Metal Mania Open Air 2008, első nap!

0 24

Szerző: Rok Klemše, Aleš Podbrežnik
Fotók: Aleš Podbrežnik

Helyszín: Komen a Karszton / Szlovénia
A koncert dátuma: 2008. 08. 26.
Látogatók száma: 600

Hát végre megérkezett! A Metal Mania Open Air 2008 a szlovén metalközönség számára minden kétséget kizáróan az év legtürelmetlenebbül várt metaleseménye volt. A szervezőknek ezúttal kapóra jött az ünnepnap, így a Metal Maniát először nyújthatták három napra, augusztus 14-től 16-ig. A kicsi, csendes karszti falut, Koment ismét elfoglalták a metalhordák, és három napnyi vedelés, kidőlés, hajtépés, mosholás és minden, aminek csak egy kicsit is metalszaga van, várta az ezerfős tömeget.

THRAW:
Bár az első nap többé-kevésbé black metalos színekben játszott, a fejek karóba húzásával, annak imádatával, amiről a mára már kultikus Gaahl-interjú szól („Satan!”; mellesleg pfuj a Gorgorothra, akik lemondták a fesztiváli fellépést, nem sokkal később pedig az európai turnéjukat is. Úgy tűnik, a true, nekro, grim és kvlt Ghaal inkább a stúdióban turbékol a kedvesével…), valamint a hullák és szüzek szodomizálásával még várni kellett egy kicsit. A fesztivál megnyitásának dicsősége így a szlovén thrash metal fiatal karintiai reménységeire, a Thrawra hárult. Az ötös alig egy év alatt meghódította a szlovén színpadokat és a szlovén thrasherek szívét kitűnő, adrenalindús thrash metaljával, amelyet olykor egy-két death metalos fogással ízesítenek. A srácok ragyogóan teljesítették az első fesztiválos zenekar feladatát, és ismét megtáncoltatták a közönséget, amely a korai időpont ellenére már szép számban gyűlt össze a színpad előtt. Bár ehhez valószínűleg hozzájárult a csábító, féláras sör is az első zenekar fellépése alatt, a Thraw megkapta azt a visszajelzést, amit megérdemel. Ezt több mint ékesen mutatja, hogy a Metal Mania kabalája, Gardko (R.I.P.) már a fesztivál első perceiben elvesztette a fejét. Aleksander „Mrtva reka” Smode és társasága pedig nem dől hátra a babérjain, hiszen többnyire új számokat játszottak, amelyek átkozottul ígéretesen szólnak, ezért a következő mondat több mint helyénvaló. Hol a fenében van a demo!?

Thraw setlista:
1. Beats Of Aggression

2. Induced Adrenalin
3. Condemation
4. Injecting Hate
5. Angeleater

BRUTART:
A fesztivál a szlovén death/doom metal zászlóvivőjével, a Brutarttal kicsit más színekben folytatódott, de semmivel sem lett kevésbé jó. A srácok a még mindig friss debütálásukat, a minden szempontból kiváló Mimic című lemezt mutatták be, a setlist is az albumról származó számokból állt, kivéve a vadonatúj Towards the Never című dalt. A Brutart-gépezet a majdnem egy órás fellépés alatt ismét kitűnően működött, a csapat bebizonyította a Metal Manián, hogy teli tüdővel lélegzik, legyen szó Blaž hörgéséről vagy Sebastjan rendkívüli dobolásáról. A Brutart kétségkívül az egyik legeredetibb és legérdekesebb hazai formáció, ezért a Gorefesttel való összehasonlítások szerintem teljesen helytelenek. A Mimic élőben még jobban szól, mint lemezen, de ez a korong így is kötelező darab minden polcra.

Brutart setlista:
1. Fabric of Illumination
2. The Vere
3. Immigrant
4. Materia
5. Towards the Never
6. Termites
7. Fade

NIBIRU:
Hét óra körül, napnyugtakor már jött is az első black metal zenekar ideje: a sumer harcosoké, a Nibiruké, akik a legendás, 2004-ben feloszlott Magus Noctum hamvaiból nőttek ki. Ők a szlovén metalszíntér két kultikus kiadványát, a Guardian of the Desert és a Fall of Shin’ar című lemezt jegyzik, és szélesebb körű sikerük küszöbén álltak, de sajnos idő előtt véget vetettek mindennek. Nos, a zenekar ötletgazdája, David Kiselič a Magus Noctum és a Mortifixion tagjaival megerősítve tér vissza, és a Nibiru már hódítja a szlovén színpadokat. Érezni, hogy David edzett macska a hazai metalszíntéren, hiszen gyakorlatilag a kezdetektől jelen van rajta, emlékezhetünk rá a Noctiferia első énekeseként is. A Nibiru viszont mindent felülmúl, amit eddig alkotott, hiszen kétségkívül a szlovén metalzene csúcsai közé sorolhatjuk őket. A nyers vokál, a misztikus billentyűk, az agresszív dobolás és a fantasztikus sumer/mezopotámiai riffek többet mint elegendő okot adnak a sikerre, és részemről ez a legtürelmetlenebbül várt hazai metallemez. Nem Fall of Shin’ar, hanem Rise of Nibiru!

STORMWARRIOR:
Az első külföldi zenekar, amely a Metal Mania Open Air színpadára léphetett, a német power metal rohamosztag, a Stormwarrior volt. A Stormwarrior 1998-ban alakult, névadó debütáló lemezét 2002-ben adta ki. Harmadik, egymást követő stúdióalbumát, a „Heading Northe”-t (2008) érkeztek népszerűsíteni Szlovéniába. Bár a szlovén metalos közösség erősen képzett és a metaltudnivalókban mindig kiválóan képzett, a Stormwarriorral láthatóan nem volt különösebben ismerős, így a srácok afféle rejtvényt jelentettek a látogatóknak, és amikor színpadra léptek, a színpad előtti tér kifejezetten szomorúan üres volt. A nyitány az aktuális, azonos című új stúdióalbumról származó „Heading Northe”-val, majd a Metal Legacy-vel aztán szép csokor kíváncsiskodót csalt a színpad elé, és ők nem maradtak közönyösek. A néhány elhibázott felkiáltásból – „He-llo-ween, He-llo-ween,…” – ítélve a zenekart így üdvözlő embereknek ez nyilvánvalóan szép bók volt, hiszen ez több volt, mint a power metal riffek kellemes kerepelése, amelyeket extrém gyors háromszólamú harmóniák tűznek meg, a dupla lábdob ultraszonikus vágtája alatt.

Az Urgehal, a May Result és a Somrak következett, de erről lejjebb.

A Stormwarrior abban különbözik a szokásos power metalos kisördögöktől, mint a Freedom Call, a Nocturnal Rites vagy a HammerFall, hogy Ramcke igen különös, maró hangon énekel, amely még Kai Hansenre is emlékeztet, és így viszi bele a csapat egyébként rendkívül dallamos zenéjébe azt a drámai elemet, amelyre a heavy metalnak szüksége van. Ha ez hiányzik a power metal triviális sablonjából, az hamar unalmassá válik, a Stormwarriornál viszont ettől nem kell tartani. Lars remekül megtanult gitározni, emellett tekintélyt parancsoló, meggyőző hangja Rock N’ Rolf (Running Wild) vagy Kai Hansen (Gamma Ray) mellé emeli, és a Stormwarrior most Larssal az élen, a tapasztalt dán basszusgitáros, Jens Leonhardt, valamint Falk Reshöft dobos és Alex Guth gitáros társaságában a hamburgi power metal reinkarnációját kínálja, amelyet a nyolcvanas évek második felében és a kilencvenes évek fordulóján olyan zenekarok tettek népszerűvé, mint a Helloween, a Gamma Ray és a Running Wild. Teljesen méltóképpen és rendkívül meggyőzően. A daluk bátor harcosok csatáiról szólnak, a fiúk leggyakrabban a germán mitológiából merítenek ihletet. Vagyis költemények a vikingek dicsőségére.

A nép láthatóan beleélte magát a power metal drive forró ütemeibe, a Stormwarrior pedig rendkívüli szilárdságot és színpadi megingathatatlanságot mutatott. A koncert alatt bőségesen játszottak az új stúdióalbumukról, a „Heading Northe”-ról, és ezzel valóban bebizonyították, hogy mennyire hűen bíznak az új anyagban. Minőségi előrelépés az előző két albumhoz képest, és valóban megérdemel minden figyelmet.

A fiúk a 12 számos repertoárba az egész diszkográfia anyagából beleszórtak. Így hallhattuk a Heading Northe, Metal Legacy, Signe Of The Warlorde, Heavy Metal Fire, Valhalla, Revenge Of Asa Lande, Lindisfarnel, Ragnarok, Thunderer, The Axewielder,… című számokat.

Az összeszokott, érett fellépés hihetetlenül gyorsan elszaladt, a Stormwarrior pedig a fesztivál három napjának egyetlen igazi power metal zenekaraként nagyon bátor és szép színfoltot jelentett a programban. Főleg azokat lepték meg pozitívan, akik addig nem ismerték őket, hiszen a koncert után a legtöbben nem titkolták a lelkesedésüket az újonnan felfedezett zenekar miatt, amely átkozottul úgy szól, mint a dühös Helloween vagy Gamma Ray.

URGEHAL, MAY RESULT, SOMRAK:
A Stormwarriorral töltött mesés heavy/power metalos játékidő után pedig jöhetett a csütörtök esti program teljesen black metalos zárása. Elsőként a pestist hozták a színpadra a norvég apokalipszis-lovasok, az Urgehal. Az 1992-ben alakult formáció igazi hangulatot teremtett, és démoni setlistet játszott, amely az Arma Christi című debütálástól egészen a két évvel ezelőtti „satanic black metal” alkotásig, a Goatcraft Tormentig terjedt. Sör: 2€, fesztiváljegy: 35€, black metal gimp a gitáron: megfizethetetlen! A sátáni mulatság késő éjszakáig folytatódott a szerb black metal óriásokkal, a May Resulttal és a hazai black metal hősökkel, a Somrakkal. Krieg!

szöveg: Rok Klemše
Stormwarrior-szöveg: Aleš Podbrežnik

Setlist

17:00 – Thraw 17:50 – Brutart 18:40 – Nibiru 19:50 – STORMWARRIOR 21:30 – URGEHAL 22:50 – MAY RESULT 00:00 – Somrak

Képgaléria

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik