Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Presley, Lisa Marie
Kiadó: Universal Republic Records
Megjelenés: 2012
Játékidő: 44:27
Értékelés: 4/5
Lisa Marie Presleyt, vagyis inkább Elvis Presley lányát, akinek hosszú árnyékát láthatóan élete végéig nem tudja majd lerázni, sokáig „rock’n’roll hercegnőnek” hívták, ami mostanra, felnőtt nővé érve, biztosan egyáltalán nem tetszene neki. Ezt a ragadványnevet a híres apjának köszönhette, akit a „rock’n’roll királyaként” ismert a világ – nem pedig a „pop királyával”, a néhai Michael Jacksonnal kötött kudarcba fulladt házasságának, sem korai zenei és énekesi próbálkozásainak, amelyeket többnyire a kereskedelmi ízű „rágógumi” pop/pop rock jellemzett, időnként némi úgynevezett alternatív beütéssel és többé-kevésbé malac szövegekkel – vagyis azzal, amit manapság leggyakrabban az olyan förtelmes „zenei” csatornákon hallhatsz, mint az MTV.
Annak ellenére, hogy az első két albuma, a „To Whom It May Concern” (2003) és a „Now What” (2005) kereskedelmileg elég sikeres volt, azok a zenekritikusok, akik nem a nagy vállalati médiaházaknak dolgoznak, és akiknek a zenei tartalom fontosabb a külső csillogásnál és a hírhedt névnél, kevésbé lelkesedtek értük. Presley asszony időközben sokat komolyodott, és a harmadik, „Storm & Grace” című albumán stílust váltott. Az MTV-s pop rock gagyit és a malac, elkényeztetett szövegeket kidobta a szemétbe, és a folk, a blues és a country gyökereit kezdte kutatni. Ezeknek az elemeknek az ötvözete uralja a „Storm & Grace”-t, harmadik stúdiólemezét, amelyet T-Bone Burnett, az elismert amerikai zenész és producer jegyez; ő egyebek mellett Roy Orbisonnak, John Mellencampnek és Elton Johnnak is segített a produkcióban. Burnett, aki zenészként leginkább a Bob Dylannel való együttműködéséről ismert, a „Storm & Grace” gitárszólamainak nagy részét is eljátszotta.
Lisát részben apai örökségként egyedi, kissé érdes, észak-amerikai „déli” hangszín áldotta meg, és ez a legnagyobb erőssége, hiszen dalszerzőként meglehetősen átlagos, szövegei pedig főleg elég közhelyes személyes traumák körül forognak (szerelmi örömök és csalódások, így vagy úgy alakuló kapcsolatok a legközelebbiekkel stb.). Az album egészében véve elég egységes, nincsenek benne feltűnő minőségi kilengések, de dalszerzői csúcsok sincsenek, pedig a mára jóval érettebb Presley asszonytól valamennyire azt várná az ember. Mindenesetre Lisának kifejezetten jól jött a hosszú szünet: az előző lemeze óta eltelt hét évben végre beérett magabiztos dalszerzővé, saját zenei kifejezésmóddal. A nyitó „Over Me”-ben lassú, ringatózó ritmusok uralkodnak, a folk és a country elemei dominálnak, miközben Lisa rekedtes, füstös hangja rögtön megmutatja énekesi egyediségét. Az album egészére általában a lassú, ringató ritmusok jellemzők, amelyek szerencsére még így is elég változatosak ahhoz, hogy ne váljanak monotonná.
A tehetséges énekesnő egyformán meggyőző az olyan lágy balladákban, mint a „Weary” és a „Close To The Edge”, mint a temperamentumosabb, szökdelősebb kísérletekben, például a „So Long” és az „Un-Break” dalokban. A „You Ain’t See Nothin’ Yet” kislemezként jelent meg, ami dallamos jellegét tekintve nem volt éppen nagy meglepetés. Lisa Marie a „Storm & Grace” dalainak többségén bizonyítja, hogy jó érzéke van a gyorsan ragadó, dallamos feldolgozások megírásához. A címadó dal, amellyel az album zárul, kifejezetten befelé forduló, elmélkedő hangulatú, lágy gitárdallammal és Presley asszony határozottan melankolikus éneklésével.
A „Storm & Grace” című albummal Lisa Marie Presley eddigi legérettebb és leggyőzőbb stúdiómunkáját készítette el, amelyen meggyőző és átélt módon mutatja meg, hogy zenei szíve az észak-amerikai délhez húz – erre híres apja is biztosan büszke lett volna. Forradalmat ugyan nem csinált vele, és nem került fel a jelenleg legizgalmasabb zenészek és énekesek listájára, de hatalmasat lépett távolodva korai, mára szinte nevetséges MTV-s pop rock kísérleteitől. Egyedi hangszíne, a tapasztalt vendégzenészek sokasága, a elmélyültebb dalszerzői ihlet, valamint az, hogy végre megtalálta azt a zenei terepet, ahol meggyőzően és tolakodás nélkül fejezheti ki kreatív ötleteit, mind hozzájárulhat egy esetleges, ezúttal teljesen megérdemelt kereskedelmi sikerhez.
Felállás
Lisa Marie Presley – ének
T-Bone Burnett – gitár, produkció
Jackson Smith – gitár
Blake Mills – gitár
Michael Lockwood – gitár
Dennis Crouch – basszusgitár
Zachary Dawes – basszusgitár
Keefus Green – billentyűk
Patrick Warren – billentyűk
Jay Bellerose – dob
Mike Compton – mandolin
Greg Leisz – pedal steel
Produkció
T-Bone Burnett
Dallista
1. Over Me
2. You Ain’t Seen Nothin’ Yet
3. Weary
4. Close To The Edge
5. So Long
6. Un-Break
7. Soften The Blows
8. Storm Of Nails
9. How Do You Fly This Plane?
10. Forgiving
11. Storm & Grace
