Előadó: Iggy Pop
Kiadó: EMI Records
Megjelenés: 2009
Játékidő: 36:19
Értékelés: 3.5/5
Heroin. Összetört üvegek. Hegek. Berlin. David Bowie. China Girl. The Stooges – ezek a múlt szavai. A punk keresztapja. A rock megmentője. A pop ura. Franciaország. A sziget lehetősége. Michel Houellebecq – ezek a jelen szavai. Mindezek fölött Iggy Pop trónol, a lázadó, aki okkal az, és élete őszén a művészetet más, főként kifinomultabb fényben ismeri meg, ezzel tartva fenn alkotói aktivitását. Ennek eredménye a Préliminaires album, tizenkét francia–angol dal gyűjteménye, amely a provokatív szerző (alkalmi filmrendező és zenész) Michel Houellebecq A sziget lehetősége című könyve alapján született, és amelyben Pop örömét és hasonló élményeket lelt. Pontosabban: Ig általuk elmenekül önmaga elől. A Préliminaires tehát az a lemez, amelynek zenéje a Persepolis önéletrajzi képregény-adaptációjához készült, amelyet az Oscar-jelölt Marjane Satrapi jegyez, és egyben az első önálló album a 2003-as Skull Ring óta.
A kicsi, félhomályos párizsi kávéházaknak szánt album ebben a stílusban indul és zárul. A Les Feuilles Mortes (angolul Auntum Leaves), amelyet eredetileg Jacques Prévert adott elő, kellemesen sötét hangulatot teremt, kiegészítve egy remek szaxofonszólóval. Egyébként nem Pop az egyetlen, aki feldolgozta ezt a kiváló dalt. Sok évvel korábban Edith Piaf és Yves Montand is megtette, de arról, hogy kié a jobb, inkább ne vitatkozzunk. Hasonló hangulat folytatódik az I Want to Go to the Beach-csel, az album egyik ritka angol nyelvű dalával, amelynél párhuzamot vonhatunk a Leonard Cohen- és Bob Dylan-féle á la szerzeményekkel, a következőnél pedig mondjuk Louis Armstronggal vagy Jelly Roll Mortonnal. Ig így a King of the Dogs-ban francia sanzonénekesből new orleans-i dzsesszzenésszé változik, ahol a trombitából, harsonából és klarinétból álló fúvós cirkusz több mint két percen át hullámzik. Az album egyik ritka rockos darabja a Je Sais Que Tu Sais, amely az ismétlődő dob- és basszusgitárritmussal, valamint Lucie Aimé csábító franciájával nyűgöz le. Aztán itt van a Spanish Coast, egy kiváló, négyperces mestermű gazdag hangszereléssel és francia sanzonos ihletéssel. Az album pontosan felénél található a Nice to be Dead, amelyben Pop megmutatja végső rockerszemélyiségét, és ahol a feltekert gitárok csak még jobban megtámogatják az egyik következő sort: „You can convince the world that you`re some kind of superstar, when an asshole is all you are, but that`s all right.”
A The Stooges frontembere az album második felét a How Intensive-vel nyitja, amely a korábbi albumaira emlékeztet, amikor még a jó barátjával, a szintén remek zenész Daviddel, azaz Bowie-val dolgozott együtt. Az album egyik gyöngyszemeként ki kell emelni a He`s Dead/She`s Alive-ot is, ezt a remek, kétperces blueszenei alkotást, amely a elektronikusan felturbózott, tompított szintetizátorokkal jellemzett Party Time, Antonio Carlos Jobim-feldolgozás után balzsamként hat. Az inspiráció, amelyet Pop az elején említett A sziget lehetősége című könyvből merített, az A Machine for Loving You-ban éri el csúcspontját. Iggy itt nem énekesként, hanem inkább mesélőként lép fel, ezzel szinte tökéletes lezárást ad az albumnak. Ezt már csak két szám követi: a She`s a Buisness, egy pörgős rock`n`roll dalocska, valamint a nyitó Les Feuilles Mortes második változata.
A Préliminaires tehát azon albumok egyike, amelyek az akusztikus bluest a modern produkció érintéseivel ötvözik, és a hallottak alapján Pope-ot semmiképp sem vádolhatjuk kreativitáshiánnyal. C` est magnifique!
Felállás
Iggy Pop – gitár, ének
Hal Cragin – basszusgitár, gitár, ütőhangszerek, dobprogramozás
Jon Cowherd – zongora
Kevin Hupp – dob, kongák
Tim Ouimette – trombita
Produkció
Hal Cragin
Számlista
1. Les Feuilles Mortes
2. I Want to go to the Beach
3. King of the Dogs
4. Je Sais Que Tu Sais
5. Spanish Coast
6. Nice to be Dead
7. How Intensive
8. Party Time
9. He`s Dead/She`s Alive
10. A Machine for Loving You
11. She`s A Business
12. Les Feuilles Motes (Marc`s Theme)
