Előadó: Angel's Perfect Dream
Kiadó: Chill Pill 99
Megjelenés: 2009
Játékidő: 41.29
Értékelés: 3.5/5
A Perfect Dream a škofja loka-i húrosok, az Angel’s Perfect Dream stúdiós keresztelője. A srácok a régi grunge fogások felújításába vágtak vele, és a karakteresebb, felismerhetőbb arculat keresése közben még egy kis keményebb rockos ihletet is belefrissítettek. Ismerősen hangzik? Összekeversz egy Pearl Jamet némi hard rockos pompával, hozzáadsz még egy adag tipikus Alice In Chains-féle morbiditást, és kész is a recept. Nos, az Angel’s Perfect Dream esete szerencsére nem ennyire egyszerű, pontosabban: a srácok a Perfect Dreammel a zenéről alkotott kép folyamatos tágítása felé mutatnak, miközben persze nem feledkeznek meg azokról a hatásokról sem, amelyek zeneileg felnevelték őket a kamaszkorukban.
Az albumot kiváló produkciós csomagolás díszíti, a hangsúly egyértelműen a vokálon és a gitáron van, ez a kettő cipeli az Angel’s Perfect Dream mondanivalójának zömét. A hármas együttélésének eredménye egy hatalmas, magabiztosan álló hangzásvilág, amilyenből a szlovén zenei életben krónikusan hiány van. Az Angel’s Perfect Dream tehát pontosan tudja, merre tart, az irányérzékkel nincs gondjuk, és ezzel a fiatalok teljesítik az együttes sikeres alkotói érésének egyik előfeltételét. Röviden: potenciál van itt bőven! Kupidus húrgyúrásában elég erő, szenvedély és arrogancia lapul ahhoz, hogy sok felfújt gitáros kollégája irigykedjen rá. Itt van aztán az énekhang, amely siránkozó színességével már a legelején a híres Glenn Danzig-féle baritonüvöltésre emlékeztet. Az Angel’s Perfect Dream zenekar másik fele sem elhanyagolható: a ritmusszekció ugyan nem nyújt semmi különösen látványosat, mégis magabiztos, egyszerűen felépített ritmikai támaszt ad.
A Perfect Dream még egy említésre méltó erényét megmutatja a zenekarnak: képes megfordítani a régimódi szerkezeti sablonokat, amelyekből a vidám dallamos díszítések ügyes beépítésével időnként kipattan egy kis extra zenei szikra. Az album további potenciálja a lemez csúcspontjaiban, a „My Love Reigns”-ben és a nyitó „Do You Want It”-ben rejlik, miközben a srácok a szintetikus kísérőalapra épülő ambient kitöltők mellé helyenként még néhány csábító zenekari hangszerelést is bele mernek szőni. Ezzel az aranyozott, aranyos merész hangszerelői manőverezéssel az album folyamatosan szilárd dinamikai hullámzásra épít, amely kitartóan távol visz az elvárható, elkényeztetett módon tálalt kamaszfrusztrációk kényszeres lenyomásától, amelyek kizárólag a mély depresszió megszállottsága körül forognak. Nehogy félreértés legyen, az utóbbi irányába nincs hiány kitekintésekből az albumon: a „Cry And Whisper” és a címadó dal fáradhatatlanul siránkozó zárlata gondoskodik róluk, de ha sikerül átverekednetek magatokat a melankólia vastag rétegein, egy sajátos, egyéni zenei kezelésben lesz részetek, amely sikeresen megóv titeket a közönytől.
Az Angel’s Perfect Dream elsőlemeze tehát sokrétű album, természetesen a grunge alapkereteinek szemüvegén át nézve. Tény, hogy a srácoknak már az első próbálkozásra sikerült világra hozniuk egy számos arcvonással és hangulattal bíró, szerves terméket, ami érthető módon nem ment szülési fájdalmak nélkül. A lemez minőségét például makacsul rontja a „Funky”, amely azonnal elárulja, hogy a klisésen unalmas, eredetiség nélküli fűrészporból, a szlovén zenei élet jellegzetes, színtiszta lélektelenségéből való kitörés a škofja loka-i csődöreinknek nem sikerül minden alkalommal. De ahogy mondtam, az Angel’s Perfect Dream az elsőlemezével jobban betalált, mint ahogy a zenei irányuk közmondásos kiszámíthatósága alapján első pillantásra várható lett volna.
Felállás
Bertholmeus: ének
Kupidus: gitár, vokál
Blaszh: basszusgitár
Yasmin: dob
Produkció
Jure Krajnik
Számlista
1. Do You Want It
2. She Smiles
3. Guilty
4. Can’t Bring Me Down
5. Little Child
6. Reason
7. Funky
8. My Love Reighs
9. Cry And Wisper
10. Perfect Dream
