A Dark Tranquillity talpra állította a zágrábi Močvarát (2013)
Szerző: Sebastijan Videc
Fotók: Sebastijan Videc
Helyszín: Zágráb / Močvara / Horvátország
A koncert dátuma: 2013. november 25.
Látogatók száma: 350
Jegyár: 120,00HRK (elővétel) /140,00HRK (a koncert napján)
A Dark Tranquillity az At The Gates és az In Flames mellett a göteborgi melodic death metal színtér három nagy alakjának egyike. Az, hogy a World Construct turné keretében a közeli Zágrábban is megálltak, a műfaj minden rajongójának kötelező programot jelentett, amit az is bizonyított, hogy meglepően sok szlovén rendszámot lehetett látni a helyszín környékén.
Elsőként a hazai Innergate lépett színpadra. A zenekar modern metalt játszik, amelyet a thrash és a melodikus death metal keverékeként írhatnánk le. Zenéjüket sikeresen ötvözik izgalmas, olykor bonyolult gitártémákkal, dinamikus dobokkal és előtérbe állított női tiszta énekkel, amelyet időnként éles screamek erősítettek meg. Már a terembe lépés előtt kihallatszott a (túl)hangos hangosítás, amelyről abban reménykedtünk, hogy csak a még meg nem telt terem számlájára írható. A zenekar hangszeresen nagyon összeszokottan és összehangoltan működött a színpadon. Kis rossz szájízt csak az énekesnő kissé túl hangos, helyenként követhetetlen vokálja hagyott, amiért valószínűleg a túlzottan hangos hangosítás volt a felelős. A korrekt fellépés ellenére a helyiek – egy maroknyi emberen kívül – sajnos nem tudták felmelegíteni a közönséget, amely akkor még csak gyülekezett a teremben.
Jó tíz perccel később a norvég gothic szimfonikus Tristania vette át a színpadot, amely már tizenhét éve működik. A zágrábi Močvarában pályafutásuk során először léptek fel, és májusi végén megjelent legújabb lemezüket, a Darkest White-ot népszerűsítették. Fellépésük első fele többé-kevésbé statikus volt, és érezhető bizonytalanságot tükrözött az „új” közönséggel szemben, ami a színpadon is meglátszott. Ebben nagyrészt megint a kiegyensúlyozatlan hangzás játszhatott közre, ami főleg az énekeknél tűnt fel: azokat egyszerűen túl halkra állították. A zenekar a legújabb lemezük dühös nyitódalával, a Number-rel kezdett. Ebben a szellemben főként újabb anyagot játszottak, de persze néhány régebbi szám is előkerült, például a Beyond The Veil az azonos című albumról, a The Shining Path és a Libre.
Ki kell emelni a zenekar sokszínű felállását: a női és férfi főénekes mellett a gitáros és a basszusgitáros is vokálozik, és remekül kiegészítették egymást. Kissé zavaró volt, hogy az énekesnő és az énekes folyton levonult a színpadról: az énektelen részek alatt a háttérbe húzódtak, és visszafogottan kommunikáltak a közönséggel. A koncert második felének elején a hangzást végül sikerült valamennyire javítani, a zenekaron pedig látszott, hogy hozzászokott a közönséghez, és jobban belefeledkezett az ambientes hangulatba. A maradék műsorral alaposan fel tudták pörgetni a már szépen megtelt termet, és a Requiem-mel korrektül zárták a fellépésüket.
A körülbelül húszperces szünet után, a fő zenekar iránti többnyire türelmetlen várakozás közepette – ami a terem légkörében is érződött – színpadra léptek az est főszereplői, a svéd Dark Tranquillity. Terjedelmes, csaknem kétórás műsorukban szinte teljes egészében bemutatták új stúdióalbumukat, a Constructot. Ezen a turnén a zenekar ráadásul először lépett fel basszusgitáros nélkül, vagyis ötfős felállásban.
A koncertet a legújabb album egyik dalával kezdték, és a közönség a már akkor zsúfolásig megtelt teremben azonnal megőrült. A fellépés során a zenekar néhány remek régi klasszikust is játszott, például a Punish My Heaven-t a The Gallery albumról, az Indifferent Suns-t a Havenről és a ritkán játszott A Bolt Of Blazing Gold-ot a Skydancerről. Utóbbit érdekesen adták elő a Tristania énekesnője, Mariangela Demurtas közreműködésével. Vendégvokalistaként a következő számban, a Mundane And The Magic-ben is részt vett. A háttérben végig eredeti vetítések futottak, amelyek Niklas Sundin gitáros munkái, és remekül illeszkedtek a fellépéshez, kiemelve azt.
Érdekes volt az Iridium énekes megszólalása, amely az előző albumukon, a We Are The Voidon szerepel. A zenekar sokéves pályafutása ellenére ennél a számnál kiderült, hogy Mikael Stanne még mindig elég erős screameket és némi growlt is képes előadni, és itt remekül felerősítette őket. A dal többé-kevésbé nyugodt szerkezetével szépen megtörte a terem amúgy pozitív feszültségét, és érzelmi hangsúlyt adott az előadott dalok sorában – a zenekar észrevétele szerint is.
A Misery’s Crown elhangzása után a zenekar elhagyta a színpadot. Persze borítékolható volt, hogy visszatérnek még egy kis zenei csemegével, vagy ahogy az énekes szavait idézem: „more metal”, annak ellenére, hogy az énekes kijelentette, a Dark Tranquillity nem játszik ráadást. A visszatérés mégis elkerülhetetlen volt, hiszen a közönség hangosan követelte, és fáradhatatlanul biztatta a színfalak mögött a zenekart a ráadásra. Még két számot játszottak, az Uniformity-t, a zárásra pedig a Final Resistance-t.
A hangosítás a Dark Tranquillity alatt is elég rosszul volt beállítva a koncert egész ideje alatt. Ez bizonyos részeknél zavaró sípolásként, zúgásként, valamint állandó hangerő-ingadozásként jelentkezett, főleg az összes hangszernél.
Összegzésként elmondható, hogy minden fellépés átgondolt és jól kivitelezett volt, a közönség pedig, különösen a főzenekarnál, az utolsó pillanatig szó szerint „szétszedte” magát. Meg kell említeni az alkalmi mosh-pitet és a kisebb stage-divingokat is. A koncert megérte a megtekintést, de a ingadozó és többé-kevésbé rossz hangzás sajnos kissé keserű szájízt hagyott maga után; mindazonáltal jó volt hosszú idő után újra látni a göteborgi melodikus death metal ezen legendáit.
Setlist
INNERGATE:
1. Gruesome
2. Buried Alive
3. The Killer
4. Symbiosis
5. Transcend
6. Scarlight
TRISTANIA:
1. Number
2. Night On Earth
3. Himmelfall
4. Beyond the Veil
5. The Shining Path
6. Darkest White
7. Libre
8. Year of the Rat
9. Requiem
DARK TRANQUILLITY:
1. The Science of Noise
2. White Noise/Black Silence
3. What Only You Know
4. The Fatalist
5. The Silence In Between
6. Zero Distance
7. A Bolt of Blazing Gold (feat. Mariangela Demurtas)
8. Mundane and the Magic (feat. Mariangela Demurtas)
9. Punish My Heaven
10. The Wonders at Your Feet
11. Indifferent Suns
12. Iridium
13. Terminus (Where Death Is Most Alive)
14. State of Trust
15. Endtime Hearts
16. ThereIn
17. Lost to Apathy
18. Misery’s Crown
19. Uniformity
20. Final Resistance
Képgaléria












































