Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Nocturnal Rites
Kiadó: AFM Records
Megjelenés: 2017
Játékidő: 43:50
Értékelés: 3.5/5
Tíz év telt el a svéd Nocturnal Rites nyolcadik, egyben legutóbbi albuma óta. 2007-ben jelentették meg a powermetal-közösség szemében sok szempontból ellentmondásos „The 8th Sin” című lemezt, aztán „kihunytak” a színpadról. Már akkor érezték, hogy el kell mozdulniuk a power metal terepéről, vagy legalább egy enyhe stílusbeli kitérőt kell tenniük, mert a műfaj automatikusan a közhelyes fogások használatába és elhasználásába kényszeríti őket. Igaz, hogy a „The 8th Sin” megjelenésekor a zenekar addigi életművéhez képest „istenkáromlónak” hatott, és a mai napig az együttes diszkográfiájának fekete báránya, a Nocturnal Rites-nak a tízéves kihunyás előtt valójában el kellett volna kezdenie a fejlődést és a stílusváltást, különben az újabb „feltámadás a hamvakból” teljesen semmitmondó és ismert mozdulat lett volna.
Akik a zenekar korai korszakát kedvelik, felejtsék el, hogy a Nocturnal Rites ma még egyszer felszolgálja nekik azt a sablonra faragott power metalt, amit teljes lendülettel játszottak nagyjából 1995 és 2005 között. A „Phoenix” viszont megnyitja a zenekar előtt a modern power metal rajongóinak ajtaját, amelynek népszerűsítéséért az újabb időkben főként a Sabaton felelős. Ez volt a „Phoenix” alapvető célja is: átvenni az első korszak jegyeit, és modern produkciós, valamint hangszerelési fogásokkal felfrissíteni őket! Ebből a szempontból az album nem is viselhetne megfelelőbb nevet, ezzel igazolva alapvető küldetését. Újjászületni, felállni a hamvakból, és? Túlélni. Vagyis megmaradni. A „Phoenix” című albummal a Nocturnal Rites tehát sikeresen letette ezt a vizsgát.
A hangzás „modernizálásánál”, a hangzásbeli és kompozíciós szerkezetek rétegzett „vastagításánál”, sőt a hangzás szintetizátorsorokkal és néhány szimfonikus elemmel való megterhelésénél nemcsak a katonák, vagyis a Sabaton jut eszünkbe, hanem olyan zenekarok is, mint a Serious Black és a Bloodbound. Mindeközben a Nocturnal Rites a saját, felismerhető zenei-hangzásbeli nyomvonalán halad, így teljes mértékben megőrzi hitelességét.
A zenekar hagyományos módján megőrizte ultraérzékeny vonzódását a pompázatos bombasztikus hangzás megalkotásához, amelyet ismét fertőző dallamosság itat át. Az összes új szerzemény hűen követi ezt. Tíz van belőlük. Szép mértékű kifejezésbeli változatosságot kínálnak, de a kitéréseket mindenképp érdemes megemlíteni. A legmetalosabban felhúzott és vámpírosan tüskés a záró Welcome to the End, amely a zenekar régi lemezeinek rajongóit is megnyeri majd magának. Ez az új album legklasszikusabb módon powermetalos hangvételű szerzeménye. Másfelől a szintetizátorok beépítése és a tökéletes dallamos énekelhetőség keresése miatt olyan dalok, mint a Flames és az ébresztő Nothing Can Break Me, nem kevés párhuzamot mutatnak az újkori melodikus rock-revitalizmussal, ugyanakkor érdemes kiemelni azt is, hogy a Nocturnal Rites nem kerüli a töredezett ritmikai kinetika beépítését sem, ami a metalcore breakbeatjeit idézi. Ezt jelzi például a nyitó A Heart As Black As Coal. Röviden: az albumon szép számmal akad eltérő pillanat, amelyek erősítik az események dinamikáját, és gazdagítják az elkapott hangulatok palettáját. Minden dal elmélyülten kidolgozott, a finomságokig csiszolt. A vezető ének kiegészítő kórusdallamokkal való harmonizálásától az igen érdekes mid-eight részekig, amelyekben a zenekar új tagja, Per Nilsson (Scar Simmetry) csillogtatja gitárszólózási mesterműveit.
Elmondhatjuk, hogy a „Phoenix” a zenekar hangzásbeli és stílusbeli átalakulásának sikeres albuma. Valami olyasmi, amit tíz évvel ezelőtt a „The 8th Sin” is megpróbált, de nem sikerült neki. Tíz év után a Nocturnal Rites jóval érettebb és tapasztaltabb zenészként fogott hozzá ehhez, tisztán kidolgozott elképzeléssel arról, milyen albumot akar készíteni. A „Phoenix” albummal a Nocturnal Rites új korszakba lép, a hagyományos power metalos közhelyeket mélyen maga mögött hagyja, és felzárkózott a metalműfaj aktuális produkciós és kompozíciós fogásaihoz. A régi albumaik rajongóinak rokonszenvét így biztosan nem nyerik el, de a „Phoenix” nem kevés olyan elemet hordoz, amelyekkel a zenekar új hallgatói rrétegre találhat, főleg a power és a melodikus metal rajongóinak új generációiban.
Nocturnal Rites – Before We Waste Away (hivatalos dalszöveges videó):
Felállás
Jonny Lindqvist – ének
Nils Eriksson – basszusgitár
Per Nilsson – gitár
Fredrik Mannberg – gitár
Owe Lingvall – dob
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK:
Leif Grubbe – vokál
Viggo Vain – vokál
Henrik Kjellberg – billentyűk, vonósaranzsmánok
Mattias „Avatar” Eklund – szintetizátorok (felvezető részek)
Produkció
Henrik Kjellberg
Dallista
01. A Heart As Black As Coal
02. Before We Waste Away
03. The Poisonous Seed
04. Repent My Sins
05. What’s Killing Me
06. A Song For You
07. The Ghost Inside Me
08. Nothing Can Break Me
09. Flames
10. Welcome To The End
