Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Kayak
Kiadó: Harvest Records
Megjelenés: 1973
Játékidő: 53:35
Értékelés: 4/5
A Kayak a Focus mögött közvetlenül a holland (szimfonikus) progresszív rock legismertebb és legelismertebb képviselője volt (és maradt is). A Focusszal ellentétben soha nem sikerült teljesen kitörniük a hazai pályáról és meghódítaniuk Európa többi részét, Hollandiában viszont az egész hetvenes évek alatt kifejezetten népszerűek voltak. 1979-ben a „Ruthless Queen” kislemezzel még a holland slágerlistákon is előkelő helyezést értek el. A zenekart Ton Scherpenzel billentyűs, akit a Camel rajongói is jól ismernek, és Pin Koopman dobos alapította.
Az a választóvonal, amely általában eldönti, hogy valakinek bejön-e a korai Kayak-lemez, vagy nem tud igazán élvezni egyet sem, Max Werner énekes és mellotronos „különleges” hangja, amely úgy szól, mintha Ozzy Osbourne (Black Sabbath) elkezdené az énektanoda első osztályát. Pillanatokra paranoiás és gonoszul hangzó énekstílusa a többnyire pozitív és melankolikus dalok közepén könnyen idegesítővé válhat, így nem is meglepő, hogy 1978-ban a saját kérésére a mikrofon mögött a zenekar régi híve, Edward Reekers váltotta, egy teljesen más, jóval jobb énekes, aki ma is a banda tagja. Werner így 1978-tól 1982-ig, a Kayakból való távozásáig saját kezdeményezésére „lefokozta” magát dobossá és vokalistává. A Kayaknak viszont mindig kiváló kísérőharmóniái voltak, amelyeket a banda minden tagja énekelt, és tulajdonképpen ez az egyik legfőbb „fegyverük”.
A sokoldalú Scherpenzel, aki ma az egyetlen eredeti tag, minden kétséget kizáróan a zenekar fő „sztárja” volt már a „See See The Sun” debütalbumtól kezdve, hiszen rétegzett, többnyire epikus billentyűs hangszerelései végig a felismerhető Kayak-hangzás kulcselemei. A „See See The Sun” sok mindenben erősen a Yes vezette brit szimfonikus progrock színtér hatása alatt állt, néhány hangszerelési és szerzői ötlete viszont a viszonylag homályos holland prog színtérre jellemző.
A nyitó „Reason For It All” finom zongorafutammal indul, majd színes, a Yes hatását erősen magán viszonyó vokálharmóniák következnek, amelyek jól illeszkednek az áthatóan szimfonikus fenségbe. Középen hosszabb hangszeres szakasz uralkodik, amelyben a Kayak tagjai bemutatják kiélezett dallamos improvizációs érzéküket. A minőségi albumnyitányt a „Lyrics” követi, ahol a oldott hangulatban tréfás énekstílus dominál ünnepélyes szimfonikus hangszerelések társaságában. A „Mouldy Wood” Cees van Leeuwen dühös basszusvonalaival, őrjöngő gitárfutamaival és végletekig paranoiás énekével a Kayak másik, sötétebb, atmoszférikus oldalát mutatja meg.
A dinamikus „Lovely Luna” eposzban a nyitányban finom billentyűs függönyök dominálnak, majd lassan sötétebb, határozottan melankolikus hangulat telepszik rá, koszos gitárfutamokkal és drámai, szakrálisan színezett vokálharmóniákkal. A középső részben a mellotron epikus diadala érkezik el, miközben a dinamikus többszólamúság pillanatokra a Gentle Giant gyakori praktikáira emlékeztet. A „Hope For a Life”, ahol megint nem lehet nem észrevenni a Yes nyilvánvaló hatását, a „See See The Sun” jobb teljesítményei közé tartozik, itt Johan Slager gitáros is kiélheti magát hard rockos futamokkal, Werner pedig megint arcátlanul Ozzyt utánozza. Szerencse, hogy az egészet sikeresen összefogja a kiváló Scherpenzel epikus billentyűrétegeivel és kiélezett dallamérzékével, különben az egész könnyen elhangolt káoszba fulladhatna.
A „Ballet Of The Cripple”, egy újabb melodramatikus eposz, feszült hangulattal és kiváló szimfonikus motívumokkal büszkélkedik, bár néha úgy szól, mintha a Yes tagjai úgy döntöttek volna, hogy együtt dolgoznak egy „rehabilitált” Ozzyval, már ha ez egyáltalán elképzelhető. A „Forever Is a Lonely Thought”, egy újabb eposz számos változatos hangulati ívvel, többnyire nyugodt szakaszokra épül, miközben Werner a magas énekvonalakban jóval gyengébben szól, mint amikor a megszokott, mélyebb regiszterében énekel. Természetesen végig erős támogatást kap a hatalmas kísérő vokális háttértől és a fenséges mellotronhangszerelésektől, amelyek rétegzett, zenekari hangzást biztosítanak.
A szórakoztató „Mammoth” borzongató gitárfutamokat, tréfás „utcai” orgonahangot, epikus mellotronrétegeket és melodramatikus vokálharmóniákat tartalmaz, miközben Werner az utolsó mamutról szóló drámai történet éneklése közben ismét Ozzy hasonmásává változik. A címadó és egyben záró dal ünnepélyes hangulatú, erős mellotronháttérrel, az énekharmóniák és a szájharmonika közbeékelődő hangja között pedig ismét magas, „angyali” hangfekvések uralkodnak el. Az album újrakiadása két bónuszdalt is tartalmaz, a tréfás-szarkasztikus „Still Try To Write a Book” és a Werner idegesítő fintorgása miatt nehezen hallgatható „Give It a Name” című számot, amelyek nem érik el az előző szerzői anyag szintjét, még ha tartalmaznak is néhány érdekes, ha nem épp szórakoztató pillanatot.
A „See See The Sun” nagyon jó debütalbum volt, amely értékes szerzemény volt a holland progrock színtérnek, még ha a Kayaknak kellett is még jó néhány év, mire a világ többi része legalább egy kicsit észrevette őket. A Kayak szerződése a Harvest Recordsszal, a nagy brit EMI leányvállalatával, minden bizonnyal nem volt akármi, ennek ellenére a zenéjük meglehetősen lassan terjedt a többi európai országban, és ma már csak a progrock színtér rajongói és rendszeres követői ismerik őket.
Felállás
Ton Scherpenzeel – billentyűs hangszerek, vokál
Pim Koopman – dob, szintetizátor, marimba, vokál
Max Werner – ének, ütőhangszerek, mellotron
Cees van Leeuwen – basszusgitár, szájharmonika, vokál
Johan Slager – gitár, vokál
VENDÉGZENÉSZEK:
Giny Bush és Martine Koeman – hegedű a „Lyrics” című dalban
Ernst Reijseger – cselló a „Lyrics” című dalban
Gerrit-Jan Leenders – vokál, ütőhangszerek a „Hope for a Life” című dalban
Rijn Peter de Klerk – ütőhangszerek a „Hope for a Life” című dalban
G. Perlee – sodaste orgle „Flamingo” Amsterdam a „Mammoth” című dalban
Produkció
Gerrit-Jan Leenders és a Kayak
Számlista
1. Reason For It All (6:29)
2. Lyrics (3:42)
3. Mouldy Wood (5:16)
4. Lovely Luna (8:19)
5. Hope For A Life (6:49)
6. Ballet Of The Cripple (4:39)
7. Forever Is A Lonely Thought (5:26)
8. Mammoth (2:57)
9. See See The Sun (4:13)
Bónuszdalok:
10. Still Try To Write A Book (2:01)
11. Give It A Name (2:44)
