Előadó: First Blood
Kiadó: Bullet Tooth
Megjelenés: 2010
Játékidő: 44:39
Pontszám: 5/5
Atyaúristen! A First Blood új lemeze, a Silence is Betrayal szó szerint elgázol téged. Már az intróval kezdve – ami történetesen szintén Intro a címe – és a Silence-be átlépve beindul az a provokatív művészet, ami végigkíséri az egész albumot. A lemez önmagában nem nyúlik hosszúra, de nagyon hatásos a címe: Silence is Betrayal. Ha nem akarsz megszólalni, a First Blood rávesz, hogy megértsd: muszáj.
Bár az album akkor a legütősebb, ha az elejétől a végéig egyben hallgatod, és erősen koncepciózus, vannak benne önállóan is megálló dalok. Az Enemy a dühös tömegeket szervezett, intelligens hordákká kovácsolja, amelyek nem engednek és nem hátrálnak meg. A Resist csatakiáltást ad a saját táborának: „I refuse! No, I won’t comply!” Az Enslaved ráébreszt az emberekat a létezésük természetére. A First Blood nem fél sokkolni a világot a politikai és társadalmi önelégültség korában. A dalokban stratégiai módon használt szólások és az élvonalbeli emberekről készült felvételek egyfajta kiegészítő, hozzákapcsolt témaként jelennek meg. Ha más nem, a First Blood a nehéz hardcore álarca mögül rávesz, hogy felismerd, mit mondtak neked valójában, mit kell tenned és hogyan kell élned.
Zeneileg az album mindent felölel, ami a hardcore volt és ami ma a hardcore. Súlyos breakdownok, egyetemes gang vokálok és a rajongóknak kedvező two-step részek ólálkodnak az album minden sarkán. A First Blood gyökerei a korai hardcore punkba nyúlnak vissza. Emellett kifejezetten őszinte üzeneteik vannak, és ütősen is adják elő őket. Kyle Dixon és Manuel Peraleza nem éppen eredeti riffjei még mindig tősgyökeres HC-k, szilárd talajon állnak, és akcióra hívnak minket, ami a Silence is Betrayal. Ahelyett, hogy villognának és ffitogtatnák a technikájukat, Anthony Pizzarelli basszusgitáros és Eddie Vigil dobos leereszkednek a saját szintjükre, együtt dolgoznak, és így olyan üzeneteket tesznek le az asztalra, amelyek mindennél egyértelműbbek.
Különösen szembetűnő – vagy inkább jól hallható – a Detach breakdown/gangshoutja, ami idén a hardcore brutalitásának csúcsát érte el. Egy szó szerinti repülőszerencsétlenség szolgál a beatdown bevezetőjéül, és ez az album legszívszorítóbb pillanata. Carl Schwartz mély, nagyon dühösen kiabált vokálokat és szövegeket ereszt el, amelyek az idei hardcore, sőt talán az évtized hardcore-jának legjobbjai közé tartoznak. Amíg egyes bandák az ún. bro-core klisés frázisainak – „we are the strongest, we’ll kill you, we’re the coolest” – üvöltözésével pazarolják az időt, a First Blood a nép igazi hangját használja, azokét a hardcore-ját, akik változást akarnak.
Az album legegyetemesebb vonása, hogy nincs benne a klasszikus amerikai üzenet – bal vagy jobb –, hanem valami valóságosabb és alapvetőbb: rossz vagy jó. A Confront azt akarja a hallgatótól, hogy felálljon, és harcoljon azért, amiben hisz, és másokat is hívjon, hogy kövessék. Ha valaha elégedetlen voltál a világ állapotával, a fertővel, a hazugsággal, a félelemmel, az igazságtalansággal, a visszaéléssel, a kirekesztéssel, a megtévesztéssel, vagy ha részese voltál a gépezetnek, ez a lemez bizalmat ad hozzá, hogy tégy valamit. Ahogy a hagyományos hardcore-ban, a zene itt is kényelmes kiindulópont a lényegi üzenetekhez, amelyeket meg kell kapnunk. Tekintve, hogy az album rövid, szinte olyan, mintha szándékosan így csinálták volna, hogy kifejezze a First Blood sürgetését. Mióta az ész hangját elnyelte az őrület, a First Blood kitart amellett, hogy fogy az idő. Az utolsó számmal, az Armageddon II-vel Schwartz a közelgő végzetre figyelmeztet. Ez nem közszolgálati közlemény, és nem is reklám, hogy hívd a főnöködet. Ez a legvadabb természetű cselekvésre szólító felhívás. Ez a kaliforniai srácok Silence is Betrayal-je, akik a First Blood névre hallgatnak.
Ha régóta vártál egy jó hardcore lemezre, a Silence is Betrayal véget vet a várakozásnak. A Full Blown Chaos és a Surge Of Fury rajongóinak ez meghallgatott ima, és mindazoknak is, akik elegük van a társadalmi többletből, vagy maguk is ez a többlet. Ahogy a néhai Lenin elvtárs mondaná: „A bűnözés a társadalmi többlet terméke.”
Felállás
Carl Schwartz – ének
Eddie Vigil – dob
Athony Pizzarelli – basszusgitár
Manuel Peralez – gitár
Kyle Dixon – gitár
Produkció
Zach Ohren
Számlista
1. Intro
2. Silence
3. Preamble
4. Enemy
5. Resist
6. Truth
7. Detach
8. Enslaved
9. Confront
10. Fear
11. Occupation
12. Fascism
13. Lies
14. Messenger
15. Survive
16. Armageddon II
