Előadó: M83
Kiadó: Virgin Records
Megjelenés: 2008
Értékelés: 3.3/5
Az M83 francia formáció, amely évek óta jelen van a zenei életben, és már pályája elején nevet szerzett magának. A zenekar a dallamos számairól éppúgy ismert, mint a keményebb techno-produkcióiról. Nem is olyan régen az M83-nak még két tagja volt, most viszont Anthony Gonzales egyedül maradt a víziójával. Hogy a zene a másik tag távozása után sem lett kevésbé értékes, azt már az új album, a Saturdays=Youth nyitó ritmusai is sejtetik, ahol Gonzales válogatott ízléssel nyúl a magával ragadó dallamokhoz. Később kiderül, hogy a változatosság terén sincs ok az aggodalomra, mert Gonzales a drum and bassről sem feledkezett meg, és a monoton ambientes részekről sem.
Anthony Gonzales kacérkodik a shoegazer stílussal, én mégis azt mondanám, hogy az elektropop címke elég jó és találó lenne. A dalok hallgatása közben sokszor eszembe jutnak a nyolcvanas évek, az érzés tényleg hihetetlenül hasonló, legalábbis az album első felében. A második részben (amely a Couleurs-ral indul) az M83 megmutatja igazi hivatását, ami a techno és az ambient zene tájékán található. Bár Gonzales úr az elektronikus zene kedvelői körében nagyobb megbecsülésnek örvend, nekem jobban ízlenek a popos alkotásai, amelyek rendkívül dallamosak és ritmikusak. Az albumon vendégénekesnő is segít neki, aki a hangjával határozottan hozzájárul a jobb összképhez. Az ambientes és elektronikus dolgok nem nagyon érdekeltek az albumon, mert túl monotonok, mint például az utolsó szám, amelynek hosszú kifutásában folyton csak néhány hang ismétlődik. Elég türelmes ember vagyok, és az ezoterikusabb dolgokat is tudom élvezni, például a Tangerine Dreamet vagy Brian Enót, de a túlzásba esni azért nem kell.
Anthony Gonzales nagyon szolid zenész és producer is egyben. Nagyon jól tudja, mit akar kezdeni a zenével. Az album hangzásvilága nagyon világosan megtervezett, és tökéletesen meg is valósított. Ebben senki nem tud belekötni. A hangszereket illetően sincs mit felróni neki, hiszen mindet ő maga játssza, csak az énekesnő segít neki, aki az eljövendő turnén is fellép majd vele. Nyilvánvaló, hogy Gonzales nem valami félelmetes technikus, de abból, amit tud, a legtöbbet hozza ki.
A Saturdays=Youth érdekes lemez, amely különösen az album első felének jó popszámaival nyert meg magának, ahol az M83 hihetetlenül emlékeztet a nyolcvanas évek klasszikus csapataira. Nem a legcukrosabbakra gondolok, hanem inkább a kifinomultabbakra, mint az Ultravox, meg különféle shoegazer zenekarok. Az album második fele nem annyira nekem szól, viszont az elektronikus zene kedvelői annál jobban fognak örülni, őket a táncritmusok egyszerre szelíd és vad útra vihetik. Az album mindenkinek kínál valamit – dallamot, ambientet, ütős négynegyedes techno-ritmusokat. Elfogadható lemez.
Felállás
Anthony Gonzalez – minden hangszer
vendég: Morgan Kibby – ének
Produkció
M83
Számlista
1. You, Appearing
2. Kim & Jessie
3. Skin Of The Night
4. Graveyard Girl
5. Couleurs
6. Up!
7. We Own The Sky
8. Highway Of Endless Dreams
9. Too Late
10. Dark Moves Of Love
11. Midnight Souls Still Remain
