Előadó: Kuzle
Kiadó: Dallas Records
Megjelenés: 2010
Játékidő: 41.06
Értékelés: 4/5
Mit mondhatnánk egy zenekarról, amely jókor volt rossz helyen, két év működés után a múlté lett, mégis gazdag örökséget hagyott maga után ebben a rövid idő alatt? Nem technikai értelemben, és nem is valami súlyos intellektuális csúcsteljesítmény miatt, amely mögött az új idők megvilágosodott zenei látnokai állnának. A nyolcvanas évek elején járunk, a punkhullám pedig ekkor már a szlovén rockéletet is alaposan megrázta, az utcai kocsmai vandalizmus eredendő mocskának és csapkodásának teljes frissességével. Miért is ne tette volna? Gúnyos volt, közvetlen, és megmutatta, hogy hangszert ragadhat és mikrofont vehet a kezébe bárki az utcáról, aki épp csak két-három akkord egymásutánját bírja, a verssorokban viszont ki tudja mondani és ki tudja okádni magából a kisember minden terhét és az őt ért igazságtalanságot.
Az utóbbi időben jégeső módjára zúdulnak ránk a Dallas kiadó gondozásában megjelenő hasonló kiadványok. Fontos, hogy ez az örökség megmaradjon. Különösen a szlovén, és ha a Dallas kiadó ehhez a szegmenshez való hozzáállását nézzük, az egyenesen dicséretes! A kiadó felelős emberei ismét megmutatták, mi a helyes viszonyulás egy ilyen repertoár megőrzéséhez: gondosan újra kiadják azoknak az előadóknak az albumait és katalógusát, akik a szlovén rockzene örökségének felelős pillérei, különösen pedig azokét, akik megalapozták a rijekai új hullámot.
Így hát sorra kerültek az idrijai barátaink is. Az anyag azonban, amit azokban a régi években felvettek, a főszereplők szemében és fülében olyan rossz minőségű volt, hogy teljesen használhatatlannak bizonyult a tervezett, történelmi jelentőségű első „kuzle-anyag” kiadásához, bármilyen hordozón. Nem baj. Következett is a lépés, amely egy zenész szemében még nagyobb kihívás, ami csak tovább izgat, és mint inspiráló húzás, csak még vonzóbban leköti az embert: a régi anyagot újra fel kell venni. Ez a klasszikus, külföldön már vagy tíz éve jól bejáratott gyakorlat végre Szlovéniában is megérte a premierjét. Mondhatnánk, nincs új a nap alatt. És mégis. Ha összevetjük a mai úgynevezett alternatív rock hatókörét az első zenekarok punkhitelességű rockprédikációjával, amelyek az igazi engedetlenség szellemében kezdtek viselkedni, az ember a felvételek hitelességébe való beavatkozás esetén az bőrébe hatolóan megfagyhat az ilyen kétélű húzásoktól való jogos félelmében. De vigyázat. Az olló és a vászon ez esetben a zenekar kezében maradt. A srácok így úgy döntöttek, hogy beülnek a stúdióba, és újra „odaégetik” (Igen! Odaégetik!) az anyagot. A stúdióban felszabadult és a felvételre kerülő energia pedig megőrzött minden hitelességet. Sőt. Minőségben még fel is javult. Garázsszinten csúcsra van csomagolva, megélezve, kompromisszumok nélkül, nem ismer bűnbánatot, nem rajzol virágocskákat, és semmin sem sír patetikusan. És ami a lényeg: sikerrel kiállta az idő próbáját!
Ilyenként elevenen rajzolja meg a régmúlt idők proletárjainak haragját, amit (ó, milyen ellentmondásos) a korrupció pióciáinak és keresztapáinak az új államrend televíziós parádéja közepette ma nagyon is hiányolunk. Ez annál dicséretesebb, mert a Kuzle tagjai ma jól szituált, középkorú férfiak, akiknek már nincs igazi okuk arra, hogy a mondanivalójukat hiteles lázadó dühbe csomagolják.
Hát akkor? Ezt hívjuk érzésnek. Valami, ami a véredben folyik, és titkon forr az ereidben. Lappangva szunnyad, és arra vár, hogy a megfelelő karok megnyomása új életre keltse. A Kuzle 21 dalnyi punkhitelességet kínál, amely joggal szállhat szembe a punkrockipar legnagyobb teljesítményeivel, az aranykorral, és amilyet a mai „kölykök”, akik (sokszor előkelő unalmukban) „punkosat játszanak”, nem ismernek, és felfogni sem képesek.
Ezért csak annyit mondhatok: üdv egy jó 40 percnyi tanulságos leckében, amelynek ott a helye a szlovén rockszíntér minden kedvelőjének és tisztelőjének lemezgyűjteményében, miközben az igazi punkrajongók már régen a polcukon tartják a saját példányukat. A Kuzle sokkoló a közvetlenségében, a merészségében és abban a vágott energiában, amely 30 év után is a dacolás fékezhetetlen fogalma és egy rozsdamentes hitvallás, időtől és tértől függetlenül, amely örökre nyomot hagyott egy nemzedéken, amelynek az idrijai hitbuzgók voltak a szószólói. Három akkord vagy kettő, Buni disszonánsan hamis ugatása, a Moja mama című szám a legőszintébb eredetijében, mindazoknak, akik ismerik a Videosex későbbi slágerét,… A ritmusszekció a Kuzle üzemanyagforrása, amely a delírium szekerét a pusztulás szakadékába hajtja. A bizarrul egyszerű, féktelen és gyújtó riffek, a tárgyilagos, gőzmozdonyként pöfékelő ritmusszekció és az éneklés parancsnoki hangjának összhangja még egyszer felbukkant a stúdióban. Úgy, ahogy a zenekar a nyolcvanas években szerette volna, de nem adatott meg neki. A vágy harminc évig parázslott, és a láng egy pillanatra sem aludt ki vagy „pukkant el”. Várt, hogy a megfelelő szél még utoljára lángnyelvekké fújja, amelyek nemcsak a füledet nyalják meg, hanem konkrétan megperzselik a tartalmat a koponyaboltozatod alatt. 21 szám, a legrövidebb háromnegyed percig tart, a leghosszabb két perccel hosszabb nála, és a régmúlt idők bátor utcai illegális lázadásának akciós perverzióiban versengenek, végre elérhetően, hiteles fogyasztásra.
Ezzel a kiadvánnyal a szlovén rockszíntér új történelmi dokumentumot is kapott, amellyel könnyebb lesz követni a fejlődését az eredetektől a mai napokig. Ilyenként fontos forrás, különösen annak a nemzedéknek, amely nem élte át ezt a korszakot, és amelyhez végre érthető és a lehető legkönnyebben hozzáférhető módon viszi közel. A hiányzó mozaikdarab a „Še pomnite tovariši?” albummal megtalálta a helyét, és a Kuzle büszkén áll vele a korszak jelentősebb szlovén szereplői mellett. Különböző műfaji szférákból. A Pankrtitól a Pomarančán át a Lačni Franzig.
Felállás
Bojan Lapanja (Buni Kuzla) – ének
Dare Kaurič – gitár, vokál
Dušan Moravec (Dule Dule) – basszusgitár, vokál
Iztok Turk (Itko) – dob
Produkció
Iztok Turk
Számlista
1. Prazna generacija
2. Reka-Postojna-Lublana
3. Sedim in pijem pir
4. Vahid Vahid
5. Moja mama
6. Smej se
7. Amapk men se zdi…
8. Vse je isto
9. Ti si zvezda
10. Superlim
11. Fabrka
12. Ostan idiot
13. Ne vi mislt…
14. Igor silni
15. Naredte revolucijo
16. Sonja je mrtva
17. Star in gnil
18. Na cesti
19. Poljubi me
20. Skrivnosti mladih src
21. Vse je v redu
