Stereo Roots
Előadó: Brain Holidays
Kiadó: Dallas Records
Megjelenés: 2006
Tavaly az év elején, nagyjából kétéves munka után a szomszédos Horvátországban is megszületett az első hivatalos roots reggae album: ez a megtiszteltetés a 2000 óta működő Brain Holidays bemutatkozó lemezére, a „Stereo Roots”-ra jutott. A lemezt egyébként már jó előre sikeresen beharangozta a „Crvena Žuta Zelena” kislemez, mégis időt hagytak maguknak, hiszen saját bevallásuk szerint a reggae olyan műfaj, ahol nem lehet kiszámítani a felvétel és a kiadás időpontját, itt a könnyedebb, lazább hozzáállás a nyerő. Na jó, Dennis Emmanuel Brown sem tartotta magát épp ezekhez az elvekhez, mégis… Itt van hát a lemez, és örülhetünk neki.
A Brain Holidays kilenctagú zágrábi banda: a megszokott felálláson (basszus, dob, gitár és billentyűk) túl fúvós ritmusszekciójuk is van (szaxofon, harsona és trombita), plusz két fiatal lány a kísérővokálokban. Biztos, hogy beírták magukat a horvát zenei köztudatba, ezt bizonyítják a telt házas koncertjeik is. Igazából a mára már hagyományossá vált „Tribute To Marley” bulik szervezésével és az ott való fellépésekkel lendültek be, amelyeket minden idők egyik legnagyobb muzsikusa, a béke és a tudatosság nagykövete, a reggae-zene ikonja emlékére rendeznek. Zenéjük így, bár szerény eszközökkel készült, Horvátországban azonnal hatalmas médiaérdeklődést váltott ki a televíziótól a nyomtatott sajtóig. Kaptak is jó pár fontos díjat (Crni mačak, Demo mačak – a legígéretesebb hazai bandának), és láthattuk őket olyan fesztiválokon, mint a Soča Reggae Riversplash, a Rototom Sunsplash (Olaszország – itt az új balkáni reggae-előadót kereső verseny győzteseként léptek fel), a Samo Reggae Stan (Slovenske Konjice), a Seasplash (az első horvát reggae-fesztivál), az Istria In Reggae, a Rock Otočec, a Zagreb Open Air, a Heineken Music Festival (Bosznia-Hercegovina – itt a legjobb külföldi bandának kiáltották ki őket) … Hogy a Holidays tagjai tényleg szeretik a zenét, azt az is mutatja, hogy rengeteg más formációban és zenei projektben is játszanak, például a Soul Train, a Detour (ex-Yammat), a Cubismo, a HGM, a Green House Blues, Dino Dvornik, Massimo, a „Kosa” című musical és így tovább. Ljubljanában 2006. március 31-én mutatkoztak be először, a Cubismóval együtt léptek fel. Minden elismerés ellenére a lemezt a horvátországi roots kezdetével azonosítani azért kicsit csínján kell: egyre több a roots, dub, de úgy általában a reggae és ska banda, és néhányuk már albumot is kiadott. Lehet, hogy csak saját kiadásban, vagyis „undergroundban”, kisebb címkéknél, de hát ma, amikor a kiadóknak egyre nehezebb, egy „házi kiadóval” is egész sokat el lehet érni egy lemez megjelentetésében és promóciójában. Van például a Radikal Dub Kolektiv, akik dubot játszanak, a roots pedig legalábbis hivatalosan egyelőre mégiscsak a Brain Holidays terepe, még ha van is néhány olyan banda, amely különböző műfajokat kever, és a hangzásukban könnyen felbukkannak a roots elemei.
De térjünk rá magára a régóta várt kiadványra, amelyen 23 zenész és három producer működött közre. Először is a borító és a booklet meglehetősen fantáziátlan kivitele ötlik szemünkbe, ettől a lemez valahogy olcsónak hat; ennek érdeme a banda motorjáé, az énekes-gitáros és amatőr grafikus Markóé, azaz „Marcus G.”-é. De rendben, a tartalom messze fontosabb a csomagolásnál, és ha a borítót messziről látható rasta színekkel csinálták, hogy még a vakok is észrevegyék, az is rendben van, hiszen a srácok szerint rengeteg energiát fektettek a reggae népszerűsítésébe, és ezt nem lehet a szemükre vetni. A számok angolul és horvátul szólnak, a lemezen összesen 12 van belőlük, ebből az utolsó csak a „Pokreni se” dub remixe. A nyelvek keveréséről maguk azt mondják, hogy Horvátországban lehetetlen volt kizárólag angol nyelvű albumot kiadni, és tény, hogy ez az egyik módja annak, hogy az ilyen zenét közelebb vigyék a közönséghez: (többek között) a saját nyelvén is énekelnek. Rendben, minden szép és jó, de ami a lemezen hallható jamaicai nyelvet illeti, jobb lett volna, ha egyelőre meghagyják a karibiaknak, vagy olyasvalaki vállalja, aki legalább a patois angolt beszéli… így viszont az autentikus hangzás elérésére tett kísérletek sajnos kissé nevetségesre sikerednek. A szövegeknek nincs az a mély mondanivalójuk, amit egy jó roots lemeztől talán várna az ember (sajnos néha ismétlik is magukat), a dallamvilág pedig átlagos. A meglehetősen merev és ismétlődő dallamok mellett olybá tűnik, mintha kissé kevés lett volna az ötlet az alkotásnál: a ritmusszekció tartja a vonalat, de nem érvényesül, a kísérővokálok csak követik az ének dinamikáját, de nem egészítik ki, a tempóváltások pedig nem épp sikerültek… A nyitó „Crvena, Žuta, Zelena” szépen megfogalmazza a lemez és a zenekar ideológiáját, szerencsére, hiszen ez a fő promóciós ütőkártyájuk, amihez klipet is forgattak, de nem erős és nem is találó. A lemez legtáncolhatóbb száma a „Sun Is My Treasure”, ami viszont, ironikus módon, műfajilag inkább a skához áll közelebb. A vendég MC Popaj a „Stvarnost” című számban csatlakozik, kellemes színfolt, a közreműködéssel jó szinergiát teremtett az ötlettel, de alapvetően a zenéjük, akárcsak az ikonográfiájuk, kizárólag a reggae frázisaira és a vörös-sárga-zöld idiómákra épül, nem túl nagy hangszeres tudással és jártassággal.
Szóval, hogy ne hangozzon minden olyan feketének, amikor pedig minden olyan tarka… az egyébként korrekt lemezből hiányoznak az erős vibrációk és az a ritmusosság, ami a táncparkettre vinné az embert, és talán egy kicsit vidámabb reggae-hangzás is jót tenne, amitől mosoly ül ki az arcunkra. Mindettől függetlenül a lemez nem rossz, és egy első albumnak „kritika nélkül” is megállja a helyét; a számokból is érezni a zenekar potenciálját, és reméljük, hosszú és gyümölcsöző zenei út vár rájuk (az új lemez felvételénél azért egy kicsivel nagyobb érettséget várunk). Mindezek ellenére nyugodt szívvel elengedhetjük őket egy dicsérettel. Big up a Brain Holidaysnek!
Felállás
Marcus G. – ének, gitár
Tina – ének
Vida – ének
Radius Mandragora – tenor- és altszaxofon
Vlado – trombita
Topriva- harsona
Jura – orgona és billentyűk
Cipal – dob
Krešo Tomec – basszusgitár
Produkció
R. Nappholtz, K. Tomec, Marcus G. és Mandragora
Számlista
01. Crvena Zuta Zelena
02. Pokreni Se
03. Stvarnost (ft. MC Popaj)
04. Naddy War
05. Liars Hunting
06. Sun Is My Treasure
07. Maditation
08. The Only
09. Na Drugom Kraju Svijeta
10. Di End Of Suffaration
11. Summer Is Over
12. Pokreni Se (remix)