Punk Rock Holiday 2013 fesztivál!

0 9

Helyszín: Tolmin, Szlovénia
A koncert dátuma: 2013. július 10.
Látogatók száma: 1000

Idén nyáron Tolminban megint nagy a pörgés. Először a Punk Rock Holiday, aztán a Reggae festival, július végén pedig az újonnan átkeresztelt Metal Days. A szervezők most is igazán remek zenekar-felhozatalról gondoskodtak. A fesztivál harmadik kiadásán – ami ugyan kisebb, de rendkívül szimpatikus – így hallhattuk és láthattuk az Anti-Flaget, a Suicidal Tendenciest, a Millencolint, a The Mahonest, a Your Demise-t, a H2O-t, a The Casualtiest, a The Propagandhit és még sok más bandát. Az idő idén tényleg nem kedvezett a punkrockerek sokszínű frizuráinak, de azért nem hagyták magukat!

1. nap:
Mivel későn érkeztünk a fesztiválra, az első napot az izraeli punk rockerekkel, a Useless ID-vel kezdtük. A zenekar közel két évtizede van a pályán, 8 albumot adtak ki, és a Közel-Kelet egyik legkedveltebb bandájának számítanak.  Maga a fellépés gond nélkül zajlott, a hangzás úgy szólt, ahogy kell, hiszen a nagyobb zenekaroknak általában saját hangmérnökük van. Nem volt sok néző, de végig szuper bulit csaptak. Más fesztiválokhoz és koncertekhez képest a PRH-koncerteken nincs korlát a színpad előtt, így a közönség gyakorlatilag szinte mindig kapcsolatban van a zenekarral. Az emberek folyton felmentek a színpadra, ott táncoltak, „zaklatták” a zenekar tagjait, aztán mindenféle módon a tömegbe vetették magukat. Kellemesen meglepett, hogy a biztonságiak nem akadékoskodtak túlzottan a játékos kedvűekkel, bár a színpad körül kifüggesztett lapokon világosan ott állt: Stage diving at your own risk (a színpadról ugrálni saját felelősségre).
Egy rövidebb szünet után a kanadai punk rockerek, a Mute léptek színpadra, ők viszont nem győztek meg. Időnként egyáltalán nem voltak összhangban, mindenki a maga feje után játszott, énekben sem ment nekik igazán. A zenekar egyébként már 15 éve a pályán van, játszottak olyan bandákkal, mint a Bad Religion, a The Offspring, a Rise Against és hasonlók.
Őket az amerikai Strike Anywhere követte. A srácok dallamos hardcore-t játszanak, négy albumuk van, és akkor kerültek fel a radarra, amikor a zenéjük egyszerre három Tony Hawk-videojátékban is feltűnt (Hawk valószínűleg a világ legismertebb gördeszkása, a szerző megjegyzése). Nagyon tetszettek az érzelmes, fiús énekhangjuk, a fülbemászó refrénjeik és a szövegeik miatt, amelyekben kritizálják a rendőrség bánásmódját az emberekkel, a kapitalizmust és a globalizációt, a nők jogaiért küzdenek és így tovább. Egyértelműen olyan banda, amelyik mélyen a bőr alá és a tudatba fúrja magát.
A fesztivál első napjának utolsó zenekaraként a politikai punkok, az Anti-Flag léptek fel, a PRH régi ismerősei (tavaly is játszottak). Nagyjából az összes slágerüket eljátszották, a koncert végén pedig a rajongók elárasztották a színpadot, majd visszaugráltak a tömegbe. Remek koncert, ha legközelebb a környéken lesznek, kötelező a részvétel.
A koncert után páran lefeküdtek a kempingben aludni vagy a maguk módján szórakozni, a többség viszont bevágott egy-két, vagy inkább öt pohár kellemesen behűtött komlólevet, és jól belakatta a fülét a mindenható Dihurčka által pörgetett, valóban kiváló zenékkel.

2. nap:
A szlovén fesztiválok idei különlegessége a speciális fizetőkártya, amelyre pénzt kell feltölteni, és azzal lehet fizetni gyakorlatilag mindenért a kemping területén (a standoknál kapható dolgok kivételével). A tengerparton, pontosabban a vízparton egy nagy pult is van itallal, meg egy kisbusz, ahol ennivalót lehetett venni, idén pedig vegetáriánus ételeket is kínálnak. Késő délután sétáltunk egyet Tolminban, de a kirándulásunk hamar véget ért egy kiadós zápor miatt. Az első zenekar, amelyet este néztünk, a Swingin Utters volt. Amerikai punk rock, amiből bőven kijutott nekünk ezen a fesztiválon.

Utánuk a hazai Elvis Jackson következett, akik az Anti-Flag mellett először vonzottak igazán nagy tömeget a színpad elé.
Mi, szlovének, nagyon büszkék lehetünk rájuk, mert valóban kiváló banda. A repertoárban helyet kapott a Morning, a Smoking ganja, a Hawaiian Club és még néhány szám. Az énekes az egyik legdinamikusabb, akit valaha láttam. Ugrál, fut, kézenállást és bukfencet csinál, közben pedig ördögien jól énekel. Nincs mit tenni, remek zenekar. Az Elvis Jackson után az amerikai crossover-rap-skate-punk-thrash metal banda, a Suicidal Tendencies jött. Pár időtlen dalt játszottak: Institutionalized, Freedumb, Subliminal, a gördeszkás himnusz Possessed to Skate, You can’t Bring me Down és a többi. Az eredeti felállásból már csak az énekes, Mike Muir maradt, aki néhány kiváló zenésszel viszi tovább a bandát. 1981 óta vannak a pályán, közben volt néhány év szünetük, most pedig visszatértek, hogy megmutassák és bebizonyítsák, kik a crossover metal atyái! Mike alkatban „hűen” követi zenésztársát, Axl Rose-t, de pár felesleges kiló nem akadályozza a színpadi ugrálásban. A banda többi tagja remekül beilleszkedett, a tavaly csatlakozott ritmusgitáros kiválóan beleillett az új csapatába. A Suicidal Tendencies valóban kultzenekar, akiket több mint megérte megnézni!

Ezután a svéd skate-punkok, a Millencolin rohamozták meg a színpadot (a nevük a Melancholy nevű gördeszkás trükkből ered). A zenekar élén egy kiváló, szerb származású énekes áll, Nikola Sarčević, így a dalok közötti közönségszólítások szerbül hangzottak el. A koncertet remekül levezették, a hangzás szuper volt.

Aznap este utolsóként a The Mahones lépett fel, a kanadai-ír kelta punkok. A zenekar egyébként nagyon ritkán játszik fesztiválokon, de a PRH szervezőinek sikerült elhozniuk őket Tolminba, bravó! A banda egyébként olyan zenekarokkal lép fel, mint a Dropkick Murphys, a Flogging Molly, a The Dubliners, … A fellépésük volt a pont az i-re a második estén, csakhogy az ilyen zene rengeteg energiát követel, abból pedig már erősen hiány volt a fáradt (és már rendesen becsiccsentett) punkrockerek testében. Az estét megint a vízparton zártuk, sörrel a kezünkben, Črt és Matej remek zenéjére.

3. nap:
A pénteki estét az angol punk rockerekkel, a Your Demise-zal nyitottuk. A srácok stúdióban rendkívül kidolgozottan szólnak, a koncerten viszont nem győztek meg – erőtlenek, érdektelenek voltak. Ezzel szemben a következő fellépők, a The Menzingers nagyon is hatottak rám. A banda az Egyesült Államokból jön, punk rockot játszanak, de oldschool módra. Nagyon érdekes, eleven, pozitív és játékos koncert volt!
A következő zenekar a pénteki este húzóneve, az amerikai H2O volt. Valójában ők ébresztették fel végleg az embereket, hogy élénkebben kezdjenek részt venni a bulin. A srácoknak 6 albumuk van, és éppen idén tervezik kiadni a hetediket. Kilenc számot játszottak, többek között a Nothing To Prove-ot, a Heart On My Sleeve-et, a Family Tree-t, a What Happened?-et,… A H2O fellépése után e beszámoló szerzője megrendült egészsége miatt megelőző jellegű, erősítő-rehabilitációs alvást engedélyezett magának, abban a reményben, hogy a következő fesztiválnapra feltöltött akkumulátorokkal ébred.

4. nap:
Az új napot a Golliwog megnézésével kezdtem, ők a szlovén punk rock gyöngyszemei. A srácok és a lány Ribnicáról és Kočevjéből jönnek (Dolenjska), már jó néhány albumuk van, ami nálunk igazi ritkaság egy alternatív, nem kommersz zenekarnál. A jelszavukról ismerhetők fel:

„Anti-Everything Corporate”, jellemzi őket az erős női ének, a nehéz gitárok és a világnak szóló pozitív üzenet. A több mint 10 éves pályafutásuk alatt osztoztak színpadon a punk rock nagy neveivel – NOFX, SNFU, Anti-Flag, Sick Of It All és így tovább.

A fesztiválon ritkán lehetett látni az igazi punkokat bakancsban, kockás szűk nadrágban, szakadt zenekaros pólóban, kitűzőkkel, mindenféle színű taréjjal és hasonlókkal. És még azok is, akik eljöttek, a The Casualties miatt jöttek. Ők tetszettek a legjobban az aznapi zenekarok közül. Dallamos punk, nyers, szinte Lemmy-szerű ének és catchy dallamok, ennyi az egész. Valóban remek műsort adtak, amit nem fog az ember egyhamar elfelejteni. Őket a Snuff követte – a nevük az „It’s Enough” rövidítése. Brit punk rockerek, akik már 1986 óta nyomják az egyszerű, dúdolható punk rockot, rám nem tettek különösebb benyomást. Csak az énekhang tetszett, ami nem volt tipikusan punkrockeres.

A főszínpad utolsó fellépői a nagyon várt The Propagandhi voltak, a zenekar, akit fesztiválon szinte lehetetlen látni. Erős aktivizmusukról ismertek – küzdenek az emberi jogokért, az állatok jogaiért, a rasszizmus, a szexizmus, a nacionalizmus és hasonlók ellen. A srácok nem kötnek kompromisszumokat, és a magánéletükben is úgy élnek, ahogy a dalaikban leírják. 1986-ban alakultak Kanadában. Régen punk rock hangzásuk volt, ma már inkább heavy (metal).  A koncert meggyőző és magabiztos volt! A zenekar tudja, hogyan kell kiszolgálni a közönséget.

Ahogy a beszámoló elején is leírtam, a Punk Rock Holiday fesztivál kicsi mérete ellenére rendkívül szívhez szóló és szimpatikus. Idén valóban kiváló zenekarokat kínáltak, és évről évre csak feljebb megy. Ami a környezetet illeti, tényleg ügyeltek a tisztaságra, sehol nem hevert sok eldobott pohár vagy mindenféle szemét. Az étel- és italkínálat is igazán változatos volt, ez igaz a vegetáriánus ételek bevezetésére is. Csak egy dolog zavart. Ha összevetjük az alkoholos és alkoholmentes italok árait, világos volt, hogy az alkohol (0,5 l sör 1€) olcsóbb, mint a víz és a gyümölcslevek. Ez vajon az alkoholizmus támogatása a szponzori kedvezmények révén? Hagyjuk ezt egy másik alkalomra.

Szóval? Nem a méret a lényeg. A lényeg a minőségben rejlik.  A Punk Rock Holiday fesztivál pedig abban brillírozik, hogy egy remek szervezőcsapat vezeti, ami kulcstényező abban, hogy Szlovénia egyik legfontosabb nemzetközi rockfesztiváljának új kiadása teljes sikert aratott! Még sok évet a Punk Rock Holidaynek!

* a mellékelt képgaléria a Punk Rock Holiday fesztivál szervezőjének tulajdona, és jóváhagyásával került közzétételre, teljes terjedelmében ITT nézhetitek meg!

Képgaléria

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik