Előadó: Magma
Kiadó: Seventh Records
Megjelenés: 1981
Értékelés: 4.8/5
Az 1980-as években a Magma még mindig lélegzett, méghozzá ugyanolyan fenségesen, mint valaha. Christian Vander mindig tudott maga köré gyűjteni egy csomó tehetséges zenészt, akik úgy adták elő az ötleteit, ahogy az dukál. A Retrospektiw 3 három gyakorlatilag vadonatúj ötletet mutat be, élőben eljátszva. Az albumon annyi a csúcspont, hogy nyugodtan kijelenthetem: ez is egy remekmű. A minimalizmus, az avantgárd, a jazz, a rock és az opera keveréke ezúttal is működik, élőben pedig ez az úgynevezett zeuhl még nagyobb dimenziókat és még több erőt kap.
A Retrovision olyan szerzemény, amely az új ötleteket keveri a régiekkel. A felvezetés új, a dallam démoni, markáns basszusvonallal és odabaszó gitárral. Később, amikor a vokálok is becsatlakoznak, a szám vidámabbá válik. Vander dobolása megint hihetetlenül gyors és pontos. Aztán a vidám vokálok átcsúsznak a Dondai az Attahk albumról ismert, élénkebb változatába, amely ezúttal soulos átalakuláson megy át, amiről elsősorban az új énekesnő, Liza Deluxe gondoskodik. Ez már valamennyire előrevetíti a Magma fejlődésének új szakaszát, amely a Merci albumon éri el a csúcspontját. A Magma a Dondai fő témáját teljesen szétszedi és átdolgozza, egészen addig, amíg vissza nem tér az egyik korábbi motívum. Hogy a Magma tényleg igazi rockzenekar, azt egy hosszú gitárszóló bizonyítja. Aztán megint nekilátnak az Attahk albumról származó dallamok átdolgozásának. Ezeket a dallamokat továbbfejlesztik, és néhány új ötletet is hozzáadnak. A zene pillanatokra úgy szól, mintha a pokolból jönne (amikor Vander felel a vokálokért), máskor meg mennyeien (amikor a felesége, Stella hangja hallatszik). Zárásként a Magma tartogat még egy funk-soul-jazzes játékot, amely egyszerre villámgyors és kompakt. Ének nélkül a Mahavishnu Orchestrára emlékeztetne. Ilyen Magmát még nem hallottam. A funk, a soul, az r’n’b – mindez új volt a fegyverarzenáljukban.
A Hhai mostanra már a Magma repertoárjának klasszikusai közé tartozik, a Live/Hhai album óta, amelyen Didier Lockwood ragyogott benne, és most is kölcsönadja hegedűtudását. Ez a Hhai kibővített változat, hosszabb vokális és hosszabb instrumentális résszel, ahol a szólóhegedű ismét kivételes pillanatokat szerez. Vander szólóénekét az elején igazi operaénekes vagy prédikátor stílusában adja elő, aki érzelmesen mesél egy történetet a Kobaia bolygóról. Ismét gyönyörű kombinációja ez az operai zeuhlnek a vokális részekben és a hegedűs jazz rocknak (hasonlóan Jean-Luc Pontyhoz) az instrumentális részekben.
Végül jön a Dawotsin – egy lassú, hipnotikus dal, a Kohntarkosz albumról ismert Coltrane Sundia stílusában. Sok az ismétlődő motívum, amelyek azonban egyre épülnek és fokozódnak az intenzitásban.
A Magma ismét bebizonyította, hogy élőben verhetetlen. Megint élőben vett fel olyan számokat, amelyek a stúdiókiadványokon nem találhatók, és mind a három kiváló. Az egész olyan szinten van eljátszva, hogy az ember csak hitetlenkedve csóválhatja a fejét. A Magma a 80-as években is „szétszedte” a terepet. Mindenkinek ajánlom, aki szeretné hallani a zenekar tipikus és egyben más oldalát is.
Felállás
Christian Vander – zongora (3), ének (2), dob
Rene Garber – első hadnagy
Stella Vander – ének
Liza Deluxe – ének
Maria Popiewicz – ének
Didier Lockwood – hegedű
Benoit Widemann – billentyűs hangszerek
Bernard Paganotti – basszusgitár (2, 3)
Guy Khalifa – ének (1, 3)
Jean Luc Chevalier – gitár (1, 2), basszusgitár (3)
Jean Pierre Foquey – Fender zongora(1, 2)
Francois Laizeau – ütőhangszerek (1, 2)
Dominique Bertram – basszusgitár (1)
Produkció
Magma
Számlista
1. Retrovision (Je Suis Revenu De L’Univers) 18:13
2. Hhai (Version Intégrale) 13:23
3. »La« Dawotsin 4:10
