokkal küzdött, emellett a felesleges kilókkal is meggyűlt a baja. Ennek ellenére a következő évben sikerült kimásznia az alkotói és személyes mélységből, és a következő album, a „Futuristic Dragon” (1976) kellemes meglepetés lett.
Szerző: Peter Podbrežnik
Számok:
1. Light of Love (3:16)
2. Solid Baby (2:37)
3. Precious Star (2:53)
4. Token of My Love (3:40)
5. Space Boss (2:49)
6. Think Zinc (3:25)
7. Till Dawn (3:02)
8. Girl in the Thunderbolt Suit (2:20)
9. I Really Love You Babe (3:33)
10. Golden Belt (2:41)
11. Zip Gun Boogie (3:26)
T. Rex:
Marc Bolan – ének, gitár, szintetizátor
Mickey Finn – ütőhangszerek
Dino Dines – billentyűsök
Gloria Jones – vokál, klavinet
Steve Currie – basszusgitár
Harry Nilsson – vokál
Davy Lutton – dobok
Paul Fenton – kiegészítő dobok a „Solid Baby”-n
Bill Legend – dobok a „Till Dawn”-on
