Előadó: Adams, Bryan
Kiadó: Polydor Records
Megjelenés: 2004
A kanadai veterán, Bryan Adams a napokban adta ki tizennegyedik albumát Room Service címmel, amelyet legutóbbi turnéja során vett fel, és amelynek keretében Ljubljanában is megfordult, így nem meglepő, hogy néhány gitár- és háttérvokálsávot a Hala Tivoliban és a Hotel Levben, Ljubljanában rögzítettek.
Bryan Adams a hetvenes évek második felében kezdte a pályafutását: szülőhazájában, Kanadában fellépett a Shock és a Sweeney Todd (velük lemezt is kiadtak) nevű zenekarokkal, majd helyi zenészekkel dolgozott együtt, és 1980-ban megjelentette a Bryan Adams című debütáló lemezét.
Az első sikerek 1982-ben jöttek a Cuts like a knife című slágerrel, egy évvel később pedig a Heaven-nel, közben pedig fáradhatatlanul koncertezett, és világszerte élőben mutatta be a dalait. 1985-ben fellépett a Live Aid koncerten, és minden lemezén akadt egy-két sláger.
Az egész világ azonban 1991-ben figyelt fel rá igazán, amikor a mozivásznakra került a Robin Hood – A tolvajok hercege, a hangszórókból pedig a film főcímdala, az (Everything I do) I do it for you szólt, és innentől kezdve a történet közismert.
Az elmúlt néhány évben Bryan Adams kissé poposabb muzsikát csinált, balladáival főleg a gyengébbik nemet nyűgözte le, rengeteg filmzenét szerzett, élőben viszont mindig meggyőző volt. Én magam nagyon szkeptikus voltam, mielőtt meghallgattam a Room Service-t, mert attól tartottam, hogy ez is egy újabb, szívet (és fület) tépő, émelyítően csöpögős balladákkal teli lemez lesz.
Az egész lemezen azonban mindössze két ballada van, és az is csak módjával annak nevezhető – a Flying akusztikus, még szájharmonikával is megfejelték, és kicsit lassabb tempójú, a Nowhere fast szintén akusztikus, de az elektromos gitárok és a remek átvezetések mellett ezt a két számot inkább csak hangszeres szempontból lehetne balladának hívni, vagy ha őszinték akarunk lenni, lassabb daloknak.
Érdekes szám a Not Romeo not Juliet, amelyben kissé humorosan vesz célba a Bon Jovi szövegeivel, és hangszerelésében is nagyon hasonlít az együttes kilencvenes évek első feléből származó dalaihoz. Érdemes megemlíteni a lemez utolsó számát is – a Why do you have to be so hard to love-ot, amelyben izgalmas blues-töltet van, olyasmi, amit Adamstől nem szoktam meg, nemhogy vártam volna.
Személy szerint az Open road tetszett a legjobban, amelyben rengeteg érdekes gitáros átvezetés van, a szájharmonika pedig Neil Young-os pecsétet nyom a dalra, a legjobb pedig talán a címadó Room Service, amely boogie-betéttel indul, tele van gitárokkal, érdekes szöveg és remek refrén jellemzi.
Bryan Adams olyan lemezt készített, amilyet nem vártunk tőle, de nagyon örülhetünk neki, hiszen bebizonyította, hogy még mindig képes érdekes dalokat írni, szövegben és zenében egyaránt. Talán annak is köszönhető ez, hogy az egész a turné alatt készült, és nem volt elég ideje arra, hogy a számokat a stúdióban „agyonszerkessze”, mert minden sokkal nyersebben, eredetibben, egyszóval rockosabban szól.
A lemezen jó pár potenciális sláger lapul, és valószínűleg mindenki talál rajta valamit az ízlése szerint, a legjobban pedig biztosan azok fognak csalódni, akik újabb csokor balladát vártak esti és éjszakai hódításokhoz. Bryan Adams úgy döntött, más lesz, talán öntörvényűbb, mindenesetre sokak számára nagyon elfogadható és érdekes hallgatnivaló.
Felállás
Bryan Adams – gitár, dobro, szájharmonika, zongora, basszusgitár és ének
Mickey Curry – dob
Keith Scott – gitárok
Produkció
Bryan Adams
Számlista
1.East Side Story
2.This Side Of Paradise
3.Not Romeo Not Juliet
4.Flying *
5.She’s A Little Too Good For Me
6.Open Road
7.Room Service
8.I Was Only Dreamin’
9.Right Back Where I Started From
10.Nowhere Fast
11.Why Do You Have To Be So Hard To Love
12.Blessing In Disguise
*Producer: B.A. & Robert John „Mutt” Lange
