Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Uriah Heep
Kiadó: SPV Records
Megjelenés: 1996
Értékelés: 3.5/5
Ez a felvétel az egyetlen Uriah Heep koncertfelvétel, amely a kilencvenes években jelent meg, és hivatalos kiadványnak számít. 1994 távoli júniusának harmadik dekádjában rögzítették Kölnben (Németország), vagyis a Pink Floyd utolsó, az egész világot átfogó koncertlázának kellős közepén, és a leégett rockangyal, Kurt Cobain (Nirvana) elvesztése fölött sóhajtozó gyász hangos kórusa közepette. Az Uriah Heep ekkorra már rég elvesztette minden aktualitását, a tömegek pedig könnyedén elsiklottak a zenei tevékenységük fölött. Abban az évben júniusban az Uriah Heep a legendás Deep Purple előzenekaraként nyitotta a koncerteket; a Deep Purple, az Uriah Heep kortársaival ellentétben, érintetlenül megőrizte nagy zenekari státuszát, leginkább a Smoke On The Water riffjének elemi erejét köszönhetően.
A felvétel abból az időből származik, amikor három év telt el a legutóbbi stúdióalbumuk, a „Different World” (1991) óta, és közvetlenül azelőtt, hogy piacra került volna az egyik legnagyobb gyöngyszemük, a „Sea Of Light” (1995). Az Uriah Heep ekkor már nyolc éve változatlan felállásban működött, és erre a felállásra kimondottan jellemző a kivételesen sok koncert és a nagyon kevés új stúdióalbum.
A zenekar megállapodott egy német rádióadóval, hogy a koncertet később leadják a rádióban. A koncertet le is adták, de nem teljes egészében. A fellépés körül az a történet kering, hogy a sérült felszerelés – a monitorokat is beleértve – miatt a hangzás meglehetősen katasztrofális volt a zenekar számára. Az Uriah Heep ennek ellenére nagyon elégedett volt a felvételekkel, és úgy döntött, hogy hivatalosan is kiadja őket.
Az Uriah Heep setlistje egyszerűen nem lehet rossz, ha egyforma adagban vegyíted a régi anyagot az újabbal. Főleg nem lehet rossz, ha a Deep Purple előtt kell színpadra lépned. Ilyenkor különösen meg kell erőltetni magad, mert az emberek még türelmetlenebbek, hiszen arra a bizonyos „Smoke On The Water” riffre várnak. Rendkívül fókuszáltnak kell lenned. Ehhez jön még a tudat, hogy a fellépést rögzítik, ami kivételes színpadi játékhoz vezetett. Az Uriah Heep rendkívül kompakt és koherens egységként mutatkozott be, amely annak ellenére, hogy 1994-ben a minden idők legjobb felállásából (az 1970-es évek első feléből) mindössze két tagot számlál, úgy ropogtatja a régi klasszikusokat, mintha ősidők óta játszaná őket. A Hammond-billentyűk kiváló mását adják Hensley eredeti játékának, a zenekar pedig igyekszik beiktatni néhány hosszabb jammelést, amelyek a stúdióeredetiken nem találhatók meg (Gypsy, Look At Yourself). Shaw ismét bizonyítja, hogy a legkiválóbb (bár elfeledett) hard rock énekesek sorába tartozik, miközben a szilárd ritmusszekció, Kerslake lendületes csapásai és az elengedhetetlen Trevor Bolder hihetetlenül dallamos és impulzív basszusmenetei megalkuvást nem ismerő ritmikus menetelést diktálnak az album során. A repertoár pedig aligha élhetett volna meg ilyen remek felújítást, ha az Uriah Heep az új felállásban nem alkotott volna ilyen szép többszólamú vokális harmóniákat. A zenekarra jellemző színpadi varázslat ezúttal is megmaradt.
És mivel ezen a felvételen a zenekar erősen hajlik rá, hogy az egyik legerősebb alkotásuk, a „Demons And Wizards” (1972) klasszikusait játssza újra, az egész még vonzóbb. Már az élő „Live In Moscow” (1988) is megerősítette, hogy az új felállás a hetvenes évek életművéhez képest jóval keményebb (az akkori időkben ez divatos is volt) irányba tolódott. Box riffjei ismét élesek, és olyan motívumvázakba harapnak bele, amilyenekben a régebbi stúdiófelvételek nem részesülnek. Ezt igazolja a Devil’s Daughter („Return To Fantasy”, 1975) rendkívül felpörgetett változata, a kacér és pajkos koncertállandó, a Stealin’ („Sweet Freedom”, 1973), különösen pedig a „Demons And Wizards” gyöngyszeme, a Rainbow’s Demon, amely hosszú, száraz évek után újra felkerült a koncertlistára, a kiváló Circle Of Hands mellett. Utóbbi valahogy pótolja az albumról hiányzó July Morning („Look At Yourself”, 1971) helyét. A Gypsy, a Look At Yourself, a Lady In Black és az Easy Livin’ azt bizonyítják, hogy a zenekar nem félt kísérletezni a repertoárral, és „teljes gőzzel” ment neki a színpad előtt tomboló tömeg örömére.
A setlistbe beékelődött az egyetlen nyolcvanas évekbeli dal, a Bad Bad Boy („Raging Silence”, 1989), valamint a Words In A Distance, amely csak a készülő „Sea Of Light” (1995) stúdióalbumon fog megjelenni. Mindkettő a hangzását és a zenekar új felállásának lényegét tekintve hihetetlenül tetszetős és kompakt szám, amelyet még tovább tölt az új Uriah Heep hard rock karakter rendkívüli intenzitása. Ők a legmegacélozottabbak az album teljes anyagából.
Mivel az album 1996-ban jelent meg, az Uriah Heepnek bőven volt ideje dönteni a plusz bónuszanyagról. Így került rá egy rendkívül szép, megnyugtató, közepes tempójú dal, a Sail The Rivers, amelynek nem jutott hely a „Sea Of Light” albumon, és amely a gazdag, az Uriah Heepre jellemző dallamérzékkel különösen egyedivé és minden igazhitű rajongó számára kötelezővé teszi ezt a kiadványt.
A „Spellbinder” (1996) nem azon albumok közé tartozik, amelyeket vitathatatlan klasszikusnak lehetne nevezni, és amelyeknek minden háztartásban ott a helyük. Ehhez inkább a „Live” (1973) felvételhez forduljunk. Az SPV Records részéről a zenekar nevének médiában tartására tett kísérlet, és ezzel a „Sea Of Light” album további népszerűsítésének vágya, valamint annak szándéka, hogy a tömegekben felkeltsék az érdeklődést az Uriah Heep-koncertek látogatása iránt. Ez az album mégis kötelező minden Heep-rajongónak. Ördögi intenzitással és koncertszerű ragadóssággal van tele, amit csak az Uriah Heep márkanév alatt lehet elérni.
Felállás
Bernie Shaw – ének
Phil Lanzon – billentyűk, vokál
Mick Box – gitár, vokál
Trevor Bolder – basszusgitár, vokál
Lee Kerslake – dob, vokál
Produkció
Uriah Heep
Számlista
1. Devil’s Daughter (4:38)
2. Sealin’ (5:32)
3. Bad Bad Man (3:58)
4. Rainbow Demon (4:13)
5. Words In The Distance (4:42)
6. The Wizard (3:44)
7. Circle Of Hands (7:24)
8. Gypsy (7:08)
9. Look At Yourself (4:56)
10. Lady In Black (5:48)
11. Easy Livin’ (3:02)
12. Sail The Rivers* (6:52)
Az album hossza: 62.57
* bónusz stúdiószám
