Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Gamma Ray
Kiadó: Noise Records
Megjelenés: 1991
Értékelés: 2.5/5
1991-et írunk. Nehéz idők ezek a power metalosoknak, vagy inkább a klasszikus heavy metalosoknak. Virágzik a thrash és a grunge. A német heavy metal szín pedig? Sok „igazi” metalbanda behódolt a kiadók nyomásának. A „puhány” Helloween például már ki is nevette magát, miközben az akkori trendeket majmolta. Azon kevesek közé, akik nem adták meg magukat, tartozott például a Blind Guardian a „Tales from The Twilight World” albummal, vagy a Running Wild, amely a „Blazon Stone” című lemezével a legtisztább vérvonalú heavy metalból tartott bemutatót, és így védte a klasszikus szín becsületét.
A Gamma Ray-jel is ez történt. Elkezdték követni a trendeket, kommerszebben akartak szólni. A dobolás amerikaivá vált. Még glamesen is megszólaltak („Countdown”). Hiába énekelt Scheppers még magasabb minőségi szinten végig a lemezen, hiába szerezte meg Kai a soraiba a kiváló dobost, Uli Kuschot és Dirk Schlächtert (ritmusgitár), aki még ma is a basszust pengeti a gamma-sugaraknál, mindez nem sokat segített. A felállás valóban pazar volt. De a közhelyek másolásánál többre nem futotta.
És a zene? Egyszerű, nyitott riffelés. A ritmusok groove-osra sikeredtek. Túl sokat másoltak másokat, és már nem a saját útjukat követték. Hallgassátok meg csak a „(We Won’t) Stop The War” című számot, amely az előrefrázis és az intro riffjével a Savatage-re emlékeztet Criss Olivával (hangzásra persze nem). A gitár gyakran funkys pengetésre vált („The Spirit” vagy „Changes”), az egyszerű szólókat pedig egyszerűen átengedik a wah-wah effekten. Tipikusan amerikai. Igen, a Mississippi-delta egyszerűen túl messze van a Gamma Ray hatósugarától. Eladták a lelküket. És mit keres a lemezen a „Father And Son” nevű hard rock szám, amely teljes mértékben az akkori sikertörténetet, a Bon Jovit másolja? A „One With The World” középső részében pedig ugyanaz a felsamplézett ritmus szól, mint a Judas Priest „Blood Red Skies” című számában.
Azért összehoztak néhány dalt, amely elérte a debütáló lemez színvonalát, mégpedig az „As Time Goes By”, a „Start Running” és a „Dream Healer” volt ez. De sajnos ez édeskevés. A lemez alapvetően nem rossz, de ezek nem azok a dalok, amelyeket Kai Hansentől várna az ember. A Gamma Ray egyszerűen egy pillanatra elfelejtette, kicsoda. Ezért volt ezúttal meggyőzetlen. Ebben az új, remasterelt változatban a három bónuszszám között ott van a Rainbow-stílusú „Who Do You Think You Are” is, amely annak idején kislemezen jelent meg, a „Sigh No More” eredeti kiadásán viszont nem szerepel.
Felállás
Ralf Sheppers – ének
Kai Hansen – gitár
Dirk Schlächter – ritmusgitár
Uwe Wessel – basszusgitár
Uli Kusch – dob
Számlista
1.Changes (5:41)
2.Rich & Famous (4:36)
3.As Time Goes By (4:39)
4.(We Won’t) Stop the War (3:44)
5.Father and Son (4:22)
6.One with the World (4:44)
7.Start Running (3:54)
8.Countdown (4:17)
9.Dream Healer (6:16)
10.The Spirit (4:16)
BÓNUSZ SZÁMOK A 2002-ES REMASTEREZETT KIADÁSON
11. Heroes
12. Dream Healer (Dream-Production Version)
13. Who Do You Think You Are
