Helyszín: Sax Pub / Ljubljana / Szlovénia
A koncert dátuma: 2008. 10. 01.
Látogatók száma: 30
Jegyár: 1 dinár
A Miusow Quartet a RockLine csapatának régi ismerőse. Az elmúlt évben már kétszer láttam őket, és mindig hihetetlenül nyomták. Először azzal leptek meg, hogy Szlovéniában nem számítottam ilyen újszerű, kidolgozott jazz-rockra. Ezúttal a Sax Pubban tisztelték meg a közönséget egy fellépéssel, ahol nagyjából öt látogatónak van hely, szükség esetén talán tíz is befér. Szerencse, hogy kint van egy kert, ahová remekül kihallatszik a zene a helyiségből, különben zavargás tört volna ki. A srácok nagyjából egy négyzetméternyi területre voltak összezsúfolva, és maga volt a csoda, milyen fürgén mozogtak ilyen körülmények között.
A fiúk megint a vasrepertoárhoz nyúltak: a Smejmo Se Skupaj albumról ismert örökzöld slágerekhez, amelyekkel megmutatják, mennyire lelkesednek a népszerű népies-mulatós zene mai fejlődéséért. Az egész az Alma mater-rel indult, amiből egy kicsit lemaradtam, mert kissé későn estem be a közeli kocsmából. Jött a Cynical, az egyetlen énekes dal az egyetlen albumukon. Ezután Tibor (basszus) és Marko (harmonika) lement a színpadról, mi pedig a Konfrontacija-t kaptuk Blaž dobja és Andrej szaxofonja között. Vad ritmusugrálás és szólók mindkét hangszeren – mindenképp jó előjel a koncert hátralévő részére. A két fáradt harcos kipihenten tért vissza, és csupa klasszikus következett – Skandiranje Skandinavcev, Amn’Ha és Vrvež v mestu: olyan igazi jazz-rockos dallamokkal telt szerzemények, amelyek pörgősek, ugyanakkor rendkívül bonyolultak.
A végén a közönség ujjongására (valójában csak egyetlen elragadtatott fickó volt) a Miusow-knak vissza kellett jönniük a színpadra, különben egy csapat feldühödött rajongó megskalpolta volna őket. Így aztán alattomos taktikához kellett folyamodniuk: eljátszották az igazi fülnek való csemegét, a Šuti Bolan-t, egy szerb lakodalmakra is illő, intelligens számot, amelyben a balkáni dallamvilágot jazz-ritmus támasztja meg. Így a farkas is jóllakott, a kecske is megmaradt, a Miusow Quartet pedig újra az egész vonalon győzött.
Tekintve, hogy harmonika is van a felállásban, a Miusow Quartettől több vidám, mulatós nótát vártam volna, de a srácok inkább jazz-rockos alapot használnak, és tangóval, avantgárddal, különféle világzenei motívumokkal meg balkáni dallamokkal építik tovább. Nem Vesele Štajerke, na, de ebben a stílusban, amit játszanak, egyszerűen kiválóak, és szerintem személy szerint a világzenei élet egyik legérdekesebb formációja. Már csak egy új albumot kell kiadniuk, és minden még tökéletesebb lesz.
Hogy ez a zenekar egyre nagyobb nevet szerez magának (legalábbis a zenészek körében), az akkor látszott, amikor két elismert fúvós zenész is beballagott a helyszínre – Lovro Ravbar a Leeloojamais-ból és Vasko Atanasovski, aki leginkább Bratko Bibiccsel szeret együtt dolgozni, ahol gyakran fúj bele egy-egy csőbe.
A az utóbbi napok sok „nagy” koncertje után az ember könnyen megfeledkezhet a Miusow Quartetről, amely sajnos nem vonz annyi hívet, mint mondjuk a Living Colour vagy a Stooges. Pedig méltatlanul. A Miusow Quartet kivételes zenészekből áll, akik profi hozzáállásukkal – amely mellett a szórakozás sem marad ki – sok híres nevet zsebre vágnak. Kétlem, hogy valaha olyan elismertek lesznek, mint amilyet megérdemelnének, de mi, akik ismerjük és szeretjük a zenéjüket, boldogok lehetünk, hogy a srácok annyira lelkesek azért, amit csinálnak, hogy többé-kevésbé „fütyülnek” rá, keresnek-e a zenével akár egyetlen dinárt is. A lelkesedésük mindenképp érződik a fellépéseken és az albumon is, ahol a minőség vitathatatlan.
Szöveg: Rok Podgrajšek
Fotók: Aleš Podbrežnik
Setlista
1. Alma Mater
2. Cynical
3. Konfrontacija
4. Skandiranje Skandinavcev
5. Amn’Ha
6. Vrvež v mestu
7. Šuti bolan
Képgaléria
