Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Asia
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 2004
Játékidő: 58:08
Értékelés: 4/5
Ha az „Aura” (2001) költőien megkomponált album volt, olyan, mintha a fény és a pozitív vibrációk egén lebegnél át, a „Silent Nation” az ellenpólusa, vagyis szilárd földet érés a szent valóság talaján. A „Silent Nation” lemezen a környezettudatos srácok a zenekarból jó érzékkel használják ki „zöld” nyelvezetüket. Gyakorlatilag tehát semmi újdonság. Ilyen modorban prédikált már a hetvenes években a Yes vagy a Barclay James Harvest is. A „Silent Nation” a zenekar történetének első stúdióalbuma, amelynek címe nem egyetlen szóból áll, illetve nem olyan szóból, amely „A” betűvel kezdődne („Asia”, „Astra”, „Alpha”, „Arena”, „Aria”, „Aqua”, „Aura”)!
Míg az „Aura” szövegei főleg az egyén szellemi oldalával foglalkoztak, a „Silent Nation” lemezen az Asia nyíltan, a szája széle nélkül szól a Föld bolygó meggyalázásáról, az emberi méltóság kiárusításáról egy marék pénzért (What About Love). A mindent elpusztító kielégíthetetlen éhségről és az anyagi vágyról, amely az ember nevű ragadozó vadállatot hajtja, ugyanakkor arról is, mennyire parányi és tehetetlen az egyetemes igazság erőivel szemben. A sötét hatalom úrrá lett a kis emberen minden szánalmas szellemi kicsinységével együtt, és a versengő szenvedély, az anyagért való ölés, a hazugságok terjesztése, a félelem és a gyűlölet béklyói és igái kötik hozzá, s ebből nincs kiút a megváltásba. Megbocsát-e az anyatermészet legalább a megvilágosodottak maroknyi csapatának, amely megőrizte a szívét, igazi lényegét, követi valódi küldetését és ismeri az igazságot, és amely a bűnbánaton, az emberiség tévútjainak beismerésén át legalább részben igyekszik engesztelni a bűnökért (Long Way From Home), és enyhíteni a fájdalmat, amelyet az emberi árulás okozta gonosz hagyott maga után? Közeleg az armageddon, amely elkerülhetetlen ahhoz, hogy a dolgok visszakerüljenek a helyükre (Midnight). Az album tehát arról szól, milyen messze kerültünk önmagunktól, hogyan veszítettünk el minden kapcsolatot az anyatermészettel, hogyan tűnik el az indián törzsek minden öröksége és tudása, hogyan terjednek a gyógyíthatatlan betegségek, és hogyan küzd görcsösen a természet, hogy valahogy még fenntartsa az egyensúlyt, amelyet az ember végleg elhatározott, hogy felborít. Az emberi közönyt és érzéketlenséget mindennel szemben, ami nem dollárszagú, éppen a címadó dal jellemzi a legszebben.
A felállás láthatóan végre megtalálta a megfelelő formulát a stabil formához, és az utolsó két lemez óta változatlan. Az Asiánál ez ugyanis az „Alpha” (1983) óta nem fordult elő. A mostani tagok: a zenekar alapító vezetője, a zseniális billentyűs Geoffrey Downes (ex-The Buggles, ex-Yes), a tapasztalt, sokoldalú dobos Chris Slade (ex-Manfred Mann’s Earth Band, ex-Uriah Heep, ex-AC/DC), a karizmatikus basszusgitáros-énekes John Payne (ex-Van Morrison) és a fiatal, gyorsujjú gitárfutó, Guthrie Govan. Utóbbi gond nélkül követi elődei hagyatékát a zenekarban, legyen szó akár a gitáróriás Steve Howe (Yes) jazzes, purista fogásairól, akár Al Pitrelli (Savatage) metalosított, rockos vonalvezetéséről; Pitrelli ma is az egyik legtöbbre becsült és legkeresettebb stúdiós „session” gitáros.
Az Asia a „Silent Nation” lemezen megint egy hajszállal „közvetlenebbül” és tömörebben, egyszerűbben szól, és stílusban nem annyira változatos, mint az „Aura”. Cserébe a produkcióban kissé előretolt gitárriffekre épülő lemez – ahogy már említettem – rockosabb ütőerőt nyert, ami azonnal az 1980-as évekkel vonatkozó párhuzamokat hív elő. De vigyázat! John Payne nem John Wetton, és a zenekari kémia teljesen összehasonlíthatatlan a Wetton/Downes/Howe/Palmer „szuper nyolcvanas” Asia-felállás kémiájával. Az új lemez ezért különbözik minden korábbi Asia-kiadványtól. Az Asia rajta is megtartja a győztes receptet: kiválóan, fejjel-farokkal összerakott, kifinomultan kidolgozott dalokat ír, amelyeket mindig fantasztikusan ízesít gyönyörű kitérőkkel a progresszív rock elemei felé.
Downes ezúttal az orgona hangját is jobban használja, mint az előző lemezen, ami a gitárriffelésekkel együtt tovább erősíti az album keményebb hangzását. A dalok csúcspontjai az expresszív refrénekre és az ambient hangulatú instrumentális részekre épülnek. A zenekar rendkívüli érzékkel fokozza a drámaiságot a dalokon át. Ügyesen kormányoznak a különféle hangulatok között, amelyekben a drámai atmoszférát fájdalom itatja át, de folyton ott van benne a mérhetetlen szomorúság és az örök vágyakozás fuvallata is (pl. Gone Too Far vagy Blue Moon Monday). Közben a zenekar soha nem veszíti el a vezérfonalat. Az Asia körről körre fokozza a hangulatot, mégpedig úgy, hogy egymásra rétegezi hangszerelésének hangszíneit. Az Asia egyszerűen „szakértő”. Lassan, nagyon lassan szövik a hálót, és ha egyszer csapdájukba ejtik a hallgatót, az ópiumként többé nem engedi ki az öleléséből. Egy album tehát, amely pofátlanul jól hallgatható! A hangszerelések összességükben egyszerűen szólnak, de egymásra helyezve igencsak összetettek, így hallgatás közben újra meg újra lenyűgöz. A lemez „feelingje”, amely még a soha el nem érhető Asia-slágert, a Heat Of The Moment-et is megközelíti, mindenképp az I Will Be There For You-ban csúcsosodik ki, amelyet (ha még a nyolcvanas években járnánk) igazi rockslágernek szántak.
A nyolcvanas évek iránt nosztalgiázó Asia-rajongók tehát megkapták azt a lemezt, amelyet ennyi éven át hiányoltak. Nem a modern hangzás miatt, nem is a kémia miatt, hanem egyszerűen a szerzői módszer miatt, amely ismét a hangsúlyos gitárriffekre épített dalírás felé hajlott, és így valószínűleg a legkeményebb Asia-lemezt hozta eddig. „Retro nyolcvanas” kiadványnak nevezni mindezek ellenére túlzás, felszínes és igazságtalan volna, hiszen a „Silent Nation” teljesen új arcot mutat, amely az állandó változást követi, az Asia pedig evolúciójának ezen a pontján is kiválóan teljesít, mint mindig.
Felállás
John Payne – basszusgitár és ének
Geoff Downes – billentyűs hangszerek
Chris Slade – dob
Guthrie Govan – gitár
Számlista
1. What About Love? (5:25)
2. Long Way From Home (5:58)
3. Midnight (6:23)
4. Blue Moon Monday (7:16)
5. Silent Nation (6:03)
6. Ghost In The Mirror (4:35)
7. Gone Too Far (6:47)
8. I Will Be There For You (4:09)
9. Darkness Day (6:17)
10. The Prophet (5:15)
