Kiadó: Nuclear Blast Records
Megjelenés dátuma: 2021. 4. 9.
Producer: Mat Sinner
Az EP hossza: 20.30 perc
Stílus: Power Metal / Heavy Metal
Értékelés: 8.0/10
Üdv, Primal Fear-rajongók! A banda hosszú pályafutásának és makacs kitartásának hála ma nagyobb, mint valaha. Legutóbbi albumaival egyre előkelőbb helyeken szerepel a német zenei slágerlistákon – azokon, amelyek a kemény és nehéz hangzás népszerűségét mérik –, és mára a Primal Fear számára már a régi kontinens néhány másik országában is eléggé megszokott trenddé vált ez. Pedig a zenekar már jó ideje nem rukkolt elő semmi igazán újjal. Az albumok jók, de az aranykort, amely nagyjából a „Devil’s Ground” (2004), legfeljebb a „Seven Seals” (2005) lemezzel zárult le – ohó, ez több mint 15 éve volt –, nem tudják felülmúlni.
Mindegy, a minőség megmarad. Bár a zenekar aktuális, 13. albuma, a „Metal Commando” (2020, RockLine kritika) időnként kissé üresnek és ötletszegénynek hat, összességében tartja azt a színvonalat, amellyel a banda annak idején elkényeztette a híveit. A zenekar az albumról egy egész sorozatnyi kislemezt adott ki, és mindegyik „égetett”. Ugyanezen a lemezen ott van az I Will Be Gone című ballada is, amely az album egyik legjobb dala. A fiúk úgy döntöttek, hogy újraaranyozzák a számot, és duettként veszik fel: Sheepers mellé a finn metaldíva, Tarja Turunen szegődött. A dal teljesen akusztikus és zenekari hangszerelésű, és remekül működik. A párosítás szikrázik. Tarja az Tarja, ebben nincs kérdés. A végeredmény a Primal Fearnek valóban újdonság. Ahogy ígérték.
Bár ezúttal nem a Primal Fear-féle megszokott, tipikus metalzúzásról van szó, mindenkit, aki hiányolja az agressziót és a szemtelenül odavágó gitárfrázisokat a duplázó dupla lábdob dübörgésével párosítva, biztosan kielégít majd a Vote of No Confiedece, amely ideális B-oldal lett volna, ha az I Will Be Gone (12 vagy 7 incses) kislemezként jelent volna meg. Kiadatlan számról van szó, egy epikus, gyorsabb – közepesen gyors – Primal Fear-nótáról, amelyben nem lehet nem meghallani Magnus Karlsson hangszerelői fogásait, hiszen főleg a mid-eight részben mérgesen fertőző zeneiség van benne. Az EP maradékát három dal adja, amelyek eddig csak a „Metal Commando” mennyiségileg korlátozott kiadásán voltak elérhetők. Az „I Will Be Gone” megvásárlása tehát e téren is kielégíti a rajongókat, hiszen így egyetlen szám sem marad ki a Primal Fear már most is gazdag lemezgyűjteményéből. Míg az instrumentális Rising Fear előjátékként működik, a Second To None és a Leave Me Alone gond nélkül kihívná a „Metal Commando” néhány kevésbé meggyőző pillanatát, sőt ihletettségben ki is szorítaná őket az albumról. A két dalban közös, hogy vokális duettben szerepel bennük Mat Sinner (rockosan orrhangú hangjáról ráismertek) és Ralf Sheepers.
Nem akarom túlbeszélni. Az „I Will Be Gone” EP-t minden igazi rajongó lecsapja majd. A zenekar pedig ezzel az EP-vel is bizonyítja, hogy még akkor is él és mozog, amikor a világ már egy éve „befagyott”. Bevált stílusában, amely nem okoz csalódást.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. I Will Be Gone (feat. Tarja Turunen)
2. Vote For No Confidence
3. Rising Fear
4. Leave Me Alone
5. Second to None
Felállás:
Ralf Scheepers – ének
Mat Sinner – basszusgitár, vokál
Alex Beyrodt – gitár
Tom Naumann – gitár
Magnus Karlsson – gitár
Michael Ehré – dob
