Savages

Előadó: Soulfly
Kiadó: Nuclear Blast
Megjelenés: 2013
Játékidő: 58:10
Értékelés: 3/5

A brazil metalikon, Max Cavalera ismét előrukkolt egy új lemezzel! A címe „Savages”. Hozzáteszem, a Soulfly Max saját zenekara, amely 1997-ben indult útjára, miután Max kilépett a Sepulturából. A Soulfly diszkográfiája az új albummal együtt immár kilenc stúdiólemezt számlál, és ha közelebbről megnézzük őket, érezhetően különböznek egymástól. Míg Max és társai az elején inkább hardcore-os metalt nyomtak, törzsi ritmusbetétekkel és reggae-s közjátékokkal megspékelve, később albumról albumra egyre közelebb kerültek a thrash groove-os ritmusokhoz, és a számokkal a Sepultura „Arise” és „Roots” közötti hangzásához kezdtek hasonlítani.  Az előző, „Enslaved” című lemez óta mindössze egy év telt el, és az egymást ilyen szűk, egyéves különbséggel követő zenekari albumokat legtöbbször az önismétlés veszélye fenyegeti. Könnyen belecsúszhatsz egy művészi csapdába, ami alkotói szempontból az addigi életművedhez képest érezhető visszalépést jelent. Hacsak nem te vagy az a ritka szerencsés zseni, akiből naponta ömlik az ihlet.

A „Savages” tíz számot kínál, és nem egészen egy óra alatt le is zárul. Az album története a Bloodshed című számmal indul, amelynek bevezetőjét csupa csupasz dobütés jellemzi. A háttérben hamarosan szirénák hangja csatlakozik hozzájuk, majd a szám „doom metal” stílusban kezd kibontakozni. A lassabb és gyorsabb ritmusok váltakozását dallamos gitárvonalak és átvezető szólók kötik össze. A szám érdekessége, hogy Max a fiával, Igorral énekli végig duettben. Igen, jól olvastad. Az album első vendégénekese ugyanis Igor Cavalera Jr. Innentől az album életre kel, és a thrash metal műfajához közel álló modorban halad tovább. Az album harmadik számában, a Fallenben vendégként Jamie Hanks csatlakozik az énekhez az I Declare War-ból. A growl ének, a mélyebbre hangolt gitárok és a dupla lábdob használata olyan, hogy a szám kontúrjai a death metal felé hajlanak, ami párhuzamba állítható az előző, „Enslaved” albummal. Az Ayatollah of Rock ‘N’ Rolla „groove-os” szám, amelyben a harmadik vendégénekes, Neil Fallon (Clutch) tiszta éneke hallható. A szám művészileg nem hoz semmi különöset, négy különböző ritmusból áll, amelyeket a zenekar gitárszólóval együtt hét és fél percbe fűz fel. Az albumot a következőkben a Master Of Savagery rázza fel. Ritmikailag és szerkezetileg nagyon jól megkomponált darab. Különösen a dobok munkája emelkedik ki, amelyet gyors ritmusváltások jellemeznek, az átvezető részeket pedig a gitárok mesterien töltik ki. A hatodik helyen álló Spiral és a This is Violence valójában azonos módon bontakozik ki, a ritmusok használatát tekintve pedig a Master of Savagery megoldásaira támaszkodnak. A K.C.S.-ben Mitch Harris (Napalm Death) vendégeskedik énekesként. A szám néhány kiváló gitárfrázison nyugszik, de Mitch üvöltései nem hoznak áttörést, a záró részben pedig a szám kifejezőereje is felhígul, mert ötletek terén sehová sem jut. Az El Comegente szövege portugál nyelvű, a fő éneket ebben a számban Tony Campos basszusgitáros adja. A szám az elején ütősebb, a végén pedig hangszeres „jammelésbe” torkollik. Az album ütős zárását a Soulfliktion hozza, amely markáns riffje után ebből a szempontból kiváló választásnak bizonyul. A Cannibal Holocaust pedig egyértelműen a „Savages” leggyorsabb száma, és az új lemez egyik legjobb pillanata..

Összességében a „Savages” minőségében ingadozó album. A gitárokat a produkció a megkívánt adag ismert „Soulfly-féle zúzással” vértezte fel, és a vezető vonalak is jól kivehetően, konkrétan szólnak a hangzásban. Másfelől viszont a cintányérokat a produkcióban szinte alig lehet észrevenni (hallani). A elődje, az „Enslaved” brutalitásához és „groove”-jához mérve a „Savages” jó néhány lépéssel lemarad az előző album mögött. A „Savages” mindenképp tartogat jó pillanatokat, mint a Cannibal Holocaust, a Fallen és a Soulfliktion, de a lemez többi számának szerkezete minőségben nem éri fel ezt a három említettet. Ez nagy kár, mert a „Savages” kiváló Soulfly-lemez is lehetett volna. Megvan benne a potenciál. Az album biztosan nem rossz, de Maxtól és a Soulflytól megszokhattuk, hogy jobb munkákat kapunk. Mindazt a tapasztalatot figyelembe véve, amellyel Max rendelkezik, világos, hogy a Soulflyt még messze nem érdemes leírni. A „Savages”-re érdemes Max kevésbé sikerült stúdiókísérleteként tekinteni. Biztos vagyok benne, hogy Max a jövőben is a megszokott Soulfly-képlet szerint tálalja majd a tömegeknek az új stúdióalbumokat, hiszen abban érezte mindig a legjobban magát.

Felállás

Max Cavalera – ének, gitár
Marc Rizzo – gitár
Zyon Cavalera – dob, ütőhangszerek
Tony Campos – basszusgitár, ének a 9. számban

VENDÉGZENÉSZEK:
Igor Cavalera – ének az 1. számban
Jamie Hanks – ének a 3. számban
Neil Fallon – ének a 4. számban
Mitch Harris – ének a 8. számban 

Producer

Terry Date

Számlista

1. Bloodshed 
2. Cannibal Holocaust
3. Fallen
4. Ayatollah Of Rock N Rolla
5. Master Of Savagery
6. Spiral
7. This Is Violence
8. K.C.S.
9. El Comegente
10. Soulfliktion